Már az ENSZ-főtitkár asztalán van egy rejtélyes magyar innováció

DBZOL20240418013
2024.04.19. 18:35
A GDP-mutató szerint egyformán fejlett lehet egy olyan ország, amelyben magas a bűnelkövetések száma, és ezért börtönöket húz fel, egy olyan állammal, amelyben magas a születésszám, és ezért bölcsődéket épít – mutatott rá György László. A kormánybiztos hozzátette, hogy a fenntartható fejlődést sem mérik elég pontosan a rendelkezésre álló mutatók, ezért a Makronóm Intézet kifejlesztette az eddigi legkomplexebb mutatót, a Harmonikus Növekedési Indexet (HNI). Kőrösi Csaba, az ENSZ közgyűlésének korábbi elnöke elárulta, hogy a HNI módszertanát látva egyből elküldte azt az ENSZ-főtitkárnak.

„Amióta világ a világ, minden jóra hangolt ember keresi a jó élet receptjét, hogy aszerint éljen, és hozza meg döntéseit. A magyar gazdaságpolitika és társadalompolitika mixéből megragadtuk azokat az elemeket, amelyek a jó élethez segítenek bennünket” – ez volt az a gondolatiság, amelyet követve a Makronóm Intézet megalkotta a jóllétet mérő Harmonikus Növekedési Indexet (HNI), számolt be róla György László.

Kialakítottunk egy olyan mérőszámot, amellyel a jóllét fenntartható növekedését mérjük. Ezzel visszajelzést tudunk adni a mindenkori kormánynak arról, hogy a munkája a jóllét fenntartható növekedését szolgálja, vagy sem

– mondta a kormánybiztos az MBH Makronóm Makroverzum konferencián. A politikus abban hisz, hogy egy ország akkor lesz erős, ha a középosztályt szélesíti, ezért kedvező fejleményként mutatta be, hogy 2010 után másfélszeresére bővült a hazai középosztály mérete.

Arisztotelész után szabadon úgy is definiálhatjuk a középosztályt, mint azokat az embereket, akik valamit felépítettek az életükben, ezért van veszítenivalójuk és felelősségtudatuk

– fogalmazott György László, aki hamarosan érkező könyvében, A középosztály forradalmában fejti ki bővebben a széles középosztály kiépítésének fontosságát és megvalósításának módját. Rámutatott, hogy a középosztály olyan politikai versenyt inspirál, ami a jóllét fenntartható növekedését erősíti, azonban a fejlődést ezen a területen mostanáig nem tudtuk mérni.

A GDP felett elszállt az idő, a HNI megérkezik

A bruttó hazai termék (GDP) sokáig az egyik leggyakrabban használt eszköz volt a nemzetek gazdasági teljesítményének mérésére, de egyre több kritika éri, mert nem ad teljes képet egy ország jóllétéről vagy polgárainak életminőségéről – mutatott rá György László.

A GDP-mutató szerint egyformán fejlett lehet egy olyan ország, amelyben magas a bűnelkövetések száma, és ezért börtönöket húz fel, egy olyan állammal, amelyben magas a születésszám, és ezért folyamatosan bölcsődéket épít 

– szemléltette a GDP hiányosságait, amit más nemzetközi szervezetek is észleltek, így saját mutatókkal rukkoltak elő, ám ezek módszertanilag nem tekinthetők elég megalapozottnak. A kormánybiztos szerint a Makronóm Intézet által kifejlesztett Harmonikus Növekedési Index több szempontból is meghaladja a jelenleg széles körben használt mutatókat, mivel azok vagy a nagyvállalatok szempontjai alapján, vagy a környezeti, vagy a társadalmi fenntarthatóság szempontjából mérnek, és nem teljes körűek. A HNI ezzel szemben szerinte az összes fontos fenntarthatósági szempontot figyelembe veszi, és ez alapján 6 pilléren nyugszik:

  • gazdasági fejlettség és növekedés,
  • pénzügyi fenntarthatóság,
  • környezeti fenntarthatóság,
  • munka- és tudásalapú társadalom,
  • társadalmi fenntarthatóság,
  • valamint még bevezeti a demográfiai fenntarthatóság fogalmát is.

