A boltok egymásra licitálva akcióznak, de mégsem az történt, amire mindenki számított
További Gazdaság cikkek
Az elmúlt hónapokban vegyesen alakult a forgalom: tavaly novemberben 1, míg decemberben 1,4 százalékkal nőtt havi bázison a volumen, amelyet idén januárban stagnálás követett. Éves alapon 2022 novembere óta januárban nőtt először a forgalom volumene. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint éves szinten folytatódott a növekedés, azonban havi alapon meglepetésre visszaesés történt.
A kiskereskedelmi forgalom februárban ugyanis az előző hónaphoz képest 0,6 százalékkal mérséklődött, viszont 1,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva
– jelezte gyorstájékoztatójában a KSH. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 2,7, az üzemanyag-kiskereskedelemben 3,9 százalékkal bővült, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 2,1 százalékkal kisebb lett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,6 százalékkal mérséklődött az előző hónaphoz viszonyítva. Korábban többször írtunk róla, hogy szinte egymásra licitálnak a boltok az akciókkal, ráadásul a kormány bevezette a kötelező akciózást is a boltokban, ezzel célozva a fogyasztás élénkítését.
A KSH szétszálazta a számokat
2024. februárban az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva:
- Az országos kiskereskedelem forgalmának volumene 1,1 százalékkal nőtt.
- Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 2,7 százalékkal bővült. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 2,2 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 1,3 százalékkal emelkedett.
- A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 2,1 százalékkal csökkent. Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 6,9, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 1,8 százalékkal nőtt, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 2,8, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 4,3, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 10, a használtcikk-üzletekben 13 százalékkal kisebb lett.
- Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,9 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 1,0 százalékkal csökkent.
- Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 3,9 százalékkal nagyobb lett.
- A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 13 százalékkal nőttek.
2024 februárjában az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1395 milliárd forintot ért el. Az országos kiskereskedelmi forgalom 50 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 34 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott – jelezte a KSH.
Az előző hónaphoz viszonyított csökkenés azt jelzi, hogy az óvatossági motívum továbbra is erőteljesen jelen van a magyar gazdaságban. A reálbérek emelkedése ugyan lehetővé teszi a vásárlások növekedését, azonban ez egyelőre csak az élelmiszerforgalomra koncentrálódik a kiskereskedelmen belül, a fogyasztók továbbra is visszafogják nem létfontosságú vásárlásaikat
– jelezte lapunknak küldött elemzésében Molnár Dániel. A Makronóm Intézet szenior elemzője szerint a kiskereskedelem a következő hónapokban bővülhet, ezt elsősorban a reálbérek, valamint a reálnyugdíjak emelkedése és az óvatossági motívum fokozatos oldódása segítheti. Ez utóbbi viszont, ahogy a mai adatok is mutatják, csak lassan következhet be.
NGM: A fogyasztás lehet a gazdaság fő motorja
A kiskereskedelmi forgalom javulása a növekedési kilátások szempontjából kiemelten fontos lenne, mivel az idei évben a külső kereslet gyengélkedése nyomán a fogyasztás lehet a gazdaság fő motorja. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében kiemeli, hogy „februárban tovább folytatódott a fogyasztás helyreállása, éves alapon már második hónapja nő a kiskereskedelmi forgalom.”
A hatékony intézkedéseknek köszönhetően a kormány 2024 februárjára 3,7 százalékra szorította vissza az infláció mértékét. Az infláció összeomlása, a reálbérek szeptember óta tartó növekedése, így a fogyasztói bizalom erősödése és az óvatossági motívum oldódása, érdemben támogatta a kiskereskedelmi forgalom bővülését. A 2024-ben ismét 5 százalék feletti mértékben növekedő reálbérek a belső kereslet helyreállásának, a fogyasztás bővülésének egyik fő hajtóerejét fogják jelenteni. Erre mutat rá az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem volumenének 2,7 százalékos növekedése
– írják a közleményben. Hozzáfűzték, hogy „2024-ben a kormány újraindítja, jövőre pedig tovább emeli a gazdasági növekedés ütemét, amelyet a hitelezés helyreállása, a beruházási aktivitás növekedése, az exportteljesítmény fenntartása és a munkaerőpiaci aktivitás további növelése mellett a fogyasztás bővülése is jelentős mértékben fog támogatni”.