Fordítva sültek el a kormányzati intézkedések, 25 éve nem volt ennyire mélyen az élelmiszeripar

Finoman szólva sem a legszebb időszakát éli a magyar élelmiszeripar, amit jól mutat, hogy még az ipar egészéhez viszonyítva is jelentősnek mondható visszaesést könyvelhetett el. 2023-ban

• az élelmiszeripari termelés volumenindexe 11,3 százalékkal csökkent,
• miközben az ipar egészéé mindössze 5,4 százalékkal.

Az élelmiszeriparban az elmúlt két és fél évtizedben nem volt példa ekkora visszaesésre – mutatott rá Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke.

A húsipari ágazatok azonban még az általános élelmiszeripari visszaesést is alul tudták múlni. Tavaly

• a húsfeldolgozás és -tartósítás ágazat termelésének volumenindexe 15,7 százalékos,
• míg a húskészítménygyártás (baromfihúskészítmény-gyártással együtt) 14,4 százalékos visszaesést mutat.

Az elmúlt közel két és fél évtizedben nem fordult elő, hogy mindkét húságazat 10 százalékot meghaladó visszaesést mutasson – emelte ki a szövetség elnöke.

A fő okok mögött elsősorban a belföldi értékesítés visszaesése húzódik meg. Ennél sem fordult elő az elmúlt közel két és fél évtizedben, hogy mindkét húságazat 10 százaléknál nagyobb visszaesést mutasson. 2023-ban azonban igen. Tavaly a húsfeldolgozás és -tartósítás ágazat belföldi értékesítése 14,3 százalékkal, a húskészítménygyártás 10,2 százalékkal csökkent.

A ritka, egy időben történő csökkenések azonban itt még nem értek véget. Erről pedig az export „gondoskodik”, amely jelentős visszaesést produkált 2023-ban:

• A húsfeldolgozás és -tartósítás ágazat exportteljesítménye 13,2 százalékkal,
• míg a készítménygyártás exportvolumene 17,7 százalékkal csökkent.

2008 óta először fordult elő, hogy mindkét alágazat exportteljesítménye 10 százaléknál nagyobb mértékű zuhanást könyveljen el.

Deficites külkermérleg

Éder Tamás megjegyezte, hogy az utóbbi 8-10 évben összességében kiegyensúlyozott a húságazat külkereskedelmi mérlege, a 2023 novemberig rendelkezésre álló adatok szerint azonban tavaly kisebb mennyiségi deficitet mutat.

Az élő sertés exportja némileg csökkent novemberig, míg az import növekedett, értéket tekintve mindkét szegmens növekedett. Az importé több mint duplája az exportnak.

A sertéshús exportja, valamint importja egyaránt csökkent. A sertéshúsexport több mint 10 milliárd forinttal haladta meg az importot, miközben a mennyiségi eltérés 5 ezer tonna volt.

A tavalyi deficites külkereskedelmi mérleg összességében az élő sertés negatív mérlegének tudható be.

Növekvő sertéslétszám, épp csak visszaeső vágásszám

A sertésvágások csak kis mértékben csökkentek. Felvetődik a kérdés, hogy ennek fényében miért kerültek 25 éves mélypontra mind a termelési, mind az értékesítési indexek? A válasz a szövetség számára sem egyértelmű, Éder Tamás szerint „valami probléma lehet az adatok koherenciájában”.

A vágások mellett – hosszú idő után – a sertésállomány is növekedett. 2023. decemberben a sertéslétszám 2,6 milliós volt. Egy év alatt 1,9 százalékkal növekedett az állomány. A kocalétszám 4,1 százalékkal növekedett, és az állomány nagysága 154 ezer körül alakul. Az előző évben 4,49 millió sertést vágott a magyar húsipar, ami mindössze 0,9 százalékos csökkenést jelent – vázolta a számokat Éder Tamás.

Ugyanakkor uniós összevetésben nincs okunk panaszra. 2023-ban Magyarországon (0,9 százalék) az EU-átlagnál (-7,3 százalék) jóval kisebb mértékben csökkent a sertésvágások száma. Az olyan nagy sertés-előállító országokban is az átlagot meghaladó vágásszám-csökkenés ment végbe, mint Dánia (-18,7 százalék), Hollandia (-13,1 százalék), Belgium (-11,0 százalék), míg Németország épp csak alatta van (-7 százalék).

Történelmi csúcsot döntött az élő sertés ára

Az élő sertés ára az előző év derekán történelmi csúcsot döntött. A mértékadó német jegyzés ekkor elérte a 2,5 euró/kilogrammos szintet. Ez kicsivel több mint egy év alatt 100 százalékos növekedést jelent – 1,2-ről 2,5 euró/kilogrammra). A magyar élő sertés ára 2023 áprilisában túllépte az uniós átlagot.

Némi konszolidációt követően aztán 2024 elején ismét növekedésnek indult az élő sertés ára. A német jegyzés az elmúlt négy héten elérte a 2,2 euró/kilogrammot.

De nemcsak az élő sertés, hanem a sertéshúsok és húskészítmények ára is jelentősen növekedett az utóbbi közel két és fél évben. Az áremelkedés az előző év végére az általános élelmiszer-infláció szintjéhez közeledett.

