Olyat szigorított az EU, amibe beleremeg a kulcságazat – magyar megoldás azonban van

Az Európai Parlament márciusban 370 igen, 199 nem, és 46 tartózkodás mellett megszavazta az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálatát. Ennek értelmében 2030-tól új szabályok lépnek életbe az épületek energiafogyasztása és károsanyag-kibocsátása terén. A jelzett dátumtól kizárólag kibocsátásmentes épületeket lehet létesíteni, ennek elmulasztása akár szén-dioxid-kvóta fizetésével járhat.

A szigorított követelmények a közhatóságok birtokában lévő, általuk használt és fenntartott új épületekre már két évvel korábban, 2028-tól érvényesek lesznek. A kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos jogszabály alól a mezőgazdasági és műemlékvédelmi épületek, valamint az ideiglenesen használt épületek és az imahelyek-templomok mentesülnek.

A szigorításra azért volt szükség, mert az Európai Bizottság statisztikái szerint az EU energiafogyasztásának 40 százaléka, míg az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 36 százaléka írható az épületek számlájára, ami tetemes arány. A cél a Európai Unió 2050-re kitűzött karbonsemlegességi célkitűzéseinek felgyorsítása. A szigorítás klímaváltozás megfékezése mellett ráadásul a rezsiköltségek visszaszorítását is segíti.

A tagállamok a nagyon szigorú szabályok teljesítéséhez az épület teljes életciklusára vonatkozó globális felmelegedési potenciált (GWP) vehetik alapul. Ez azt jelenti, hogy az építkezéshez felhasznált termékek gyártásával, beépítésével, bontásával és ártalmatlanításával járó üvegházhatásúgáz-kibocsátással is számolni kell.

Magyarország önellátó lehet, nem kell a szomszédba mennie

Az új uniós előírás, amely a jelenlegi formában 2030-ra nullára redukálja az építőipar károsanyag-kibocsátását, anélkül teljesíthető Magyarország számára, hogy külföldről kellene terméket, technológiát és tudást importálnia

– hangsúlyozta az Indexnek Borka Árpád készházszakértő, az ÉVOSZ-on (Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége) belül működő MAKÉSZ (Magyar Környezettudatos és Szerelt Technológiás Vállalatok Szövetsége) elnökségi tagja.

„Új családi házaink, lakásaink, ipari és kereskedelmi létesítményeink már ma is készülhetnek nem csak karbonsemleges, hanem fenntartható, karbonnegatív építőanyagokból, melyeket magyarországi mezőgazdasági növényből lehet előállítani” – tette hozzá. „A megvalósításhoz azonban a szándék mellett kutatás-fejlesztésre, edukációra, valamint beruházásokra van szükség, mindezt állami segítségnyújtással és ösztönzőkkel megspékelve. Ráadásul a gyorsaság is fontos tényező, hiszen ennek fontosságát több országban felismerték, és meg is kezdték az ehhez szükséges beruházásokat” – hívta fel a figyelmet az állami szerepvállalás fontosságára.

Nemcsak a szakálla volt kender

Arról már korábban beszámoltunk, hogy a faépítészet lehet az építőipar jövőjének egyik záloga. Igazolt tény, hogy a természetes, helyben előállítható építőanyagok megoldást adhatnak korunk építőipari kihívásaira és környezetvédelmi problémáira. A faépítészet mellett Borka Árpád rámutatott

az építőipar jövőjének egy nem annyira új letéteményesére, az ipari kenderre, illetve az abból történő építőanyag gyártására.

Magyarországon évtizedekkel ezelőtt világviszonylatban is kiemelkedő jelentőséggel bírt az ipari kender termesztése, ami egy karbonnegatív mezőgazdasági növény, és amit mintegy 85 ezer hektáron műveltek. Az ipari kendert számos területen használták a múlt századokban, többek között vitorlavásznakat, köteleket, ruhákat, zsákokat, továbbá állati takarmányt készítettek belőle. Az ipari kendertermesztés és -feldolgozás több tízezer magyarnak biztosított munkát, ráadásul az exportpiacokon is nagy keletje volt, az egész világon keresettek volta a magyar kendertermékek.

„Az ipari kenderből napjainkban is több tízezer terméket lehet előállítani, melyek fő felvevőpiaca az építőipar mellett a gépjárműgyártás. Utóbbiban rengeteg helyen már ma is használják kenderkompozitok formájában, melyeket a világ legismertebb autógyár-tulajdonosa, Henry Ford már az 1940-es években alkalmazott. Ezáltal kiváltható a kőolajból készült műanyag, mely Földünk egyik legszennyezőbb anyaga. A kenderből előállított műanyag biológiailag lebomló, szemben a kőolajból készült termékkel, amely hosszú távon rombolja a környezetünket” – érvelt a kender mellett Borka Árpád.

