Magabiztosan nézhet a jövőbe Orbán Viktor, minden jel erre utal

„Míg 2023 az infláció letörésének az éve volt, a 2024-es év a gazdasági növekedés újraindításának az éve lesz” – jelentette ki korábban már többször Orbán Viktor. A miniszterelnök ezzel egyértelművé tette, a kormány számára idén esszenciális kérdés a növekedés. Januárban Varga Mihály pénzügyminiszter világított rá, hogy az Európai Bizottság őszi előrejelzése szerint a magyar gazdaság 2,4 százalékkal bővülhet, amely jelentősen meghaladja az Európai Unió 1,3 százalékos átlagát. A kormány előrejelzése ennél is optimistább, 3,6 százalékos GDP-növekedéssel számol. Ennél csak egy hajszállal pesszimistább az MBH 3,5 százalékos előrejelzése.

Az ipar helyreálló és új kapacitásokból eredő növekedése, valamint a szolgáltatásokhoz, kereskedelemhez és fogyasztáshoz kapcsolódó iparágak helyreállása 3,5 százalékos stabil gazdasági bővülést vetítenek előre az idei évre az MBH Bank elemzői szerint.

A szakértők szerint a tavalyi év második felében meginduló dinamikus dezinfláció, a javuló külső egyensúly, illetve Magyarország továbbra is kedvező kockázati besorolása teret enged a jegybank alapkamat-csökkentési törekvéseinek, melynek hatására az idei harmadik negyedév elejére 6 százalékra eshet az irányadó kamatszint.

A forint erősödésére számítanak az MBH elemzői

A gazdaság teljes foglalkoztatotti létszáma az év végén közel 4,8 millió fő volt, így a hazai munkaerőpiac továbbra is a teljes foglalkoztatottság közelében áll. Az elemzők szerint a kamatcsökkentések és a vonzó kamatfelár mérséklődésének hatását ellensúlyozza a külső egyensúly és a folyó fizetési mérleg markáns javulása,

Az MBH Bank elemzői szerint 2023 harmadik negyedévében az előző negyedévhez képest 0,9 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye, így ezzel az eredménnyel a hazai gazdaság – a négy negyedéve tartó visszaesés után – korrigálta a technikai recessziós trendet. Az elemzők ezzel együtt az éves GDP 0,5 százalékos visszaesésére számítanak 2023-ban. A korábban vártnál gyengébb növekedésben több tényező is szerepet játszott:

• az állami és uniós finanszírozású beruházások csökkenése,
• a nem támogatott hitelek magas kamatainak hűtő hatása – ami különösen negatívan érinti az építőipart –,
• továbbá az európai és a német konjunktúra gyengesége.

Az elemzők prognózisa szerint ugyanakkor a gazdaság növekedésének mértéke 2024-ben már 3,5 százalék lehet. A bővülést többek között serkenti a magasabb reálbéreknek köszönhetően elérhetővé váló, korábban elhalasztott fogyasztás pótlása, az ipar és a szolgáltatások várható bővülése, illetve az uniós források harmadát jelentő, 10,2 milliárd eurónyi feloldott és fokozatosan beérkező EU-s források növekedésösztönző hatása.

A beruházások fellendülése leginkább 2025-ben válthat ki erőteljes hatást, mivel ebben az időszakban a tervek szerint számos jelentős feldolgozóipari fejlesztést helyeznek üzembe, köztük a BMW, valamint a CATL első gyára is megkezdi a termelést – és esetlegesen a BYD próbaüzeme is megindulhat –, ami részben megalapozza a 2025-ös 4 százalékos, előző évhez képest kismértékben gyorsuló növekedési várakozást

– emelte ki Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője. Ezzel párhuzamosan a béremelkedés mértéke 14,6 százalék lehetett a tavalyi évben.

– állapította meg a szakértő, megjegyezve, hogy ezt a folyamatot támogatják a decembertől 15 százalékkal és 10 százalékkal emelkedő bérminimumok. Az MBH elemzői szerint összességében 4,1 százalék lehet az idei éves inflációs ráta.

(Borítókép: Orbán Viktor 2023. december 21-én. fotó: Papajcsik Péter / Index)