Nagy Márton a töltőhálózat fejlesztését szorgalmazta

A Nemzetgazdasági Minisztérium delegációjának németországi látogatásának keretében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter személyesen tárgyalt Robert Habeck gazdasági és klímaügyi miniszterrel, valamint hétfőn Florian Toncar pénzügyminisztériumi parlamenti államtitkárral és Heiko Thoms nemzetközi pénzügyekért és Európa-politikáért felelős államtitkárral.

A tárca közleménye szerint az egyeztetések középpontjában elsősorban a német gazdaság kilátásai és versenyképessége, valamint az autóipar, különös tekintettel az elektromosautó-gyártás jövője volt. Nagy Márton a megbeszélésen azt hangsúlyozta, hogy Németország Magyarországnak az egyik legfontosabb gazdasági partnere.

A két gazdaság évtizedek óta ezer szállal kötődik egymáshoz: Németország tavaly Magyarország első számú kereskedelmi partnere volt, részaránya a teljes külkereskedelemben 24 százalékot tett ki, ráadásul a németek a legmeghatározóbb befektetők hazánkban. A külföldi közvetlen tőkebefektetések állománya 2022-ben 18,7 milliárd eurót tett ki – a teljes magyar FDI-állomány 18,6 százalékát.

A zöldenergia a magyar gazdaság jövője

Nagy Márton annak is hangot adott, hogy Magyarország erős, versenyképes európai és német gazdaságban érdekelt. Szerinte fel kell venni a versenyt az amerikai és a kínai gazdaság rohamtempójú fejlődésével, az európai gyártást pedig versenyképessé kell tenni.

A kormány álláspontja szerint szükséges fokozni a digitalizációt, a támogatáspolitikát célzottabbá kell tenni, valamint olyan új egységes európai iparstratégiára van szükség, amely az ágazati szereplők véleményén alapszik. Nagy Márton arra is kitért, míg 2018-ban Európában az újonnan eladott autók 1 százaléka volt tisztán elektromos, addig 2023-ban már közel 15 százaléka.

A magyar kormány időben lépett, hazánkban az elektromosautó-gyártás területén 21 beruházás valósult meg vagy van folyamatban, több mint 16 milliárd euró értékben. Ennek eredményeképpen a járműipar és az elektromosjármű-gyártás ökoszisztémája Magyarországon erős, az ország exportjának közel 25 százalékát az akkumulátor- és járműkivitel adja, az akkumulátorexport pedig GDP-arányosan önmagában meghaladja az 5 százalékot. A zöldenergia a magyar gazdaság jövője

– olvasható a kommünikében.

A közlemény szerint a tárcavezető azt is megállapította, hogy az elektromos autózás térnyerésében jelenleg átmeneti lassulást látunk, az újbóli lendülethez uniós szintű támogatási programmal kell segíteni az ágazatot. Kiemelt figyelmet kell fordítani az adminisztrációs terhek csökkentésére, a töltőhálózat, beleértve az otthoni töltés lehetőségének, valamint a kapcsolódó, energiahálózatot érintő fejlesztésekre, ugyanis jelenleg ezek jelentős akadályt jelentenek.

A tárgyalópartnerek a töltőhálózat kiemelt fontossága mellett a karbonsemleges technológiák támogatása kapcsán hangsúlyozták, hogy 2035-re újra kell definiálni a karbonsemlegességet az autómeghajtások esetében, és törekedni kell arra, hogy a technológiák egymással versenyezzenek.

Továbbá 2026-ban érdemes felülvizsgálni a 2035-ös szabályozási dátumot a belső égésű motorok tiltásával kapcsolatban a 2025-ös adatok fényében aszerint, hogy a célkitűzés mennyire reális – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.

A német gazdaság hatása

Korábban Varga Mihály pénzügyminiszter, múlt héten Nagy Márton is kiemelte, idén a korábbi 4 százalékos várakozás helyett 2-3 százalékos lehet a gazdasági növekedés.

Ezzel kapcsolatban a tárcavezető az Index kérdéseire a napokban azt mondta, hogy ilyen gyorsan azért változott meg a kormány prognózisa, mert a német gazdasággal kapcsolatos várakozások nem teljesültek, „ez az exportadatokban jól látható”.

A tárcavezető szerint már a tavalyi év utolsó negyedévében is voltak erre utaló jelek.

A tárcavezető szerint a növekedés a lakossági fogyasztástól, a beruházástól és a nettó exporttól függ – utóbbi negatívba fordult.

„A fogyasztás úgy jön fel, ahogy gondoltuk, ezt látjuk a februári kiskereskedelmi forgalomban is. Az élelmiszer-kiskereskedelem tovább emelkedett, a teljes képet az üzemanyag-fogyasztás húzta le. Nem gondolom, hogy itt van a probléma” – tette hozzá Nagy Márton.

Majd emlékeztetett, szerinte is helyes a miniszterelnök prognózisa, és 2,5 százalékos növekedés várható az idei évre.

Illetve már február elején megírtuk, hogy már jól láthatóan a német gazdaság komolyan megtorpant, ez pedig a magyar gazdaságra is jelentős következményeket gyakorolhat. „A nemzetközi környezet a következő időszakban inkább visszatartó erő lesz, mint támogató” – összegezte az Indexnek akkor a Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.