A sertéshúsok és húskészítmények fogyasztói árának növekedése folyamatos volt 2022 második felétől 2023 közepéig. Ugyanakkor az árnövekedés mértéke lényegesen elmarad a meghatározó önköltségtényezők növekedésének mértékétől – élősertés-árrobbanás, energiaköltségek megtöbbszöröződése, munkabérek növekedése stb. 2023 végén több sertéshúskészítmény fogyasztói ára gyakorlatilag megegyezett a 2022 végivel

– mondta Éder Tamás. Az alábbi táblázatokból jól kiolvasható, hogy a nagy árboom 2022-ben ment végbe, 2023-ban valóban kevéssel nőttek az árak, a konszolidáció azonban elmarad, vagyis az árak fennragadtak az árrobbanáskor végbement csúcsokon.

Saját magát vágta arcon az állami kéz

Korábban több szakmai szervezet is felhívta a figyelmet, hogy az egyes élelmiszerekre kivetett hatósági árak épp az eredeti szándéktól, vagyis az árak alacsonyan tartásától eltérő hatást válthatnak ki. Általános vélekedés szakmai berkeken belül, hogy a kiskereskedők az ezeken a termékeken elszenvedett veszteségeket a többi termék árának emelésével hozzák be. Emellett pedig az árstopos termékek esetében az olcsóbb import is egyre inkább teret kapott, ami érthető módon hátrányba hozta a hazai vállalatokat.

A hússzövetség tagjait egy ársapkás termék érintette: a sertéscomb (a baromfi külön kategória, ezáltal külön szervezet képviseli az ágazat érdekeit).

Éder Tamás a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján rámutatott, hogy az ársapka egyértelműen növelte ezen termék importját. „Míg 2022-ben 13 százalékkal nőtt a a sertéshúsimport, addig az ársapka alá tartozó sertéscomb importja közel 46 százalékkal növekedett. 2023 júniusáig további 20 százalékkal emelkedett.

További kihívások okoznak fejfájást

Nem a hatósági ár az egyetlen kormányzati intézkedés, amivel meg kell küzdenie az ágazatnak. További állami intézkedések okozhatnak meglepetést, előre nem várt hatásokat. 

Az állami intézkedés körüli kérdések mellett kihívást jelent:

• Az elsősorban jövedelem-, illetve árvezérelt fogyasztáscsökkenés, de figyelni kell az etikai, az egészségi és a környezetvédelmi szempontból kialakuló csökkenésre is.
• A diszkontosítás, vagyis a saját márkás (private level, PL) termékek szerepének erősödése a brandtermékek (piacvezető márkák) kárára.
• A minőséggyengítési folyamatok – helyettesítő termékutánzatok (imitátumok) ismételt megjelenése (feltét, rudacska, pálcika stb.).
• Az olcsó tömegtermékek importnyomásának erősödése.

„Bár érhető, de komoly gondot okoz az árvezérelt vásárlás. A legtöbb vásárló nem veszi figyelembe, hogy az alacsonyabb árral kevésbé jó minőségű terméket kap, a hús esetén például jóval alacsonyabb a hústartalma, mint drágább társainak” – vázolta Éder Tamás, aki szerint további probléma, hogy a kiskereskedő azt mondja a beszállítónak, „ezen az áron viszik a terméket, tőled is ilyen áron kérem”. Ezt pedig az érintett beszállítók maximum minőségromlással tudnák elérni, hiszen a magas minőséget képviselő húskészítmény alacsonyabb áron történő beszállítása veszteséget okoz számukra.

Ugyanígy problémát okoz nemcsak a szakképzett, de már a szakképzetlen munkaerő hiánya is, illetve az emelkedő fizetések miatt a vállalatokra nehezedő bérnyomás. Ahogy kihívást jelent az önköltség-bizonytalanság, vagyis az, hogy az élő sertés, valamint az energiahordozók árának esetleges növekedése, a külső finanszírozás költségeinek emelkedése, illetve a forint árfolyama körüli bizonytalanságok miatt miként tud egy vállalat úgy termelni és beszállítani, hogy a nagykereskedői ár meghaladja az önköltségeket, vagyis az önköltséget be tudja építeni a fogyasztói árakban, tehát ne legyen veszteséges. Szintén bizonytalanság uralkodik az alapanyag-ellátással kapcsolatban: a EU-szerte csökkenő sertésszám, vagy épp a növekvő járványveszély miatt.

Komoly jövedelmezőségi problémával néznek szembe a húsipari vállalatok. Az ágazat biztosan lényegesen rosszabb eredményt ért el 2023-ban, mint a megelőző években, várhatóan sok húsipari cég eredménykimutatása mutat majd veszteséget. Ez pedig további hátrányhoz vezet: épp akkor gyengül az ágazat teljesítménye és jövedelmezősége, amikor fejlesztési-támogatási források állnának rendelkezésre. A kedvezőtlen pénzügyi helyzet miatt – megfelelő fedezet híján – ugyanis épp azok a vállalkozások nem jutnak majd forráshoz, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá. Mindez az ágazati konszolidáció potenciális felgyorsulásához vezethet.

