Az MNB szerint mínuszban zárja az évet a magyar gazdaság

A terjedelmes jelentésben az MNB elismerte többek közt, hogy „a hazai gazdaság teljesítménye 2023-ban a mínusz 0,6–0,4 százalék közötti tartományban várható”. Vagyis a Jegybank – a szeptemberi inflációs jelentéssel ellentétben, amikor még arra is adtak esélyt, hogy növekedhet a gazdaság – 

Mindez összhangban van azzal is, amit Varga Mihály pénzügyminiszter mondott az Indexnek csütörtökön megjelent exkluzív interjúnkban: a tárcavezető mínusz 0,4 százalékos visszaesésről beszélt. 

Az inflációs jelentésben megjegyezték, hogy „az idei év egészében a gazdasági teljesítmény csökkenését elsősorban a magas infláció okozta. A gazdasági teljesítmény mérséklődését idén a tavalyi aszályos év után korrigáló mezőgazdaság nagymértékben enyhíti.”  

Az idei visszaesést kompenzálhatja az, amit a következő évekre jeleznek előre. „2024-ben várhatóan 2,5–3,5, 2025-ben 3,5–4,5, 2026-ban 3,0–4,0 százalékkal bővül a gazdaság teljesítménye [...], ez 2024-ben a belső kereslet élénkülésével folytatódhat” – írták. 

Az év végére 5-össel is kezdődhet az infláció 

A 2023-ban elindult érdemi dezinflációs hatás 2024 első hónapjaiban is folytatódik. Év végére 6 százalék alá is süllyedhet az éves fogyasztóiár-index, és az infláció 2025-ben tér vissza tartósan a jegybanki toleranciasávba – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója csütörtökön a jegybank decemberi Inflációs jelentését bemutató online sajtótájékoztatón, amelyet az MTI ismertetett. 

Hangsúlyozta: a fegyelmezett monetáris politika, a kormányzat versenyt erősítő lépései, a visszafogott belső kereslet és az érdemben alacsonyabb külső költségkörnyezet együttesen támogatták az infláció csökkenését 2023-ban. A dezinflációs folyamatok széles körűek: a fogyasztói kosár 88,6 százalékát kitevő termék- és szolgáltatási körben mért a jegybank csökkenő éves inflációs ütemet novemberben, míg havi alapon a kosár 44,2 százalékában regisztráltak árcsökkenést – mondta az igazgató.

A jegybank legfrissebb negyedéves inflációs jelentésében idén éves átlagban 17,6–17,7 százalékos fogyasztóiár-indexszel számol, amely jövőre 4,0–5,5 százalékra mérséklődhet és 2025-ben térhet vissza tartósan a jegybank 3 +1/-1 százalékos toleranciasávjába – emlékeztetett Balatoni András, hozzátéve: 

Az év végén az infláció akár 5-össel is kezdődhet és a magyar fogyasztói árindex belesimul a régiós átlagba, 

A jegybank szeptemberi prognózisában 2023-ra 17,6–18,1, 2024-re 4,0–6,0 és 2025-re 2,5–3,5 százalékos inflációval számolt. Balatoni András elmondta, hogy a három hónappal korábbi előrejelzéshez képest a 2023-as és 2024-es alacsonyabb inflációs pályát az iparcikkek és szolgáltatások erősebb dezinflációja mellett az üzemanyagárak csökkenése indokolta.

Ez okozta a gazdasági teljesítmény gyengülését 

Balatoni András reálgazdasági folyamatokra kitérve hangsúlyozta, hogy főleg a beruházások visszaesése okozta az elmúlt negyedévek visszafogott gazdasági teljesítményét. Miközben a beruházási ráta folyó áron a negyedik legmagasabb az EU-ban nominálisan, az áremelkedést kiszűrve azonban már csak a középmezőnyben van Magyarország – hívta fel a figyelmet a jegybanki szakember.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás dinamikája a külföldre termelő cégeknél emelkedett, míg a visszaesés az államnál és a lakosságnál volt a legnagyobb – tette hozzá. Magyarországon GDP-arányosan közel 40 százalékkal csökkentek az állami beruházások 2020 és 2024 között, de a visszaeséssel együtt is eléri a régiós átlagot az ország – jegyezte meg Balatoni András.

Hangsúlyozta: hogy a vállalatok beruházási tevékenységét nem a források hiánya, hanem az elégtelen kereslet, a munkaerőhiány akadályozta. A nem pénzügyi cégek likvid eszközállománya mind historikusan, mind nemzetközi szinten kiemelkedően magas, eléri a GDP 30-35 százalékát.

A jegybank várakozásai szerint a jövő évi növekedés a belső keresleti tételek – fogyasztás és beruházás – élénkülésével szélesebb bázison nyugodhat, amelyhez a nettó export is pozitívan járulhat hozzá, így összességben a GDP növekedésének szerkezete kiegyensúlyozottabb lesz. A kedvezőtlen európai konjunktúra ellenére az export növekvő pályán maradhat 2024-ben, és ebben az újonnan létesülő zöldmezős beruházásoknak nagy szerepük van – fogalmazott az igazgató.

Emelkedő reálbérek, csökkenő költségvetési hiány 2024-ben

A GDP több mint 50 százalékát kitevő fogyasztás fokozatos helyreállását az infláció mérséklődése, a reálbérek emelkedése segítheti 2024-ben. A jegybank a háztartási fogasztás idei 3 százalékos csökkenése után jövőre már 2,8–3,5 százalékos bővüléssel számol az inflációs jelentés szerint – ismertette. A fogyasztói bizalmi index idén folyamatosan emelkedett a tavalyi mélypont után, de még így is 2020–2021-es szinteken áll – mondta Balatoni András.

A munkaerőpiaci folyamatokról elmondta: a gazdasági visszaesés ellenére stabil maradt a piac, a korábban látott extrém feszes munkaerőpiaci helyzet enyhült és még mindig közel van a teljes foglalkoztatottsághoz. A munkanélküliség ráta jövőre 3,6–3,9 százalékra eshet az idei 4,0–4,1 százalékról.

A GDP-arányos folyó fizetési mérleg idén várhatóan enyhe többletet mutat, az éves 8 százalékpontnál is nagyobb mértékű javulás az EU tagállamai közül a legmagasabb és meghaladja a válság utáni értéket – fogalmazott. A külkereskedelmi egyenleg javulása egyrészt az alacsonyabb energiaáraknak és az energiafogyasztás alkalmazkodásának, másrészt a belső kereslet mérséklődésének köszönhető – tette hozzá.

A költségvetési hiány csökkenő pályán marad, de a célok elérését kockázatok övezik, elsősorban a magas infláció és alacsonyabb növekedés miatt elmaradó adóbevételek miatt – fogalmazott, hozzátéve, hogy a hiánycélok az adóbevételi tervek teljesülése, illetve „szigorú kiadási kontroll” esetén érhetők el.

Az MNB a jelentés szerint az idén 5,2–6,0 százalékos ESA-hiánnyal számol a költségvetésben, amely jövőre 2,9–3,9 százalékra mérséklődhet, és 2025 után csökkenhet 3 százalék alá. A GDP-arányos államadósság idén 73 százalék körül várható, 2026-ra 67 százalék közelébe csökken.

(Borítókép: Németh Kata / Index)