Lakás mindenkinek kell: ekkora hitelkamatokkal számolhatunk jövőre

Az idei év első 10 hónapjában 464,5 milliárd forint értékű lakáshitel-szerződést kötöttek a háztartások a pénzintézetekkel, ami 58 százalékkal marad el a 2022-es adatoktól. A szerződések számát tekintve 43 227 kontraktus született, ami az egy évvel korábbi szerződésszám 51 százalékát teszi ki – jelezte lapunknak küldött elemzésében Gergely Péter. 

A jövő év más lesz, a piacnak könnyen sikerülhet a 2023-as adatok duplázása, azaz ismét az 1000 milliárd forintos szint fölé ugorhat a hitelvolumen

– jelezte a Biztosdöntés.hu szakértője, aki szerint ennek 3 oka van:

• csökkenő kamatok,
• csok plusz hatás,
• és az infláció is segíti majd a hitelezést.

Csökkenő kamatok

A szakértő szerint a legkomolyabb támaszt az jelentheti, ha a piaci kamatszintek már az év első negyedévében 6 százalék körüli szintre csökkennek. Ez részben a thm-plafon januári újabb, 7,3 százalékra csökkentésének, részben az infláció és így a jegybanki, valamint a pénzpiaci kamatszintek csökkenésének lesz köszönhető.

Márpedig 6 százalékos hitelkamat mellett a korábbi évek tapasztalatai szerint érdemi hitelkereslet épülhet fel – ez az az érték, amely mellett a lakosság már bátrabban mer hitelt felvenni

– emlékeztetett Gergely Péter. Megjegyezte, hogy erősítheti ezt a trendet az is, hogy a 2024-ben várható 5 százalék körüli éves infláció az első évben döntően feleszi a 6 százalék körüli mértékben befixált hitelterhet. 

Csok plusz hatás

A lakáshitel-kihelyezés gyors növekedésének másik fő mozgatója a januártól bevezetett csok plusz lehet a szakértő szerint. A kedvezményes, 3 százalékos kamatozású, ám az indulástól már csak hitelként igényelhető konstrukció esetében a kormányzat az első évben 12 ezer szerződésre számít. Önmagában ez a kontraktusszám a teljes 2023-ra várható lakáshitelszerződés-állomány negyedét adná. 

Ennél is komolyabb támaszt nyújthat, hogy a csok plusz keretében maximum 50 millió forintos hitelösszegig van lehetőség a kedvezményes kamatozású hitel felvételére, ami jelentősen megdobhatja majd a folyósított összegeket

– írja elemzésében Gergely Péter. Amennyiben 25 millió forintos átlagos hitelfelvétellel kalkulálunk, abban az esetben pusztán csak a csok plusz révén 300 milliárd forintot meghaladó összegű új hitelszerződéssel számolhatunk.

A piaci várakozások szerint – emlékeztetett Gergely Péter – a jelzáloghitel-kihelyezések mintegy harmada lesz köthető a csok pluszhoz, ami szintén alátámaszthatja az 1000 milliárdos küszöb elérésének realitását.

Az infláció is segíti a hitelezést

A Biztosdöntés.hu szakértője szerint a harmadik érv, amely miatt jelentékeny mértékben megugorhat 2024-ben a lakáshitel-folyósítás, az az inflációs hatás. 

Ennek fő oka Gergely Péter szerint az volt, hogy a jegybanki hitelfékszabályok és a magas kamatok együttállása miatt az ügyfelek jövedelme kisebb hitelre volt elegendő, és ők maguk is meggondolták, hogy komoly hitelterheket vállaljanak. Ugyanakkor a bérek emelkedése idén ősztől már előzi az inflációt, és eközben a kamatok is csökkenésnek indultak. 

A szakértő szerint a lakásárakban egyértelműen megmutatkozott a mostani válság, és hosszú idő után ismét az árak csökkenését lehetett észlelni a piacon. Ám ennek ellenére

Budapesten az átlagos négyzetméterár továbbra is 860 ezer forint fölött van, az ország megyéinek többségében pedig 500 ezer forint feletti árakkal találkozhatunk a hirdetésekben. Így egy átlagos, 50 négyzetméteres lakáshoz több mint 25, a fővárosban 40 millió forintot meghaladó összegre van szükség ahhoz, hogy vásárolni tudjunk.

(Borítókép: Sebastian Kahnert / Getty Images)