Léket kapott a magyar kormány legfontosabb stratégiája, köddé válhat az idei célkitűzés

Az Európai Unió legnagyobb gazdaságának visszaesése folytatódhat, „a német gazdaság teljesítménye 2024 első negyedévében valószínűleg ismét enyhén csökken” – áll a Bundesbank rendszeres havi jelentésének februári kiadásában. 

Ez azt jelenti, hogy a Bundesbank várakozásai szerint a német gazdaság technikai recesszióba kerülhet.

A német gazdaság bruttó hazai terméke (GDP) a negyedik negyedévben mind negyedéves, mind éves bázison csökkent a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis január végén közzétett előzetes adatai szerint.

A német bruttó hazai termék (GDP) a tavalyi negyedik negyedévben ár-, szezonális és naptári kiigazítással az előző negyedévhez képest 0,3 százalékkal csökkent, míg éves bázison 0,2 százalékkal zsugorodott. A harmadik negyedévben a német GDP negyedéves viszonylatban nem változott, éves szinten 0,3 százalékkal csökkent.

A Destatis előzetes adatai szerint Németország bruttó hazai terméke 0,3 százalékkal csökkent tavaly, miután a GDP 2022-ben 1,8 százalékkal nőtt, 2021-ben 3,2 százalékkal emelkedett, 2020-ban 3,8 százalékkal esett.

A gazdasági teljesítmény naptári hatásoktól megtisztítva 0,1 százalékkal csökkent tavaly 2022-höz képest, amikor 1,9 százalék növekedést jegyeztek fel. A Destatis február 24-én ismerteti a negyedik negyedévre és az év egészére vonatkozó végleges adatokat.

Nagyon fontos nekünk a német gazdaság

A Bundesbank közgazdászai szerint a lakossági fogyasztás várhatóan élénkülni fog a „stabil munkaerőpiac, az erőteljesen emelkedő bérek és a csökkenő infláció révén, a folyó év elején azonban a fogyasztók valószínűleg továbbra is óvatosak maradtak a kiadásokat tekintve” – áll a Bundesbank jelentésében, amelyben később kiemelik:

Továbbra sincs recesszió abban az értelemben, hogy tartós, széles körű és határozott gazdasági visszaesés következne be a kibocsátásban, és ilyen recesszió nem is várható.

A német központi bank az idei év egészére a német gazdaság 0,4 százalékos növekedésére számít. A magyar kormány ezzel szemben az idei évre 3-4 százalékos növekedést prognosztizál. Ugyanakkor ennek komoly feltétele, hogy a kontinens – főleg az Európai Unió legnagyobb gazdasága – jól teljesítsen.

Hiszen a magyar kivitel kétharmada az Európai Unióba irányul. Az export euróban számított értéke 7,8, az importé 8,6 százalékkal volt kisebb tavaly decemberben az előző év azonos időszakához képest.

Korábban több cikkben is foglalkoztunk azzal, hogy már jól látható: a német gazdaság komolyan megtorpant, ez a magyar gazdaságra is jelentős következményekkel járhat.

„A nemzetközi környezet a következő időszakban inkább visszatartó erő lesz, mint támogató” – összegezte az Indexnek a Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.

Problémák előtt az egész kontinens

A kontextushoz szorosan kapcsolódik, hogy az eurózóna gazdasága a tavalyi negyedik negyedévben stagnált negyedéves alapon, miközben éves bázison minimálisan, 0,1 százalékkal bővült. Vagyis épphogy elkerülte a technikai recessziót. 

„A német gazdaság gyenge teljesítménye folytatódott, változatlanul kiérdemelve az Európa beteg embere címet” – összegezte korábban az Indexnek az Oeconomus vezető elemzője.

Magyarország szempontjából messze Németország a legfontosabb külkereskedelmi partner. Ám tény, hogy a többi ország tekintetében is van egyfajta sorrend. Az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője szerint az import tekintetében

• elsősorban a szomszédaink, illetve a régió országai játszanak fontos szerepet. 2021-ben hat százalék körül volt Lengyelország, Ausztria és Szlovákia részaránya is. Ám Kína még őket is megelőzte közel nyolcszázalékos részarányával.
• Azonban ha a magyar exportot nézzük, akkor a számunkra legfontosabb célországok Olaszország, Románia és Szlovákia, valamint Ausztria, Lengyelország, Franciaország és Csehország. Amennyiben kitekintünk a kontinensünkről, úgy meg kell említeni Amerikát és Kínát is. „Növekedés tekintetében nyilván leginkább az exportpiacaink relevánsak” – húzta alá Sebestyén Géza.

A kérdésről megkérdeztük a nemzetgazdasági minisztert, Nagy Mártont is, aki korábban erről így fogalmazott: „Tavaly visszaesést láttunk a gazdaságban. Nincsenek még meg a negyedik negyedéves adatok, de vannak előzetesek. Sajnos ezekben 2023 utolsó negyedévére vonatkozóan azt látjuk, hogy kisebb megtorpanás van a harmadik negyedéves GDP-növekedéshez képest. Ám a szolgáltatási szektor folyamatosan javul, ahogy a bizalmi indikátorok is. A problémát az exportban és a német gazdaságban látom, utóbbi szenved, és recesszióba csúszott. A magyar növekedés pedig függ a némettől, a visszaesésük hatással van ránk. A német gazdaság megtorpanása kezd megjelenni a magyar gazdaságban.”