A 6 pillér 32 objektív indikátort tartalmaz, a sokszor torzításokat okozó szubjektív indikátorok pedig nem kaptak helyet a HNI-ben. „Arra törekedtünk, hogy a GDP hiányosságait kompenzáljuk egy olyan mutatóval, amely a világon elsőként teljesen adatalapú, és módszertanilag teljesen megalapozott, illetve a fenntarthatóság összes fontos szempontját vizsgálja” – világított rá György László.

A pénzügyi fenntarthatóság esetében azt nézzük, hogy a jövő generációinak terhére zajlik-e a jóllétünk növelése

– magyarázta a mutató pénzügyi pillérének lényegét. A környezeti fenntarthatóság pillér szinte magától értetődő, viszont a munka és tudásalapú társadalom szempont magyarázatra szorulhat. „Magyarország 2010-ben onnan indult, hogy a mostani helyzethez képest egymillióval kevesebb dolgozó tartott el egymillióval több segélyből élőt. Ez nem volt fenntartható, ezért ebben fordulatra volt szükség, ami meg is történt” – mutatott rá György László. Szerinte ebből jól látható, hogy azok a rendszerek, amelyek nem a munkára és a tudásra, nem valamilyen meritokratikus berendezkedésre épülnek, nem arra törekednek, hogy érdemeik szerint értékeljék az állampolgárok teljesítményét, azok előbb-utóbb fenntarthatatlanná válnak.

A HNI-ben helyet kapott a demográfiai fenntarthatóság is, amelyet más fenntarthatósági index nem mér. A nyugati országokban sokan úgy gondolják, hogy áldozatot hoznak, ha nem vállalnak gyermeket, és helyette inkább kisállatokat nevelnek. A HNI ezzel szemben előállt a maga értékítéletével, a megszületendő gyermekeket értéknek tekinti, főleg ha a gyermekszegénység kockázata nélkül lehet őket felnevelni

– magyarázta a kormánybiztos. A 32 mutatót az intézet faktoranalízissel választotta ki aszerint, hogy milyen erősen magyarázzák a korábban említett 6 pillért. Másik szempont pedig az adatok hozzáférhetősége volt, így az index 87 ország jóllétének fenntartható növekedéséről tud képet adni. György László bejelentette, hogy a hni.hu csütörtökön debütált, ahol interaktív ábrán böngészhetjük, hogyan teljesítenek az egyes országok a fenntarthatósági szempontokban.

Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke korábban úgy fogalmazott a Harmonikus Növekedési Indexről, hogy az „egy újabb magyar innovációs vívmány, amiből nemzetközi siker lehet”.

Kapcsolódó

Az ENSZ-főtitkár asztalán a HNI

A kormánybiztos előadását kerekasztal-beszélgetés követte, ahol Kőrösi Csaba, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója, egyben az ENSZ közgyűlésének korábbi elnöke elmondta, hogy a globális zöldfordulat a vártnál hosszabb folyamat lehet. Ezt arra alapozza, hogy a károsanyag-kibocsátás még mindig nem tetőzött, a fosszilis energiahordozók piaca bővül, a geopolitikai érdekek pedig rendre felülírják a környezeti szempontokat. A Makronóm Intézet HNI-indexét üdvözölte, mondván adatalapú, egyben használható mérésekre van szükség, s erre ez a mutató képes.

Amint megláttam a HNI-t, azonnal elküldtem a módszertant az ENSZ-főtitkárnak

– mondta Kőrösi. A szakember úgy gondolja, hogy a jövő erőviszonyait már nem a fosszilis energia uralása, hanem a fenntartható fejlődést biztosító technológiák használata fogja meghatározni. Nagy problémának nevezte, hogy nagyon különböző szintről és filozófiával indultak az egyes országok abban a tekintetben, hogy mit tudnak reálisan megvalósítani. Mindeközben a geopolitikai felfogások ütköznek a klímaszempontokkal, és ha ebben nem történik változás, akkor nem egy zéró, hanem egy negatív végösszegű játszmáról beszélhetünk.