Magyarország nagy mezőgazdasági területtel rendelkezik, a kendertermesztés terén pedig évszázados múlttal, ezáltal kellő tudással bír. Ennek köszönhetően vetésforgó alkalmazásával nagyon gyorsan át lehet állni az ipari kender termesztésére, pozitív hozadékként pedig ez a növény a talaj minőségét is jelentősen javítja.

A kender tehát rendkívül pozitív hatással van a termőföldre, alig igényel műtrágyát, mélyre hatoló gyökérzete javítja az altalaj szerkezetét, kíméli a talaj felső rétegét, megtisztítja a talajt a nehézfém-szennyeződéstől. (Csernobilban és Fukusimánál is alkalmazták). Négy hónapos időtávon hektáronként közel 10 tonna szén-dioxidot képes megkötni, ami másfélszer több, mint egy kifejlett fenyőerdő éves szén-dioxid–lekötő kapacitása.

Az ipari kendertermelés komoly tényező a globális felmelegedés elleni küzdelemben. „Kulcsszerepet játszhat egy olyan innovatív növekedési modellben, amely többet ad vissza a bolygónak, mint amennyit elvesz, miközben több ezer új »zöldmunkahelyet« hoz létre” – hangsúlyozta Borka Árpád.

Gyógyír a betegépület-szindrómára

A MAKÉSZ alelnöke kiemelte: nem a spanyolviaszt találták fel, az emberiség ősidők óta használ természetes építőanyagokat, köztük kendert, az otthonok építéséhez. Az ember évezredeken át vályogból, fából, szalmából, kenderből, kőből építkezett, valamint mésszel vakolt és festett. A nyílászáró, a bútor, valamint a padló pedig fából készült, ezáltal az otthonoknak nem volt negatív hatásuk a lakókra nézve.

Az utóbbi évtizedekben ugyanis teret nyertek az egészségre káros anyagokból megvalósult épületek. Az emberek a kényelemből és a robbanásszerű lakásszükségletből adódó ipari méretű építkezések hatására kőolajból, illetve egyéb kemikáliákból készülő építőanyagokból emelt építményekre váltották egészséges otthonaikat. Egy mai, modernnek nevezett házat 95 százalékban polisztirollal szigetelnek, a réseket purhabbal tömítik, a burkolatokat, a nyílászárókat, valamint a bútorokat műanyagból gyártják, a festékek szintén mesterséges légzáró anyagok. Mindezeknek pedig a lakókra nézve káros egészségügyi hatásai vannak.

Ennek eredményeként az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1984-ben hivatalosan is elismerte és definiálta a betegépület-szindrómát (Sick Building Syndrom), azóta pedig tovább romlott a helyzet: több, az épületekkel összefüggésbe hozható civilizációs betegség jelent meg, mind például az allergia, az asztma vagy az MCS (többszörös kémiai túlérzékenység).

„Itt az idő, hogy visszatérjünk az ősi, természet adta recepthez, és leváltsuk a környezetromboló műanyagok köré épülő építőipart” – fogalmazott Borka Árpád.

Nem a jövő, a jelen: már itthon is alkalmazható

Az ipari kenderből készült, minősített kender-mészbeton technológia, valamint a kendertégla, mely kenderből és mészből áll, elérhető Magyarországon. Ezek környezetre gyakorolt hatása rendkívül hasznos, hiszen az építőanyag előállítása karbonsemleges, a használat során pedig nagy mennyiségű káros anyagot köt meg a levegőben. „Lélegző anyagról van szó, amely kiváló páraszabályozó, kifejezetten jó hőszigetelő és hangszigetelő, nem éghető, nem támadják meg a rágcsálók, és egy esetleges visszabontást követően sem károsítja a környezetet” – vázolta a szakember, aki rámutatott, hogy az épületek környezetre gyakorolt hatásának vizsgálata során egy-egy építőanyag vizsgálata helyett az épület teljes életciklus-elemzése szükséges.

Mindez azt jelenti, hogy valamennyi építőanyag összes alapanyagánál fel kell mérni, hogy azokat

• mekkora energiafelhasználással állították elő, (bányászták, aratták, égették),
• milyen messziről szállították a gyárba,
• majd ott milyen energiaforrás felhasználásával állították elő az építőanyagot,
• illetve, hogy a gyárból az építkezési helyszínére történő szállítás mekkora távolságot ölel fel,
• továbbá figyelembe kell venni, hogy mennyi hulladék keletkezett a gyártásnál, beépítésnél.

