Újabb rémálom kopogtat, nem kezdi jól az idei évet Magyarország

Januárban a kivitel értéke 11,4 milliárd eurót (4364 milliárd forintot), a behozatalé 10,9 milliárd eurót (4175 milliárd forintot) tett ki. A termék-külkereskedelmi egyenleg 497 millió euró (190 milliárd forint) volt. A kivitel 78, a behozatal 70 százalékát az európai uniós tagállamaival bonyolítottuk le. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint januárban az egy évvel korábbihoz képest:

Mint ismert, negatívba fordult decemberben a termék-külkereskedelmi egyenleg. Az export nagyobb mértékben csökkent, mint az import. Akkor az export euróban számított értéke 7,8, az importé 8,6 százalékkal volt kisebb 2023 decemberben az előző év azonos időszakinál. És a termék-külkereskedelmi egyenleg 110 millió euróval javult.

Összességében a szerdán érkezett ipari, valamint a kiskereskedelmi adatokkal együtt, pocsék állapotban kezdi az évet Magyarország. És a külső környezet se túl biztató.

A német gazdaság egyik hatása lehet

„A termék-külkereskedelem januárban ismét többlettel zárt, 497 millió euróval, vagyis a tavaly decemberben kialakult hiány átmeneti jelenségnek tűnik” – értékelte az adatokat Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője, aki szerint kedvezőtlen ugyanakkor, hogy a többlet annak köszönhető, hogy éves alapon az import az exportnál nagyobb mértékben esett vissza: az euróban számított adatok alapján 14,3 százalékkal szemben a 7,4 százalékos kivitelcsökkenéssel.

Az export mérséklődését az ipar gyenge teljesítménye magyarázhatja, ami a legfontosabb felvevőpiacunk, Németország gyenge teljesítményére, illetőleg a januárban bekövetkező sztrájkokra (gazda, vasutas) vezethető vissza.

Ezt támasztja alá a német statisztikai hivatal által ma közzétett külkereskedelmi adat is, ami szerint a német import éves alapon 8,3 százalékkal csökkent, míg az export is csupán 0,3 százalékkal növekedett. „A magyar import számottevő visszaesését egyrészt ugyancsak az ipar teljesítménye, másrészt az erős óvatossági motívum miatti alacsony fogyasztás, illetve a bizonytalanság és magas kamatok miatt elmaradó beruházások is magyarázzák” – húzta alá, majd emlékeztetett arra, hogy

Azonban előrejelzésük szerint a szufficit vélhetően 2024-ben fennmarad. „Komoly kockázati tényezőként azonosítható, hogy a német gazdaság problémái nem látszódnak oldódni.”

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!