Mire van szükség a kilábaláshoz?

Éder Tamás öt pontban foglalta össze azokat a lépéseket, amelyekre szükség van ahhoz, hogy a hazai húságazat a lehető legkisebb veszteséggel vészelje át a jelenlegi időszakot.

• A reáljövedelmek és ezáltal a hús- és húskészítmény-fogyasztás tartós és jelentős növekedésére.
• Olyan patrióta, protekcionista piacvédelmi lépésekre, amelyek a hazai húsipari termékek értékesítési lehetőségeit erősítik a kül- és belpiacon egyaránt.
• A kiskereskedelmi láncok hazai termékeket preferáló beszerzési politikájára.
• Az állami intézkedések okozta terhek (EPR, élelmiszerlánc-felügyeleti díj, kiberbiztonsági felügyeleti díj, ATEV.díj) csökkentésére, de legalább a további növelésük elkerülésére.
• Az EU-támogatások megfontolt felhasználására annak érdekében, hogy a hosszú távon életképes húsipari cégek fejlesztései kapjanak prioritást.

Húsvétkor is válasszunk okosan

A húsvét közeledtével a hússzövetség ismét tudatos vásárlásra és fogyasztásra hívja fel a lakosság figyelmét.

A hús „bizalmi termék”. Csak megbízható gyártótól, forgalmazótól vegyünk ünnepi asztalravalót! Célszerű kerülni a kétes eredetű, a címkén a gyártót fel nem tüntető terméket, „vásároljunk legális, a Hússzövetség tagjai által gyártott magyar terméket”. „Olcsó húsnak híg a leve” – tartja a mondás. A szövetség ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a húsvéti füstölt áruk kategóriában nagyon sokféle minőségű termék található meg a piacon. „A 2500 forintos gyorsérlelt, főtt sonka és a 3500 forint feletti hagyományos érlelésű sonka nem ugyanaz a termék.” Vásárláskor gondosan ellenőrizzük a termék minőségmegőrzési idejét.

A hús élvezeti termék

János Anna, az Élelmiszertudományi és -technológiai Intézet tudományos főmunkatársa a sonkák és egyéb húskészítmények kiegyensúlyozott táplálkozásban játszott fontos szerepére hívta fel a figyelmet. Rámutatott, hogy bár a magyar lakosság elhízottnak számít – felnőtteknél, gyerekeknél egyaránt – ebben sokszor tévesen tulajdonítanak nagy szerepet a húsfogyasztásnak. „Az elöregedő társadalom komoly kihívások elé állítja az élelmiszeripart, azon belül a húsipart, hiszen egy idősebb szervezet számára máshogy kell elkészíteni a különböző élelmiszereket” – mondta, felhívva a figyelmet, hogy egy jó húskészítményt „könnyű elrontani”. „A konyhatechnikai eljárások nagymértékben befolyásolják az elkészült étel zsírtartalmát – ilyen például a magyar konyhára jellemző bő zsiradékban történő sütés.”

A húsokban, hústermékekben megtalálhatók az emberi szervezet számára hasznos fehérjék, zsírok, vitaminok, valamint ásványi anyagok. Felhívta a figyelmet, hogy például a csecsemők fejlődéséhez elengedhetetlen B12 vitamin kizárólag állati eredetű élelmiszer által vihető be a szervezetbe. Ennek a vitaminnak fontos szerepe van a vörösvértestképzésben, idegszövet-kialakulásban, szénhidrát-anyagcserében. Hiánya koncentrációs zavarokat, fáradtságot, gyermekeknél testi és idegrendszeri fejlődési zavarokat okoz.

Jánosi Anna a hústermékek élvezeti értékének fontosságát is hangsúlyozta.

Az élelmiszerek élvezeti értékét azok érzékszervi tulajdonságai (szín, íz, illat, textúra és hőmérséklet), valamint az étel elfogyasztásának körülményei is jelentősen befolyásolhatják. Az élvezeti érték sokszor nem mutat összefüggést az élelmiszer egészséges voltával, viszont a nem megfelelő élvezeti értékű élelmiszer fogyasztásakor csökkenhet az étvágy, romlik az emésztés

– mondta.

„Napi szinten javasolt az állati eredetű fehérje fogyasztása, ezért a „magasabb hús-, alacsonyabb zsírösszetételű”, minőségi terméket keressük. Fogyasszunk mértékkel vöröshúsféléket és májat, mert ezek jobban hasznosuló formában tartalmazzák a vasat és a cinket. Kiegyensúlyozott fehérjebevitel mellett csökken a magas zsír- és szénhidráttartalmú étel „falási” jelensége. Együnk naponta ötször megfelelő környezetben, kerüljük a túlevést. Figyeljünk a megfelelő folyadékbevitelre!” – adott tanácsokat a szakember.

Nemes Imre, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elnöke hangsúlyozta:

hiszen Magyarország tette az egyik legtöbbet a sertések körében kialakuló fertőzések visszaszorítása érdekében.

(Borítókép: Jan Woitas / picture alliance / Getty Images)