Az Egyesült Államokban például mind a mai napig nem lehet olyan politikai programmal előállni, amely azt mondja az állampolgároknak, hogy csökkentsük az energiafogyasztást. Utoljára Jimmy Carter lépte meg, jól bele is bukott

– mutatott rá Kőrösi. Tálos Péter, a Foxconn csoport európai alelnöke szerint a fosszilis energiához még mindig olcsón és könnyen hozzá lehet jutni, ezért nincs kellő innováció a zöldterületeken, tehát egyfajta szükséghelyzetre lenne szükség. Oroszországot hozta példának, amely túl nagy bevételeket szerez a fosszilisekből, így nem sürgős számára a zöldátállás. Amíg ebben nincs változás, addig szerinte az innováció nem fog felpörögni.

Kulcskérdés a zöldátállás, hogy a gyermekeinkre egy élhető, zöld Magyarországot hagyjunk. Ez gazdasági szempontból is létkérdés

– jelezte Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára. Szerinte ezért kulcsfontosságúak azok a megoldások, amelyek a fenntarthatóság irányába lökik a gazdaságot.

A megújulókra egy új iparág épül

– mondta Birkner Zoltán, a Pannon Egyetem Alapítvány kuratóriumi elnöke. Hozzátette, hogy Magyarországon ezen a területen azért különösen nehéz a helyzet, mert nem rendelkezünk elegendő saját energiával és nyersanyaggal, így hazánknak fontos, hogy hozzáférjen az ellátási láncokhoz, és magyar innovációkkal tudjunk piaci részesedésre szert tenni.

Kapcsolódó

Magyarországnak jól kell keverni a lapjait

Dobos Balázs, a Makronóm Intézet szakmai igazgatója, egyben a kerekasztal moderátora feltette a kérdést, hogy Magyarország hol helyezkedik el a zöldátállás képletében, miként tudja magát jól pozicionálni.

György László kormánybiztos válaszolt, szerinte a zöldenergetikai átálláshoz négy dologra van szükség:

  • a zöldenergia termelésére,
  • tárolására,
  • fogyasztására,
  • és újrahasznosítására. 

Emlékeztetett hogy Magyarország 2020-ban meghirdette a klímavédelmi akciótervet, amelyben azt a célt fogalmazták meg, hogy 2030-ra 90 százalékban szén-dioxid-kibocsátásmentesen fogjuk előállítani a villamosenergiát Magyarországon, és „minden akcióterv csak annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Márpedig Magyarország a 2030-ra tervezett napelemkapacitásokat 2024-ben elérte”.

Rámutatott, hogy miközben Európa a szabályozásra fektette a hangsúlyt, addig Kína hatalmas anyagi forrásokat invesztált a zöldenergia-ágazatba. Ennek eredménye, hogy az ázsiai ország az iparágban a világ előtt jár.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen kénytelen volt kimondani, hogy Európa 97 százalékban függ Kínától a zöldátálláshoz szükséges kritikus nyersanyagok tekintetében

– emlékeztetett a kormánybiztos, megjegyezve, hogy Magyarországon egyedülálló módon jelen van mind a három német prémium-autómárka, és nálunk fog beruházni a legnagyobb kínai elektromosgépkocsi-gyártó, a BYD, így a legnagyobb elektromosautó-gyártási kapacitással rendelkező országok közé kerülünk. Emellett az energiatárolók gyártási kapacitásában globálisan a negyedik helyet foglalhatjuk el.

Kapcsolódó
A kormány elmondta, miben válhat nagyhatalommá Magyarország

A kormány elmondta, miben válhat nagyhatalommá Magyarország

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ismertette a számokat.

