Orbán régi bizalmasa, akinek sokáig senki sem hitt, végül mégis igaza lett

Magyarországon legutóbb 2022. április 3-án tartottak országgyűlési választásokat, annak eredményeként az ötödik Orbán-kormány 2022. május 24-én alakult meg. Lázár János építési és közlekedési (2022. november 30-ig építési és beruházási) miniszter mellett a legnagyobb visszatérő Navracsics Tibor, akinek területfejlesztési miniszterként az európai uniós források felhasználása is a portfóliója része – de mindenekelőtt azok megszerzése. Navracsics lényegében két ciklusnyi kihagyás után tért vissza a kormányba. Emlékezhetünk ugyanis,

• 2010-től 2014-ig közigazgatási és igazságügyi minisztere volt Orbán Viktornak,
• 2014-ben pedig a külügyminiszteri pozíciót vette át Martonyi Jánostól, megspékelve a külgazdasággal, ám az a megbízatás csak néhány hónapig tartott,
• 2014. november 1-től ugyanis (2019. november 30-ig) az Európai Unió kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa volt.

Mivel újból kormánytaggá vált, érdemes felidéznünk, hogy a veszprémi politikus az Országgyűlés európai ügyek bizottsága előtt 2022. május 18-i miniszteri meghallgatásán a legfontosabb és egyben legsürgősebb feladatának az európai uniós megállapodások aláírását nevezte. Akkor és ott arról beszélt, hogy reményei szerint mind a fejlesztési ciklusra vonatkozó partnerségi megállapodást, mind pedig a helyreállítási alapról szólót sikerülhet aláírni az év második felében.

Lassú víz partot mos

Nos, sokan felhánytorgatták ezt a kijelentést Navracsics Tibornak, tegyük hozzá, tévesen: nem azt ígérte, hogy 2022 végére ott lesz a karácsonyfa alatt az uniós pénz, hanem azt, hogy szignójukkal lássák el az ezt lehetővé tévő dokumentumokat. Márpedig ez megtörtént, az Index elsőként adta hírül 2022. december 22-én, hogy Mindent aláírt Brüsszel, jöhetnek az uniós pénzek Magyarországra.

• Elhangzott, hogy a helyreállítási terv, egészen pontosan a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretében 2300 milliárd forint nyílik meg Magyarország számára.
• Ennek az összegnek a 48 százalékát olyan programok finanszírozására fordítják, amelyek segítik a klíma- és energiapolitikai célok elérését. További 30 százaléka pedig a digitális infrastruktúra, a digitális közszolgáltatások fejlesztését, a vállalatok digitális átmenetének támogatását teszi lehetővé.
• Ez tehát az RRF, az operatív programok esetében pedig a nemzeti önrésszel együtt 14 ezer milliárd forint áll rendelkezésre 2027 végéig.
• Ebből több mint 4000 milliárdot már előzetesen jóváhagyott az Európai Bizottság az agrár- és vidékfejlesztési programokra, így az árfolyamtól függően 9–10 ezer milliárd forint jut a többi operatív programra.

Az más kérdés, hogy ez jó darabig elmélet maradt, pedig ekkor kevesen hitték volna, hogy csak 2023 végére jutnak nyugvópontra a brüsszeli magyar viták. A pesszimistább forgatókönyvek sem arról szóltak, hogy egy újabb esztendő telik el, mire sínre kerül a hazánknak járó uniós források ügye. Pedig

Számtalan magas szintű egyeztetéssel, apránként közeledtek csak az álláspontok az elmúlt évben a 27 szupermérföldkő árnyékában, miközben az Erasmus és a Horizont programok jövője is asztalra került, de a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok ugyancsak az uniós pénzek útjában álltak.

Milliárdokkal kecsegtető célegyenes

Október elején a Financial Times már megszellőztette, hogy megindulhat 13 milliárd euró a Brüsszel–Budapest-tengelyen, de az akkor még csak egy kedvező forgatókönyv volt, nem több. Mindenesetre Navracsics Tibor egyértelművé tette: a magyar fél június óta készen áll az uniós tárgyalások lezárására, miután a hazai parlament elfogadta azt a törvénycsomagot, amely megoldást jelent a jogállamisági problémákra. Egy kis türelemre azonban még szükség volt, végül december 13-án vált hivatalossá, hogy megnyíltak a brüsszeli pénzcsapok.

Ugyanakkor a területfejlesztési miniszter emlékeztetett: tavaly ilyenkor sikerként könyvelték el, hogy le tudtak adni minden dokumentációt ahhoz, hogy Magyarország ne veszítse el az uniós forrásokat. Ezzel szemben az idén már ténylegesen is van okunk az örömre, miután a bizottság elismerte, hogy Magyarország teljesítette a megszabott feltételeket. Ennek eredményeképp útra kelhet csaknem 4000 milliárd forint. Sőt, a két ünnep között az is bizonyosságot nyert, hogy a helyreállítási terv elfogadása hamar „beváltható” a kasszánál: december 28-án a RePowerEU keretéből mintegy 300 milliárd forint érkezett.

Magyarország célba ért

Ne feledjük, a 2021–2027-es ciklus nyitása mellett még mindig fennálló feladat a 2014–2020-as zárása is. Bár az n+3-as szabály miatt elvileg 2023 végén zárul az ablak, a gyakorlatban a pénzügyi elszámolás átnyúlhat 2024-re, sőt a záródokumentum alighanem 2025-re marad. Az Európai Bizottság adatbázisában mindenesetre most azt látjuk, hogy célba értünk:

Viszonyításképp az uniós átlag 90 százalék. Magyarország jussa ebben a hét esztendőben 32,08 milliárd euró volt. Ebből 27,15 milliárdot állt az Európai Bizottság, a fennmaradó 4,93 nemzeti önrész. Érdekesség, hogy a 100 százalékos tagállamok mind 2004. május 1-jén csatlakoztak az európai közösséghez, amikor 10 taggal bővült az EU. Nézzük, hogy áll a másik hat ország a 2014–2020-as források megszerzésében! A részeredmények a következők:

• Lengyelország 99,
• Csehország 98,
• Szlovénia 98,
• Lettország 92,
• Szlovákia 91
• és Málta 87 százalék.

Visszatérését a kormányba Navracsics Tibor annak idején úgy kommentálta, hogy

álomszerepeim már nincsenek, hiszen sok mindent csináltam a politikában, gazdasági profilú tárcát viszont mostanáig nem vezettem. Voltam már állammal foglalkozó minisztérium, a közigazgatás és az igazságügy élén, a nemzetközi piacok felé fordulva irányítottam külgazdasági és külügyi tárcát, uniós biztosként humán területekkel is foglalkoztam, most pedig a gazdaságpolitika területére kirándulok.

Nos, a kirándulás 2024-ben folytatódik: november 24-én eldőlt, hogy Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium néven saját tárcát kap Navracsics Tibor.

(Borítókép:  Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter átveszi kinevezési okmányát Novák Katalin köztársasági elnöktől, mellette Orbán Viktor miniszterelnök a Sándor-palotában 2022. május 24-én. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher / MTI)