Magyar innováció változtathatja meg a bankrendszert

A neobankok olyan digitális pénzügyi platformok, amelyek kizárólag az online térben működnek. Egyszerűen fogalmazva, nem üzemeltetnek fiókokat. A hagyományos bankokkal szemben zökkenőmentes online élményt ígérnek: élményszerű, digitális felületen kezelhetjük a pénzügyeinket.

A neobankok az ügyfélközpontúságra építenek, dinamikus működésüknek köszönhetően gyorsan reagálnak a folyamatosan változó igényekre

– írta korábban az Index hasábjain Bendarzsevszkij Georg. A Peak üzleti elemzője rámutatott, hogy a neobankok a hagyományos bankok gyengeségeit kihasználva próbálják a piaci részesedésüket növelni. „Ezen gyengeségek közé tartozik a hagyományos bankok technológiai elmaradottsága: gyakran régebbi, évtizedekkel ezelőtt kiépített informatikai rendszerekkel működnek. A modern alkalmazások integrálása ezekbe a rendszerekbe időigényes és költséges.”

Itt vannak a neobankok, és mindent átírnak

Az elmúlt évtizedben rohamosan nőtt a neobankok száma, az EY felmérése szerint világszinten már az emberek 27 százaléka használja a neobankok szolgáltatásait. Népszerűségük leginkább az ázsiai csendes-óceáni térségben és Latin-Amerikában jelentős. Ezek olyan területek, ahol hagyományosan nehéz volt hozzáférni a pénzügyi szolgáltatásokhoz. Európában is öles léptekkel terjeszkednek a neobankok,

A következő évekre vonatkozó neobanki előrejelzésekből néhány megdöbbentő adat is kiderül. A globális tranzakciók 2027-re meghaladhatják a 9 ezer milliárd dollárt, ami háromszorosa a 2022-es értéknek, és a felhasználók száma ugyanebben az időszakban várhatóan megduplázódik.

Ugyanakkor nem lehet elmenni egy erősödő negatív tendencia mellett, ami a Revoluthoz kapcsolódik, és amely magyarokat is érint. Ami a határon átnyúló szolgáltatásokkal kapcsolatos jogvitákat illeti, azokon belül egyedileg a legnagyobb arányt a Revoluttal kapcsolatos ügyek teszik ki. 

– derült ki korábbi interjúnkból, amit Kovács Erikával, a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) elnökével készítettünk. „A neobank eddig még nem engedte, hogy magyar panaszos Magyarországon indítson vitarendezési eljárást a céggel” – nyilatkozta lapunknak Kovács.

Az ezzel kapcsolatos panaszok leginkább a Revolut-számlákra utalt összegek, illetve az ottani számlákról magyar bankszámlákra indított utalások jóváírásának elmaradásával kapcsolatosak, azaz nem tudható, hogy hova tűntek a küldő számlákról indított összegek, mert azok nem érkeztek meg a fogadó számlára.

Az Index egy korábbi cikke nyomán az MNB újabb figyelmeztetést adott ki a Revolut-ügyfeleknek: amíg nem alapít leánybankot a társaság Magyarországon, kötöttek az itthoni jogérvényesítés lehetőségei.

A Revolut Bank határokon átnyúló szolgáltatóként működik, ám továbbra sem kér magyarországi leánybanki engedélyt, s így nem is csatlakozik a hazai betétbiztosítási rendszerhez. Ez azt is jelenti, hogy a bank hazai ügyfelei elszámolási vagy csalási jogvitáikat külföldön, idegen nyelven intézhetik. 

Minderre megoldást jelentene, ha a Revolut itthoni leánybankként, magyarországi székhellyel, kellő tőkeerővel, az OBA betétgaranciájával végezné tevékenységét

– világított rá a jegybank. Az MNB közleményében hangsúlyozta: üdvözli és támogatja is az innovatív pénzügyi megoldásokat, ám csakis a fogyasztóvédelmi szempontok maradéktalan figyelembevétele mellett. Az innovációk erősítik a piaci versenyt a hazai pénzügyi szektorban, ösztönzik az intézményi fejlesztéseket, költséghatékonyabb működést és nagyobb ügyfélélményt biztosítanak a hazai pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfeleknek. Mindez azonban – emeli ki az MNB közleménye – semmilyen formában sem csökkentheti a magyar ügyfelek pénzügyi biztonságát.

A Z generáció közösségi élményt és biztonságot akar

A Forbes szerint elkötelezett felhasználókat főleg a 18–34 éves korosztályhoz tartozó, a technológia iránt fogékony felhasználók tömegéből szerezhetnek a neobankok. Amíg az idősebb generációkat az alacsony díjakkal, a gyors szerződéskötéssel és hitelesítéssel, addig a fiatalokat ennél többel kell megfogni. Többek között erről is kérdeztük Bodnár Viktort, a magyar tulajdonú EU-s neobank, a Benker társalapítóját és vezérigazgatóját.

