Foci-Eb? Olimpia? Kiviheti a cég, ha jó fej
További Gazdaság cikkek
Jön a nyár, és vele együtt érkezik két régóta várt nagy sportesemény is, előbb a németországi labdarúgó-Európa-bajnokság (június 14-től július 14-ig), majd pedig a párizsi nyári olimpia (július 26-tól augusztus 11-ig). Aki csak tudja, nézi, az viszont egy relatíve szűk réteg privilégiuma, hogy élőben, a helyszínen élhesse át a sportvilág jelenkori nagyágyúinak meghatározó pillanatait. Sokan nem is gondolnak arra, hogy abban a munkahelye is segíthet, hogy ez az álom valóra váljon.
Juttatás: menni vagy nem menni?
Mindenekelőtt érdemes tisztázni, hogy a munkáltató vagy kifizető adóévente legfeljebb a minimálbér összegéig adhat adómentesen ugyanazon magánszemélynek a sporttörvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegyet, bérletet.
Nem egy új szabályról van szó, hiszen 2019 előtt is lehetett már adómentesen, sőt értékhatár nélkül ilyen jegyeket és bérleteket juttatni. A minimálbér mint felső korlát öt évvel ezelőtt jelent meg. Az ügyfélkörünkben többször felvetődött a kérdés, hogy például a külföldi ügyvezető átadhatja-e ingyenesen a jegyét a kedvenc angol Premier League-csapata egy meccsére, az adómentességnek azonban szigorú feltételei vannak
– mondta az Indexnek Gyányi Tamás, a WTS Klient senior partnere. Hozzátette: önmagában az a tény, hogy egy adott mérkőzést külföldön rendeznek meg, nem jelent problémát, hiszen az adómentesség akár határainkon túli sporteseményre szóló belépő juttatásakor is alkalmazható.
Ahogy viszont az a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatójában is szerepel, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti adómentesség feltételeinek csak az alábbi juttatások felelnek meg:
- az olyan eseményre szóló belépőjegy juttatása, amely magyar klubcsapat vagy nemzeti válogatott részvételével, de külföldi helyszínen megrendezett mérkőzésre, vagy kizárólag külföldi résztvevőkkel, de Magyarországon szervezett eseményre szól, mivel az ilyen események szervezésében az illetékes magyar szövetség vagy sportszervezet mindenképpen részt vesz;
- olyan versenyrendszerben lebonyolított eseménysorozatra vagy annak valamely mérkőzésére szóló jegy, bérlet juttatása, amelyik szerepel a magyar szövetség versenynaptárában, azon magyar egyéni résztvevő vagy csapat indul, de esetleg arra a szintre – például a döntőre, elődöntőre – már nem jut el, amelyre a jegyet előzetesen megvásárolták.
A NAV értelmezése szerint tehát a 2024-ben megrendezendő németországi labdarúgó-Európa-bajnokság mérkőzéseire, valamint a párizsi olimpiai játékok eseményeire
jogszerűen adhat a munkáltató, kifizető belépőjegyet a 2024-re érvényes minimálbér, azaz 266 800 forint összegéig adómentesen.
Az olimpia esetében bármely esemény szóba jöhet, tekintettel arra, hogy egy sok sportágat átfogó, egységes rendezvényről van szó. Vagyis nem lehet feltételként szabni, hogy csak olyan sportág eseménye látogatható, ahol magyar versenyző vagy csapat elindult. Így adómentesen adható belépő a magyar résztvevőkkel vagy anélkül tartott sportágak eseményeire, illetve a nyitó- és záróünnepségre is.
Hogyan lehet adómentes?
A NAV-tájékoztatás egyik fontos eleme, az adómentesség további feltétele, hogy a belépőjegyet, a bérletet a munkáltató, kifizető vásárolja meg, és erről a nevére kiállított számlával rendelkezik. Az sem akadály, ha a jegyet a magánszemély veszi meg, és a számlát a munkáltató, kifizető nevére kéri.
Ha azonban a digitális belépők megvásárlásáról bármilyen okból csak a magánszemély nevére állítható ki számla, annak megtérítése költségtérítésnek, nem pedig munkáltatói vagy kifizetői juttatásnak számít, így az nem felel meg az adómentesség feltételeinek.
Amennyiben például a munkáltató megtéríti az így megvásárolt jegy árát, a kifizetett összeg a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmeként, kifizetői kifizetés esetén pedig egyéb jövedelemként válik adókötelessé.
Fontos hangsúlyozni, hogy az ingyenesen kapott jegyek pénzre történő átváltása kizárt, a munkáltató által a minimálbért meghaladóan adott juttatás munkabérként adóköteles. Továbbá a jegyekhez kapcsolódó utazási költségek vagy a szállás díjának átvállalása szintén a felek közötti jogviszonyra tekintettel munkaviszonyból származó jövedelem, amit 15 százalék személyi jövedelemadó, szocho és járulék megfizetésének kötelezettsége terhel
– tette hozzá az adószakértő. Ráadásul arra is figyelni kell, hogy az üzleti utakkal egybekötött, kellemest a hasznossal kombinált meccslátogatás során kockázatos az utazási vagy szállásköltségek adómentes juttatásként történő kezelése.
(Borítókép: A Magyarország–Szerbia válogatott labdarúgó-mérkőzés a Puskás Arénában, 2023. október 14-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)