Kitért arra is, hogy az akkumulátorok újrahasznosítása is egyre nagyobb hangsúlyt kap az európai szabályozásban, kötelező visszanyerni a berendezésekben található értékes fémek nagy részét. Magyarországon szerinte ebben az újonnan bevezetett hulladékgazdálkodási koncessziónak köszönhetően jól állunk, és egy akkumulátort 100 százalékban környezetbarát módon újra lehet hasznosítani, még ha energiaigényes is a folyamat. Korábban a lítium-ion akkumulátorok újrahasznosítását Kékesi Tamással, a Miskolci Egyetem Anyag- és Vegyészmérnöki Kar már évtizedek óta különlegesfém-kinyeréssel és fémtisztítással foglalkozó professzorával mutattuk be részletesen, amit ide kattintva olvashat el.

(Borítókép: György László a gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos a Jóllét fenntartható növelése című panelbeszélgetésen az MBH Makronóm Makroverzum konferencián Budapesten, a Bálna Honvédelmi Központban 2024. április 18-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)

Ehhez a cikkhez ajánljuk

  • Gazdaság
Itt van Orbán Viktor 4,7 milliós bástyája

Itt van Orbán Viktor 4,7 milliós bástyája

Szakértők szerint kezd visszatérni a hit a gazdaságban.

2 órája

  • Gazdaság
Donald Trump pumpálja a forintot, mégsem eszik olyan forrón a kását

Donald Trump pumpálja a forintot, mégsem eszik olyan forrón a kását

Csak nagy duma a vámháború?

február 9., 09:47

  • Gazdaság
A kis benzinkutak még mindig nem találtak vissza a 2021 előtti fejlődési pályára

A kis benzinkutak még mindig nem találtak vissza a 2021 előtti fejlődési pályára

Tavaly 6,5 milliárd literre csökkent a magyarországi üzemanyag-forgalom.

február 8., 21:10

  • Címlapon
Még kinevezése előtt megbukott Orbán Viktor szövetségese

Még kinevezése előtt megbukott Orbán Viktor szövetségese

Nagyon sok a bizonytalanság, akár előrehozott választások is jöhetnek Ausztriában.

3 órája

  • Gazdaság
Ezek a számok több mint hárommilliárd forintot értek

Ezek a számok több mint hárommilliárd forintot értek

Tizennégy milliomosa lett Magyarországnak.

február 8., 21:02

  • Gazdaság
Visszahívja közel húszéves sikertermékét az OTP – mutatjuk, mit kell tudni

Visszahívja közel húszéves sikertermékét az OTP – mutatjuk, mit kell tudni

100 milliárd forintot tartottak benne a kötvényesek.

február 8., 19:01

  • Gazdaság
Sztrájkkészültséget rendeltek el az Audi győri beszállítójánál

Sztrájkkészültséget rendeltek el az Audi győri beszállítójánál

A szakszervezet alapbérfejlesztést és egy egyösszegű kifizetést követel.

február 9., 08:01

  • Gazdaság
Az örök ingatlanpiaci kérdés: hogy alakulnak a négyzetméterárak?

Az örök ingatlanpiaci kérdés: hogy alakulnak a négyzetméterárak?

A lakhatási válság továbbra is jelentős mértékben nehezíti a magyarok mindennapjait. Helyzetjelentés az Indexen.

február 9., 06:16

  • Címlapon
Pénzpatakba léptek a magyarok, akik ide tették a forintjukat

Pénzpatakba léptek a magyarok, akik ide tették a forintjukat

Ha azt gondolta, hogy az állampapír volt a legjobb befektetés, gondolja újra.

4 órája

  • Címlapon
A Mohu közzétette, mikor és hol kezdődik az idei lomtalanítási szezon Budapesten

A Mohu közzétette, mikor és hol kezdődik az idei lomtalanítási szezon Budapesten

Első körben három kerületben vált ismertté a dátum.

59 perce

  • Címlapon
Megfélemlítette a dolgozókat a letartóztatott kiskunhalasi, nemátalakító maszek műtéteket végző orvosok esete

Megfélemlítette a dolgozókat a letartóztatott kiskunhalasi, nemátalakító maszek műtéteket végző orvosok esete

A nemzetközileg elismert urológus 600 ezer és egymillió forint közötti összeget kért a betegektől.

