A kormány sarokpontját érintik a KSH legújabb adatai

A 2023. szeptember–novemberi időszakban a foglalkoztatottak létszáma Magyarországon 4 millió 755 ezer fő volt. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 34 ezer fővel, a külföldön dolgozóké pedig 13 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 6 ezerrel csökkent.

A 15–64 évesek közül 4 millió 629 ezren minősültek foglalkoztatottnak,

A férfiak foglalkoztatotti létszáma lényegében nem változott, 2 millió 435 ezer főt tett ki, foglalkoztatási rátájuk 79 százalék volt. A nők körében a foglalkoztatottak létszáma 31 ezer fővel, 2 millió 194 ezer főre nőtt, a foglalkoztatási ráta pedig 71,3 százalékot ért el.

A fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában 270 ezer főt foglalkoztattak, foglalkoztatási rátájuk 27,3 százalék volt. A legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta gyakorlatilag nem változott, 88,4 százalékot tett ki, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 3 százalékponttal, 70 százalékra emelkedett.

Nőtt a munkanélküliség

A tavaly szeptember és november közötti időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma 29 ezer fővel, 212 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 4,3 százalékra nőtt.

A férfiak körében a munkanélküliek száma 113 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,6 százalékponttal, 4,3 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 99 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,5 százalékponttal, 4,2 százalékra növekedett.

A 15–24 éves munkanélküliek száma 43 ezer fő, munkanélküliségi rátájuk 13,8 százalék volt. Az összes munkanélküli 20,4 százaléka ebből a csoportból került ki. A 25–54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,3 százalékponttal, 3,7 százalékra emelkedett, míg az 55–74 éveseké gyakorlatilag nem változott, 3,2 százalék volt.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 3,2 százalékkal, 226 ezer főre csökkent – írta a KSH.

Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza szerint a következő időszakban a foglalkoztatás enyhén bővülhet. A recesszióból való kikerüléssel a munkaerő iránti kereslet élénkülhet, amelyet a nagyvállalati beruházások is támogathatnak.

A kérdés inkább a kínálati oldal lesz: mennyire sikerül az új álláshelyeket a munkaerőtartalékból betölteni, mennyire szívják el egymástól a cégek a munkaerőt vagy mennyire lesz szükség külföldiek foglalkoztatására. A feszes munkaerőpiac fenntartására szükség van a gazdasági növekedés szempontjából is: a munkaerőért való verseny tudja elősegíteni a bérek emelkedését és így a vásárlóerő bővülését, ami elvezethet a fogyasztás növekedéséhez.

Azt is hozzátette: a bérszínvonal emelése ugyanakkor abból a szempontból is fontos lenne, hogy a munkaerő külföldre áramlása lassuljon, visszaforduljon: a koronavírus alatti mérséklődést követően a külföldi munkavállalás ismét erősödött – novemberben 13 ezer fővel voltak többen az itthon élő, de külföldön dolgozók, mint egy évvel korábban. Az idei év egészét tekintve becslésük szerint a munkanélküliségi ráta 3,8 százalékra csökkenhet.

A dolgozó fiatalokon múlhat a kormány terve

Mint az korábban megírtuk a Nemzetgazdasági Minisztérium január elsejei közleménye szerint a növekedés helyreállításához három, ráadásul összefüggő területen szükséges előrelépni:

• Helyre kell állítani a lakossági fogyasztást. A reálbérek növekedése szükséges, de nem elégséges, ezért a lakosságban oldani kell az óvatossági motívumot – ezzel korábban az alábbi cikkben már foglalkoztunk.
• A kormány további célja, hogy a beruházásokat 25 százalék feletti szinten tartsa, ehhez pedig új hitelprogramokat ígérnek.
• Végezetül növelni kell a munkaerőpiaci aktivitást. A 15–64 éves korosztályban az aktivitási rátát a jelenlegi 78-ról 85 százalékra szeretnék növelni.

Bár a politikától nem szokatlan, az utóbbihoz fájóan nem szabtak határidőt, mégis talán ez a legérdekesebb pont. Nagyon fontos, hogy a világjárványt és az orosz–ukrán háború hatását munkaerőpiaci válság nélkül vészelte át a magyar gazdaság. A legutóbbi, októberi adatok szerint a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 745 ezer fő volt.

Majd ahogy azt végül megállapítottuk: a reálbérek jelentik a kulcspontot – a reálkeresetek 2022 augusztusa óta először szeptemberben tudtak növekedni.

Hiszen ettől nemcsak a fogyasztás élénkülhet – ami az államháztartásnak is ideális –, hanem sokkal komplexebb hatást eredményezhet egy markáns reálbér-növekedés. Ha a kormány előre akar lépni az aktivitásban, elsősorban a fiatalok foglalkoztatására kell megoldást találnia, a területi megosztottságon túl.