Itt a Mol bejelentése, hatalmas lépés érkezett a vállalattól

A Mol-csoport tájékoztatása szerint a holnap megoldásait biztosítja a zöldhidrogénüzem: új százhalombattai üzemében az amerikai Plug Power 10 megawattos elektrolizáló egységével állít elő évente mintegy 1600 tonna tiszta, karbonsemleges zöldhidrogént.

Az új technológiával fokozatosan kiváltható a földgáz alapú gyártási eljárás, amely jelenleg a Mol-csoport teljes szén-dioxid-kibocsátásának egyhatodát teszi ki. Az új üzemben 2024 második felében indul el a termelés: a zöldhidrogént a Mol elsődlegesen saját hálózatában, az üzemanyaggyártás során használja fel – olvasható Magyarország legnagyobb vállalatának közleményében.

A Mol-csoport újabb mérföldkőhöz érkezett

A Plug Power elektrolizáló berendezése megújuló forrásból származó elektromos árammal bontja a vizet hidrogénre és oxigénre. Így egyáltalán nem képződik környezetszennyező melléktermék, sőt 1 tonna hidrogén előállításával 8-9 tonna tiszta oxigént is termel az üzem. Az amerikai cég innovatív és megbízható technológiát kínált a Mol számára: a tiszta hidrogén előállítására optimalizált hidrogéngenerátorok alkalmazásában közel 50 éves működési tapasztalat áll rendelkezésre.

A Mol-csoport egy újabb mérföldkőhöz érkezett: mostantól úgy tudunk zöldhidrogént termelni, hogy közben egyáltalán nem keletkezik üvegházhatású gáz. Ezzel a technológiával olyan mértékű károsanyag-kibocsátáscsökkenést érünk el, mintha egyik napról a másikra nagyjából 5500 gépjárművet vonnánk ki a forgalomból. Új zöldhidrogénüzemünk ma még csak a Mol ipari működését teszi zöldebbé, de holnap már az egész iparág és a hidrogénmobilitás számára is megoldásokat kínál

– mondta az új zöldhidrogénüzem átadóünnepségén Molnár József, a Mol-csoport vezérigazgatója, majd hozzátette: „Százhalomba után a csoport másik két üzemanyagtermelő egységébe is elvisszük a technológiát, hogy a Mol-csoport mindegyik finomítójában fenntarthatóbbá tegyük az üzemanyaggyártás folyamatát.”

A beruházás összhangban van a Mol-csoport Shape Tomorrow elnevezésű vállalati stratégiájával, amellyel a vállalat fenntarthatóbbá, versenyképesebbé és önellátóbbá teszi a régiót – ezt korábban az alábbi cikkünkben ismertettünk.

Ez lehet a jövő

„A hidrogén már minden területen megtalálható, eddig lehetséges fejlesztésekről beszéltünk, de most eljött az ideje, hogy konkrét koncepciókat alakítsunk ki, és pénzeket csoportosítsunk át a szektorba” – mondta az Indexnek még január végén a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója azzal kapcsolatban, hogy stratégiai együttműködési megállapodást kötöttek a Volánbusszal, a MÁV-val és a Waberer’sszel a hidrogénmobilitás fejlesztése érdekében.

A hidrogénnek az energetika számos területén fontos szerep jut: ezt a színtelen, szagtalan gázt használják energiatárolásra, ahol még komoly lemaradásban van az akkumulátorokhoz képest, de alkalmas arra is, hogy a földgáz egyfajta keverőanyaga, helyettesítője legyen. Az ipari szektorban a hidrogént egyaránt használják az üzemanyag-előállításban és a vegyiparban.

A termelési folyamatokban szükség van hidrogénre a vegyületek bontásához, alakításához. Az üzemanyag-ellátásban jelenleg a hidrogént földgázból állítják elő, és a finomítói szén-dioxid-kibocsátás egyharmadát a hidrogéngyártás jelenti. Bacsa György kiemelte:

Ugyanis a hidrogén önmagában – hasonlóan az áramhoz – nem feltétlenül zöld. Elsősorban az a kérdés, hogy milyen módszerrel állítják elő.

• A szürkehidrogént metánból (vagy egy magasabb rendű szénhidrogénből) termelik.
• Kékhidrogénnek nevezik a fosszilis alapú, földgáz és vízgőz felhasználásával előállított hidrogént, amelyben a keletkező szén-dioxid jelentős részét megkötik és felhasználják, vagy bizonyos esetekben visszasajtolják a földbe.
• Zöldhidrogénnek azt nevezik, amikor valamilyen megújulóenergia-termeléssel állítják elő a vegyületet elektrolízissel: az elektromos áram hatására végbemenő elektrokémiai folyamat után a víz szétválik oxigénre és hidrogénre.
• Így könnyítve az energiatárolást. Azon túl, hogy a hidrogén az univerzum leggyakoribb eleme, a víztől a csillagokon át mindenhol megtalálható, számos ipari folyamat mellékterméke is.

A finomításban a kékhidrogénnek akkor lehet szerepe a termelésben, amikor a keletkező szén-dioxid koncentráltan van jelen. Az üzemben megkötik, és így további felhasználásra lesz alkalmas. Napjainkban ez a megoldás főleg Amerikában népszerű. „Az Európai Uniónak világosan állást kellene foglalnia, hogy a kékhidrogént átmenetileg támogatja és elfogadja” – mondta Bacsa György.

A hidrogéntechnológia számos lehetőséget kínál: bizonyos járműtípusoknál hosszabb távon nemcsak utolérheti, de le is hagyhatja az elektromobilitást, hiszen még a nehézgépjárművek esetében sem jelentkeznek olyan súlyproblémák, amelyek az akkumulátoros elektromobilitás elterjedését akadályozzák. Ráadásul a hidrogéntechnológia nincs kiszolgáltatva az Európában nehezen beszerezhető ritka földfémeknek sem.

(Borítókép: A Mol százhalombattai zöldhidrogénüzeme az átadóünnepség napján, 2024. április 11-én. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)