6 órája

  • Gazdaság
Kiemelt támogatáshoz jutnak a halgazdaságok

Kiemelt támogatáshoz jutnak a halgazdaságok

Az Agrárminisztérium által kiírt pályázat keretösszege 3,19 milliárd forint.

február 8., 15:38

  • Gazdaság
Ezek a számok több mint 250 millió forintot értek

Ezek a számok több mint 250 millió forintot értek

Kihúzták a hatos lottó nyerőszámait.

február 9., 16:47

  • Gazdaság
Alig akad már munkahely Magyarországon, ahol feltétel a diploma

Alig akad már munkahely Magyarországon, ahol feltétel a diploma

A készségalapú szemlélet terjed.

február 7., 15:02

  • Gazdaság
Reagált a kereskedelmi szövetség Nagy Márton árstopos bejelentésére

Reagált a kereskedelmi szövetség Nagy Márton árstopos bejelentésére

Azt is elárulták, mik a legfőbb célok az üzletpolitika kialakításakor.

február 10., 12:42

  • Címlapon
Lehengerlő kezdés után kihúzta a Fradi, így az El-nyolcaddöntő kapujába ért

Lehengerlő kezdés után kihúzta a Fradi, így az El-nyolcaddöntő kapujába ért

Varga Barnabás viszont eltiltás miatt lemarad a visszavágóról.

29 perce

  • Címlapon
Johnny Depp választotta ki egy szerepre a népszerű magyar színésznőt

Johnny Depp választotta ki egy szerepre a népszerű magyar színésznőt

Csoma Judit a sors ajándékának tekinti, hogy ő kapta a Modi egyik szerepét.

2 órája

  • Gazdaság
Megtaláltuk Orbán Viktor középosztályát, így néz ki

Megtaláltuk Orbán Viktor középosztályát, így néz ki

A miniszterelnök szerint izmos a középosztályunk, de mit mutatnak a számok?

február 6., 06:03

  • Gazdaság
Felülmúlta a várakozásokat az első alkalommal munkanélküli segélyt kérők száma az Egyesült Államokban

Felülmúlta a várakozásokat az első alkalommal munkanélküli segélyt kérők száma az Egyesült Államokban

A Fed változatlanul hagyta hagyta az irányadó dollárkamat-tartományt.

február 6., 16:50

  • Címlapon
Óriási felfedezés: a vírusok hangokat adnak ki

Óriási felfedezés: a vírusok hangokat adnak ki

Hatalmas segítség lehet, ugyanis új gyógyszerek fejlesztéséhez vezethet.

20 perce

  • Gazdaság
111 millió forintos bírságot kapott a Digi

111 millió forintos bírságot kapott a Digi

Elismerték a jogsértést.

február 7., 14:32

  • Gazdaság
A régióhoz képest drágább a magyar üzemanyag, de a kormány szerint nem ez a lényeg

A régióhoz képest drágább a magyar üzemanyag, de a kormány szerint nem ez a lényeg

A kabinet szerint a szomszédos országok adatait kell figyelembe venni.

február 7., 09:29

  • Címlapon
Brüsszel elesett, káosz szélén Európa fővárosa

Brüsszel elesett, káosz szélén Európa fővárosa

A belga repterek csütörtökön egyáltalán nem fogadnak és indítanak repülőgépeket, de ez csak a jéghegy csúcsa.

9 órája

  • Gazdaság
A Ford kritikával illette az importvámok megemelését

A Ford kritikával illette az importvámok megemelését

Donald Trump nemrég kiegészítő vámokat vetett ki a Mexikóból és Kanadából származó árukra.

február 6., 10:19

  • Gazdaság
Ebben rejtőzhet Magyarország legnagyobb üzleti potenciálja, de a zombikkal le kell számolni

Ebben rejtőzhet Magyarország legnagyobb üzleti potenciálja, de a zombikkal le kell számolni

Könnyen félrecsúszhat a kormány terve, ha nem figyelnek.

február 7., 07:19

  • Gazdaság
Elutazhattak a magyarok, ijesztő adatokat közölt a KSH

Elutazhattak a magyarok, ijesztő adatokat közölt a KSH

Itt a hatnapos ünnep hatása.

február 6., 08:56