A legfontosabb talán mindenki számára, hogy mennyi az adott ingatlan havi rezsiköltsége, melynek nagy része a hűtési-fűtési energia. Azt is vizsgálni kell, hogy azt az energiát milyen forrásból állították elő. Ahogy az épület majdani lebontásakor keletkezett hulladék újrahasznosíthatóságát is, hogy az mekkora energiaráfordítással kerülhet vissza a körforgásba.

Az ipari kenderből készült építőanyagok gondos és környezettudatos mezőgazdasági és ipari feldolgozással teljes mértékben teljesítik az EU által 2030-ra előírt kötelező direktívát

– szögezte le Borka Árpád.

A szakember arra is kitért, hogy kenderből több építőanyag is előállítható. A teljesség igénye nélkül:

• A kenderrostból, mely a növény szárának külső része, szálas hőszigetelést lehet gyártani, amely födémszigetelésként, készházak belső falszigeteléseként, valamint külső homlokzati hőszigetelésként is felhasználható.
• A kender belső, fás része a pozdorja, amelyből födémbe, falszerkezetbe befújható hőszigetelés állítható elő.
• A kenderpozdorjából és mészből víz hozzáadásával kendermészbeton állítható elő, melyből zsaluzat közé vázkitöltő hőszigetelt falakat lehet készíteni, de kendertéglát is gyárthatunk belőle.
• A kenderből úgynevezett kenderfát is elő lehet állítani, mely statikai tulajdonság tekintetében a rétegelt-ragasztott fával vetekszik, így alkalmas családi házak, tetőszerkezetek, akár nagyobb épületek statikai vázszerkezetének megvalósítására.
• A felsoroltakon kívül az OSB-hez hasonló építőlemezek is előállíthatók, melyek az építőiparban és a bútoriparban is használhatóak.

„Az ipari kenderből készülő otthonok hőszigetelése 45 centiméter falvastagság mellett másfélszer túlteljesíti a szigorú energetikai előírásokat. Az általánosságban használt szálas és polisztirol szigetelésű házakkal szemben ezek az ingatlanok 3-4-szer jobb hőtárolótömeggel rendelkeznek, így a nyári átmelegedés ellen is hatékonyak, és mentesek a betegépület-szindrómától” – mondta Borka Árpád.

Mindössze két hektárból kijön egy családi ház

Mindössze 2 hektáron termelt kenderből lehetséges egy 100 négyzetméteres családi ház kendermészbetonból történő felépítése, miközben a hőszigetelést is karbonsemleges anyagból valósítjuk meg.

Magyarországon évtizedekkel ezelőtt 80-85 ezer hektáron folyt kendertermesztés. Ma ez évente 40 ezer darab 100 négyzetméter alapterületű családi ház megépítéséhez elegendő kendert biztosítana.

Ezek a házak magyar földterületen, magyar gyárban és magyar emberek munkájával valósulhatnának meg. Az otthonunk importanyagmentes lenne, hiszen a belső festést, vakolatokat és akár a burkolatokat is elő lehet állítani vályogból és mészkeverékből álló természetes anyagokból, amihez a szakértelem és az alapanyag is rendelkezésre áll

– hangsúlyozta Borka Árpád.

Ezek a számok azért is érdekesek, mert a hazai lakásállomány megújításához évente 35-40 ezer új lakóegységnek kellene megépülnie. A jelenlegi, drága importanyagokat felhasználó technológiákkal azonban az idén még a tízezer új otthon építését sem éri el a hazai építőipari volumen.

„A legnagyobb környezetromboló, árfelhajtó és így pénztárcaromboló emberi tevékenység az építőiparban, hogy külföldről vásárolunk a legtöbbször egészségünkre káros építőanyagokat. Ezeket sok esetben a bolygó másik oldalán állítják elő környezetromboló gyárakban, majd füstölő hajókon és kamionokon többszöri átrakodást követően érkeznek meg hozzánk, ezáltal az áruk egy hazai természetes anyagból készülő termék többszöröse lehet” – mutatott rá.

„Összességében tehát jobban járunk, ha nem várjuk meg a 2030-as EU-s szabályozást, és már most olyan házat építünk, ami megfelel a 6 év múlva életbe lépő direktívának. Ezáltal ráadásul sokkal nagyobb értéket, nem utolsósorban egészséges otthonokat teremtünk” – tette hozzá.

(Borítókép: kp.hu)