Nincs miért pezsgőt bontani, épphogy nem lett idén tragédia

A 2022-es tragikus év hagyatékát próbáltuk letenni 2023-ban, egyfajta normalizálódás történt. Erre szükség is volt, mivel számos csapás érte a hazai gazdaságot: 

• a 2022-ben kitört orosz–ukrán háború,
• a gyengülő forint,
• az elszabaduló energiaárak,
• a vártnál hosszabb ideig tartó recesszió,
• a magas infláció miatt visszaeső lakossági fogyasztás,
• illetve az ezáltal a tervezettektől elmaradó áfabevételek.

Ennek eredményeként 25 százaléknál magasabb pénzromlási ütemmel léptünk az idei évbe. Az első és legfőbb feladat így az volt, hogy ezzel az örökséggel megküzdjünk.

– mondta az Indexnek Balásy Zsolt, a HOLD Alapkezelő szakértője. Habár az Eurostat novemberi adatai szerint a csehek már megelőztek minket inflációban, a KSH adatai alapján még a magyar pénzromlás a legmagasabb az unióban, de már közelíti a régió szintjét, folyamatosan olvad.

A szakértő szerint az inflációcsökkenés globális trendje mellett ebben sokat segített az energiaárak normalizálódása, és mivel Európában a legmagasabb kamatot kell fizetnünk részben a forint védelmében, ezért a forint idén erősödni tudott.

Sajnos a kiemelkedő infláció egyik oka, az ország kormányával és gazdaságával szembeni belföldi és külföldi bizalom, 2023-ban sem sokat javult

– fogalmazott a szakértő, megjegyezve, hogy ez az Európában legrosszabbak közé tartozó, egész éves GDP- és reáljövedelem-visszaeséssel, az EU-val való viszonyban, az extrém megnövekedett kamatterhekben vagy a zloty felülteljesítésével számszerűsíthető. 

„Az egyetlen pozitívum, hogy az infláció csökkenésével a reáljövedelmek most már növekedésnek indulhatnak, ami motorja lehet annak, hogy 2024-ben jobb évet zárjon a magyar gazdaság” – mondta a szakértő.

Teljesen elszállt a költségvetés

Idén véget ért a technikai recesszió. Az első becsléssel összhangban csökkent az euróövezet GDP-je a harmadik negyedévben negyedéves összevetésben, míg az Európai Unióé az előzetesen közölt növekedés helyett stagnált az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat kedden ismertetett második becslése szerint.

Ugyanakkor a harmadik negyedévben a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 0,4, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,3 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól.

A KSH szerint a teljesítmény csökkenésében az ipar és a piaci szolgáltatások, utóbbin belül főként a kereskedelem, illetve a tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység visszaesése játszotta a legnagyobb szerepet.

Fontos azt is kiemelni, hogy a 2023-as költségvetés számos változtatáson esett át. Gyakorlatilag az eredetileg tervezett számok közül egyik se teljesült. Varga Mihály pénzügyminiszter az Indexnek adott év végi interjújában ezt így értékelte:

voltak rendkívüli kiadásaink, a fogyasztás alacsonyabb szintje miatt a várttól elmaradtak az adóbevételek. Ebben az évben azért emeltük meg a hiánycélt 3,9-ről 5,2 százalékra, mert úgy látjuk, ezek a bevételek már nem folynak be. Amit a lakosság nem fogyasztott el szeptemberig, azt decemberben nem tudja egyszerre elfogyasztani. Az inflációs szint ugyanakkor emelte a kiadásainkat.

Varga Mihály szerint az alacsonyabb fogyasztás és vagyonvásárlás mellett kisebb lett a növekedés. A pénzügyminiszter azt is kiemelte:

„Ezzel sajnos nem lógunk ki az uniós sorból, az őszi, Európai Bizottság által készített országjelentésben 13 tagállammal együtt szereplünk azok között, akiknél 3 százalék felett alakulhat a hiány” – mondta.

Normális életet akartunk, megkaptuk?

Az infláció csökkenése mellett pozitív tényező volt a folyó fizetési mérleg javulása – mutatott rá Kiss Péter. Az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint fontos volt az év elején még rekordmagas kamatszint normalizációja abban, hogy az életünk rendes kerékvágásba kerüljön.

Az egyik legfontosabb folyamat a földgáz világpiaci árának jelentős csökkenése volt, mely nagyban javított a külső egyensúlyi mutatókon, és erősítette a forintot

– erre már Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője világított rá. A TTF földgáz ára januárban még a 90–100 eurós tartományban mozgott, majd májusban 30 euró alá esett. Az év második felében a 30–60 eurós tartományban mozgott. 2023 második negyedévében a folyó fizetési mérleg közel 700 millió eurós többletet ért el.

A pozitív folyamathoz nagyban hozzájárult, hogy Európa legtöbb országa sikeresen vált le az orosz földgázról, a tározókat az őszi hónapokban sikerült megfelelő szintre feltölteni, illetve a kínai kereslet sem futott fel. A földgáz árának jelentős csökkenése mellett lényeges volt, hogy

Az idei évet végigkísérték az uniós forrásokkal kapcsolatos viták. Kedvező fejlemény, hogy december 13-án az Európai Bizottság közleményében megerősítette, hogy mintegy 10 milliárd eurónak megfelelő összeg felszabadul a kohéziós forrásokból, vagyis hozzávetőleg 3800 milliárd forint uniós forrás érkezik, amely a beruházásái aktivitást fokozhatja.

Az elemzők a jövő évre a reálbér-emelkedés folytatását várják, illetve a fogyasztás helyreállását, bár ennek gyorsasága kérdőjeles. Ha nem történnek újabb váratlan tragikus események, például a háború eszkalálódása vagy egy újabb világjárvány, akkor jó eséllyel 2024-et nem a pocsék jelzővel írják majd le a szakértők.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter – januártól nemzetgazdasági miniszter – szerint a jövőben az alábbi kulcskérdésekre kell figyelni:

1. oldani kell a lakosságban az óvatossági motívumot,
2. helyre kell állítanunk azt az aszimmetriát, ami a beruházások területén kialakult,
3. a harmadik kérdés az aktivitási ráta.

A kormány várakozása szerint, ahogy azt Nagy Márton megfogalmazta, „2024-ben már a gazdasági növekedés helyreállítása lesz az első, mert ha van gazdasági növekedés, előrébb léphetnek a családok, a vállalkozások, és tovább emelkedhetnek a bérek is.”

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)