Olyat művelt a forint, hogy akciófilm lehetne belőle

Mozgalmas héten vagyunk túl a forint szempontjából. Hétfőn este jelentette be az Európai Parlament egyik bizottsága, hogy beperli az Európai Bizottságot a Magyarországnak járó uniós források egy részének feloldása miatt.

– mutatott rá lapunknak Varga Zoltán. Az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője szerint a helyzetet fokozta, hogy a terv szerint a szerdai kormányülésen tárgyalták volna a jegybanktörvény módosítását, illetve délután a külügyminisztérium bekérette az amerikai nagykövetet Joe Biden kijelentései miatt.

Kedd délutánra a jegyzés a 395-ös szint alól 400 közelébe gyengült, azonban nem törte át azt

– erre Molnár Dániel világított rá. A Makronóm Intézet szenior elemzője szerint nem segítette a forint árfolyamát, hogy februárban az USA inflációja minimálisan az elemzői várakozások felett, 3,2 százalékon alakult, erősítve azon vélekedéseket, hogy a Fed-nek nem kell sietnie a kamatcsökkentésekkel.

Szerdán jött a fordulat

A forint szerda reggel kezdett el visszaerősödni, a nap végére a 396-os szint közelébe korrigált vissza az árfolyam. Ebben szerepe lehetett annak, hogy sajtóinformációk szerint a jegybank egy háttérbeszélgetésen hűtötte a piaci kamatvárakozásokat, annál szigorúbb pályát vetített előre, amely így támogatta az árfolyamot.

Molnár szerint ebben szerepe lehetett, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette: újratárgyalták a jegybanktörvény tervezett módosítását, amely így enyhítette a kormány és a jegybank között kialakult feszültséget, pozitív jelzést küldve a piacok felé.

A 400 forintos euró is benne van a pakliban

A jövő heti események közül egyértelműen kiemelkedik a Fed szerda este esedékes kamatdöntő ülése, mely az óraátállítás miatt ezúttal hazai idő szerint 19 órakor lesz.

Kamatvágás nem várható még, azonban megjelennek a friss makrogazdasági előrejelzések, illetve a jegybankárok kamatvárakozásait tükröző új Dot Plot ábra, melyekre a befektetők kiemelten figyelnek

– jelezte lapunknak Varga Zoltán. A szakértő szerint az esemény elsősorban a dollár árfolyamát mozgathatja meg, de közvetetten az euró–forint jegyzésére is hatást gyakorolhat. Amennyiben továbbra is szigorú lesz a Fed kommunikációja, inkább dollárerősödés várható, mely a feltörekvő piaci devizák gyengülésével járhat. „Az euró–forint árfolyamában a 390–400-as tartomány látszik továbbra is bejárhatónak, a dollár–forint esetében pedig a 360–370-es zóna” – véli az elemző.

Rekordot döntött a bitcoin

Számos elemző szerint a bitcoin árfolyama 2024 végére százezer dollárra, egy soha nem látott csúcsértékre emelkedhet. Várhatóan idén áprilisban felezik az új blokkok bányászatáért járó jutalmat, és még az esemény előtt akár 60 ezer dollárra emelkedhet a bitcoin ára – jelezte korábban az Indexnek Kyrylo Khomiakov, a Binance kriptotőzsde közép-kelet-európai és közép-ázsiai régiójának általános igazgatója.

Interjúnkból az is kiderült, hogy nagyon sok kriptokalóz keresi áldozatait a piacon, de kellő körültekintéssel elkerülhetjük a golyókat. A kriptós vezető figyelmeztet, hogy a tényleges reakció és a piaci dinamika változhat, és azt számos, magán a felezésen kívüli tényező is befolyásolhatja, beleértve a tágabb pénzügyi piaci feltételeket, a szabályozást érintő fejleményeket, a technológiai fejlesztéseket és a kriptotér általános hangulatát.

Negatívan teljesített a BUX-index

A BUX-index 1,67 százalékos mínuszban végezte a heti kereskedést a baha.com kimutatása alapján. Vegyesen teljesítettek a hazai blue chipek:

• a Richter 3,87 százalékot esett,
• az OTP Bank 1,76 százalékot lépett vissza,
• a Mol 0,34 százalékot gyengült,
• a Magyar Telekom 0,79 százalékot erősödött.

A gáz és az olaj is drágult

Az európai gázár az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén a legközelebbi, áprilisi határidőre előző hét péntek délután megawattóránként 26,585 eurón állt, ezen a héten péntek délutánra pedig 27,30 euróra emelkedett.

Az északi-tengeri Brent típusú olaj ára az előző hét péntek délutáni hordónkénti 82,21 dollárról e hét péntek délutánra 85,41 dollárra emelkedett.

Frissített stratégiáján a Mol

A Mol-csoport frissítette Shape Tomorrow elnevezésű, hosszú távú stratégiáját: a vállalat célja, hogy zöldebbé, önellátóbbá és versenyképesebbé tegye a régiót. 2030-ig több mint 4 milliárd dollárt költ zöldberuházásokra, 2050-re pedig eléri a karbonsemleges működést. A frissített stratégia nagyobb hangsúlyt fektet a megújuló üzemanyagokra, a zöldhidrogénre, a biometánra és a geotermikus energiára.

Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója így összegezte az új stratégiát:

2016-ban az egyik első iparági szereplőként jelentettük ki, hogy több lábra állunk, és a hagyományos fosszilis üzletágaink mellett fokozatosan kiépítjük hídfőállásainkat a petrolkémia és a fogyasztói szolgáltatások területén. Nyolc éve ugyanazt az irányt követjük, de figyelembe kell vennünk, hogy az elmúlt évek radikális kihívásokat és változékonyságot hoztak az energiaiparban. Eljött az ideje, hogy ismét aktualizáljuk stratégiánkat, hiszen a fenntarthatósági célok ambiciózusabbá váltak, miközben a fosszilis tüzelőanyagok iránti kereslet továbbra is jelentős.

Majd azt is hozzátette: „nem hiszünk a dogmatikus megközelítésben, az okos megoldásokat keressük. Józanul, pragmatikusan haladunk tovább, és úgy tesszük lehetővé a zöldenergia-átmenet végrehajtását, hogy közben megalkuvás nélkül garantáljuk az energiaellátás biztonságát, vállalatunk versenyképességét és az értékteremtést részvényeseink számára.”

A jövő hét főbb gazdasági eseményei:

2024. 03. 20., 19.00 – Fed, kamatdöntés

(Borítókép: Németh  Emília / Index)