Bajba került az IKEA az izraeli háború miatt: nem jutnak hozzá egyes termékekhez

Az IKEA arra figyelmeztetett, hogy a Vörös-tengerről a biztonsági aggályok miatt tömegesen átirányított konténerhajók miatt egyes termékeik átmenetileg nem kaphatók − írta meg a CNBC.

A Szuezi-csatornában kialakult helyzet késésekhez vezet, és korlátozhatja bizonyos IKEA-termékek elérhetőségét

− közölte a cég szóvivője.

Hozzátették, hogy az ellátási láncukban dolgozó munkatársak biztonsága az elsődleges prioritás, és vizsgálnak egyéb lehetőségeket a termékek elérhetőségének biztosítására. Az IKEA nem rendelkezik saját konténerszállító hajókkal, hanem külső szállítókat vesz igénybe.

A jemeni székhelyű Húti fegyveresek által indított drón- és rakétatámadások hulláma miatt már legalább 80 milliárd dollár értékű rakományt tereltek el az egyiptomi Szuezi-csatornához, az Európa és Ázsia közötti leggyorsabb átjáróhoz vezető vízi útról.

Más cégeket is érint a leállás 

A svéd Electrolux, a világ legnagyobb háztartási készülékgyártó vállalata munkacsoportot hozott létre alternatív útvonalak keresésére és a kiemelt szállítások áttervezésére − jelentette a Reuters.

A Maersk hajózási óriáscég, Hapag-Lloyd és a CMA CGM is megerősítették, hogy a héten megkezdik a már forgalomban lévő hajók átirányítását a Jóreménység-fok melletti hosszabb útvonalra Afrika déli részén, mivel a támadások folytatódnak.

Vincent Clerc, a Maersk vezérigazgatója kedden a CNBC-nek elmondta, hogy a vállalat úgy ítélte meg, hogy jelenleg az útvonal elfogadhatatlan kockázatot jelent az alkalmazottaira nézve, mivel nem lehet tudni, hogy mely hajók válhatnak célponttá.

A Húti lázadók szerint a támadások válaszok Izrael gázai bombázásaira, és az Izraelbe tartó hajókra összpontosítanak, bár számos más, az útvonalat használó hajó is érintett.

Clerc hozzátette, hogy nem világos, hogy a cégek milyen gyorsan tapasztalják majd az Egyesült Államok vezette új munkacsoport tevékenységének hatását, amelynek keretében többek között az Egyesült Királyság és Olaszország fejlett légvédelmi katonai hajói indulnak a térségbe.

Európában lesznek a legsúlyosabbak a késedelmek, mivel erős kereskedelmi kapcsolatai vannak Ázsiával, és mivel az Amerikába tartó rakományok a Csendes-óceánon keresztül közleked.

A probléma azután eszkalálódott, hogy két hajót is rakétatámadás ért pénteken a Vörös-tengeren a jemeni lázadók által irányított területekről. A libériai zászlók alatt közlekedő hajókat a Báb-el-Mandeb-szorosban érte találat.

Az első támadásban a német tulajdonban levő, Egyiptomból Szingapúrba tartó al-Jasrah nevű hajót találta el egy rakéta. A fedélzetén tűz ütött ki, de senki sem sérült meg – mondta el egy amerikai tisztségviselő.

A második támadáskor elindított két rakéta közül egy ért célt. A becsapódás hatására tűz keletkezett, amelynek eloltásában a hajó legénysége segédkezett, de szintén nem történt sérülés – közölték a hatóságok.

Aki kontrollálja a tengeri fojtópontokat, az megbéníthatja az egész világkereskedelmet

A Báb-el-Mandeb-szoros azon néhány, a geopolitikai szaknyelvben fojtópontoknak nevezett hely egyike, ahol az áthaladó árumennyiség nagysága és a terület könnyű támadhatósága miatt hadászatileg a világkereskedelem jelentős részét blokkolni lehet. Bár az izraeli háború kitörését követően a legtöbben a Hormuzi szoros miatt aggódtak, a félelmek a Báb-el-Mandebnél válhatnak valóra. 

Az Indiai-óceánt és a Vörös-tengert összekötő szoros jelentősége óriási: a globális kereskedelem 10 százaléka, évente mintegy 17 ezer hajó halad át rajta. 

Az áruszállítás mellett ráadásul nagy mennyiségű olaj és cseppfolyósított gáz is a szoroson keresztül érkezik Európába, így az energiaárak is emelkedésnek indultak

A húszik a jemeni Szaada tartományban élnek, és a síita iszlám zaidi ágának követői, amelyhez, tekintve, hogy nincsenek hivatalos adatok, egyes becslések szerint az ország lakosságának 25, míg más források szerint 35 százaléka tartozik.  A 99 százalékban muszlim Jemenben emellett csekély számú keresztény, hindu és más vallású ember is él.

A húszi támadások mögött több motiváció is áll. Mindenekelőtt a húszik keményvonalas szárnya, amely támogatta a szaúdi–jemeni határon állomásozó bahreini erők meglepetésszerű célba vételét 2023. szeptember 25-én, igyekszik bizonyítani Iránhoz való hűségét és megerősíteni a csoport regionális helyzetét az ún. „ellenállási tengelyben”.

Másodszor, a húszik meg akarják erősíteni regionális státuszukat mint komoly ellenállási mozgalom, így növelve presztízsüket, és további anyagi támogatást akarnak szerezni az arab lakosságtól. Ugyanakkor a húszik mindezzel azt is bizonyítani akarják az USA és Izrael felé, hogy rendelkeznek olyan fegyverekkel, amelyekkel a jövőben célba vehetik az amerikai és/vagy izraeli érdekeltségeket a térségben, beleértve a Vörös-tengeren és a Bab el-Mandeb-szoroson áthaladó hajókat is. Végül a húszik ezzel próbálják növelni befolyásukat a folyamatban lévő szaúdi–húszi tárgyalásokon is.

Felfegyverzett haderejük létszáma 2003–2004 után exponenciálisan nőtt. 2004-ben még csak nagyjából kétezer fős volt, ám 2010-re már 100 ezer fegyveresük állt készen, feltételezett katonai erejük jelenleg mintegy 120 ezer főt számlálhat.

(Borítókép: Uriel Sinai / Getty Images)