Több millió család egzisztenciája múlik azon, mit lép a kormány

DBOGI20230727007
2024.01.26. 17:16
A Magyarországon működő közel 900 ezer vállalkozás 99,9 százaléka minősül mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak. A kkv-k foglalkoztatják a hazai munkavállalók kétharmadát, ezáltal több millió család egzisztenciáját biztosítják – jelezte György László kormánybiztos a közösségi oldalán pénteken. A kkv-k gyakorlatilag a magyar gazdaság gerincét képezik, így nem mindegy, hogyan erősíti őket a kormány.

Mint ismert, lezárult a magyar kis- és középvállalatok megújítását célzó stratégia felülvizsgálata. Ezzel kapcsolatban csütörtökön a Nemzetgazdasági Minisztérium közölte: a kormány célja, hogy az évtized második felében ismét a folyamatos növekedésé legyen a főszerep, 2030-ra pedig a gazdasági fejlettség az uniós átlag 90 százalékát érje el.

A világban zöld- és digitális átalakulás zajlik. A nagyvállalatok az erejüknél és a pénzügyi lehetőségeiknél fogva képesek ezt az átmenetet végrehajtani, a kisebbek viszont segítségre szorulnak

– jelezte bejegyzésében György László pénteken. Ismertette, hogy a stratégia keretében kedvezményes kamatozású hitelek, az átállást példákon keresztül segítő mintaüzemek és vissza nem térítendő technológiaváltó programok állnak a magyar kisvállalkozások rendelkezésére.  

A folyamat már el is indult

A kormány szerepvállalása annál is inkább fontos, mivel a Magyarországon működő közel 900 ezer vállalkozás 99,9 százaléka minősül mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak.

A kkv-k foglalkoztatják a hazai munkavállalók kétharmadát, ezáltal több millió család egzisztenciáját biztosítják

„A kkv-k Magyarországon háromszor annyi támogatáshoz jutottak 2020, vagyis a koronavírus-válság kitörése óta, mint a nagyvállalatok. Ebből az is látszik, hogy számunkra a hazai vállalkozások a legfontosabbak” – írta bejegyzésében a kormánybiztos.

2020–2023 között a magyar kkv-k kapták a támogatások 77 százalékát, míg csupán a fennmaradó 23 százalék jutott fele-fele arányban hazai és külföldi nagyvállalatoknak

– jelezte György László. „Az így odaítélt támogatásokkal Európán belül Magyarországon sikerült egyedülálló módon magasan tartani a beruházási rátát a koronavírus idején és az újraindulás során is. Márpedig a jelen beruházása a jövő növekedése. Éppen ezért az egyik legfontosabb célkitűzés 2024-re a belgazdaság beruházásainak további növelése” – mutatott rá a kormánybiztos.

A beruházásalapú gazdaságvédelmet választották

György László korábban rámutatott, hogy a fizetési mérlegadatok pozitívan támogatják a gazdasági növekedést és a költségvetés egyensúlyát, a magyar gazdaság stabil beruházás- és exportalapon áll.

Az elmúlt öt év arról szólt, hogy beérett a magyar beruházás- és exportalapú gazdaságpolitika, ugyanis folyamatosan 30 százalékkal több beruházás valósult meg Magyarországon, mint az Európai Unió átlagában, és 40 százalékkal több, mint a visegrádi országokban

– fogalmazott korábban György László. Megjegyezte, hogy a koronavírus-válság alatt Magyarország beruházásalapú gazdaságvédelmet alkalmazott, szemben az országok döntő többségére jellemző segélyalapú megközelítéssel. A kormánybiztos szerint az elmúlt három évben így létrejött kapacitások és a vállalatok technológiai megújulása kapóra jön, ugyanis már zajlik, és az előttünk álló években felgyorsul az a tendencia, amelynek során az európai vállalkozások visszatelepítik a távolabbi lokációkról a gyártóegységeiket, míg a kelet-ázsiai cégek közelebb települnek a fogyasztás helyszínéhez.

A kormánybiztos kiemelte, hogy a kis- és középvállalkozások még a válság alatt is növelték beruházási rátájukat, miközben a kormány adócsökkentéssel segítette őket. A Világbank módszertana szerint számolva egy átlagos középvállalat adóterhelése a 2010-es 54 százalékról 30 százalék közelébe mérséklődött.

Támogatásokkal tartják talpon a cégeket

Számos, főként mikrovállalkozásnak komoly gondot okozott a rezsiárak és a beszerzési árak emelkedése. A probléma kezelésére a kormány kiterjesztette a rezsicsökkentési programot a mikrovállalkozásokra is, amelyek így csökkentett áron jutnak hozzá az energiához.

A kormánybiztos korábban említést tett a Széchenyi Kártya Programról is, amelyet a kormány jelentősen megerősített a gazdaság védelme érdekében, együttműködve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint a Vállalkozók Országos Szövetségével (VOSZ). A program keretében vállalkozások tízezrei jutottak hozzá forrásokhoz.

Egy százmilliárdos nagyságrendű éves hitelprogramból ezermilliárdos nagyságrendű programmá növekedett, és közel ötvenezer vállalkozásnak segített forráshoz jutni

– mondta György László. A kormánybiztos kiemelte a Baross Gábor Hitelprogramot is, amely államilag támogatott hiteleket nyújt a vállalkozásoknak, kedvező kamatokkal.

A program továbbá támogatja az energiaintenzív kkv-kat és a nagyvállalatokat is, ha energiahatékonysági beruházásokat hajtanak végre. Említette a Gyármentő Programot is, amely a nagyvállalatokat is bevonja a támogatottak körébe, ha a talpon maradás érdekében hajlandóak új energiahatékonysági beruházásokat indítani. A kormánybiztos abban hisz, hogy a „jelen beruházása a jövő növekedése”.

A külföldi multik vagy a hazai kkv-k kapnak többet?

A Makronóm Intézet korábbi elemzésében azt vizsgálta, hogy a hazai vállalkozásfejlesztési támogatások hogyan oszlottak meg az elmúlt években vállalatméret szerint.

A 2020. február és 2023. február között odaítélt több mint 3600 milliárd forint beruházásösztönző, munkahelyvédelmi és -teremtő, valamint kutatás-fejlesztési támogatás 77 százalékát a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások kapták, és csupán a források fennmaradó 23 százalékát a nagyvállalatok

– állapították meg az elemzők. Ez azt jelenti, hogy a hazai kis- és középvállalkozások több mint háromszor annyi támogatásban részesültek beruházásaik megvalósítása érdekében, mint a nagyok. „Mindebből az is jól látszik, hogy a patrióta és pragmatikus gazdaságpolitika eredményeként a hazai kis- és középvállalkozások több beruházást tudtak megvalósítani, mint a Magyarországon működő nagyvállalatok, de a világpiacokra kaput nyitó nagyvállalati beruházások is jelentős mértékűek” – világított rá a Makronóm Intézet.

Az intézet szerint kkv-k támogatása mellett a nagyvállalatok hazánkba csábítása is fontos gazdasági kérdés: a technológia élvonalában járó multikból ugyanis a magyar gazdaság is profitálhat. Az elmúlt időszakban például Németországban adtak kiugró mértékű támogatásokat nagyvállalati beruházásokhoz.

Több, a magyar kkv szektort segítő kormányzati intézkedés és program is született:

  • Széchenyi Kártya Program,
  • Baross Gábor Újraiparosítási Program,
  • Gyármentő Garancia- és Hitelprogram,
  • KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Program,
  • kamatstop.

(Borítókép: György László 2023. július 27-én. Fotó: Bodnár Boglárka / MTI)