Ma már az emberek inkább azt a szolgáltatót választják, amelyikkel értékközösséget tudnak vállalni, nem az számít, hogy valahol 3 centtel olcsóbb az utalás

– mondta az Indexnek a fintech cégvezető egy kutatásra hivatkozva. A bankrendszer az ügyfelekben mindig a bizalmat szeretné építeni. Számos felmérésből kiderül, hogy milyen értékeket keresnek a fiatalabb generációk, és ez ugyanúgy jellemző a pénzügyi szolgáltatások piacán is:

• átláthatóság,
• teljes kontroll és önrendelkezés a pénzügyekben,
• ne dominálja le őket egy intézmény,
• kezeljék őket egyenrangú partnerként,
• megbízható legyen a szolgáltató.

Éppen ezért ezen értékek köré szervezték a saját neobankjukat, a Benkert is. Bár kérdeztük, hogy mennyi pénzt tudnak spórolni a felhasználók, ha az ő platformjukat használják, hangsúlyozta, hogy ugyan lehet vele pénzt megtakarítani, mégsem erre fókuszálnak, hanem egy összetartó közösség felépítésére. Rámutatott, hogy a felhasználóknak fontos a neobankok technikai háttere is, hogy „rendben legyen a mögötte lévő matek”, így a pénzüket biztonságban tudják. 

Nem vagyunk hitelintézet, minden pénznek nálunk kell lennie, amit az ügyfelektől befogadtunk. Pontosan látniuk kell, mi történik a pénzükkel minden percben, így teljes irányítást kaphatnak a pénzügyeik felett

– magyarázta a társalapító. Hozzátette, hogy ilyen garancia a nagybankoknál csak limitáltan van, bizonyos keretig. Jó példa volt erre a tavalyi évi nagy bankcsődhullám, amelyről az Index is részletesen beszámolt. A szakértő hozzátette, hogy a magyar bankrendszer ugyanakkor meglehetősen stabil, nem kell tartani lényegi kockázattól. Megjegyezte, hogy a hagyományos bankoknál az ügyfélnek nincs teljes irányítása a pénzei felett, és ezt a hiányosságot célozták meg a Benkerrel – teljes kontrollt ígérnek a betett pénz felett. Állításuk szerint az ügyfél dönti el, mi történik a pénzével, és erre technológiai garanciát is tudnak adni, a blokkláncot alapul véve. 

Hamarosan forradalmat robbant a magyar neobank

Bodnár Viktornak felvetettük, hogy már a hagyományos nagybankok is beköltöztek az online térbe, elég csak az OTP népszerű mobilalkalmazására gondolni, így kevesebb tér maradhatott az emberek átcsábítására.

Amikor a neobankok 8-10 évvel ezelőtt berobbantak, akkor látványos volt, mennyivel előrébb járnak a digitális megoldásokban a hagyományos bankoknál. Az elmúlt években azonban kiéleződött a verseny, a nagybankok elkezdtek felzárkózni főleg a vizuális elemek használatában. Elkezdték átvenni azokat a megoldásokat, amiket a neobankok már sikeresen alkalmaztak, több-kevesebb sikerrel

– magyarázta a cégtulajdonos, megjegyezve, hogy olyan ötletek is vannak, amiket a neobankok vettek át a hagyományos szereplőktől, ilyenek például a különféle kártyák. „Ugyan a különbségek mostanra meglehetősen lecsökkentek a funkciókban, de így is hátrányban vannak a nagybankok, ugyanis többségében évtizedekkel ezelőtt építették fel az informatikai rendszereiket” – véli, ezért szerinte strukturálisan sem teljesen alkalmasak arra, hogy versenyezzenek az új, erre optimalizált szolgáltatókkal. Ezért a neonbankok sokkal gyorsabban tudnak mozogni, újításokat kitalálni és bevezetni. Ez segített nekik is abban, hogy Európában elsőként, teljesen blokkláncalapú pénzügyi szolgáltatást hozzanak létre négyévnyi fejlesztést követően. A magyar fintech szektorból ismert szereplőkkel közösen találták ki a projektet: Szabolcsi András az informatikai oldalt álmodta meg és rakta össze, Krocsek Attila pedig a stratégiái kérdésekben játszott meghatározó szerepet. 

Az egész ökoszisztéma alapja egy olyan pénzügyi informatikai rendszer – a Natrix –, ami blokkláncalapú banki informatikai rendszer, és alkalmas pénzügyi vállalkozások kiszolgálására 

– magyarázta Bodnár Viktor. Elmondta, hogy egyelőre még csak az alapszolgáltatással indultak el, amelynek köszönhetően az ügyfelek teljes egészében blokkláncalapokon tudnak pénzforgalmat bonyolítani Európában, Android alkalmazáson keresztül. Magasra tették a lécet, céljuk, hogy az egész bankrendszert új alapokra helyezzék. „Az egész alapja a már korábban említett bizalom, hogy az emberek teljes kontrollt kapjanak a pénzügyeik felett, tudják, hogy mi történik a pénzükkel” – hangsúlyozta a cég társalapítója. 

Célegyenesben a magyar neobank

A csapat többsége magyar, és erre büszke is a cégvezető. Bodnár Viktor elmondta, nagyon hosszú és viszontagságos út áll mögöttük. „Konkrétan eleinte rajtunk kívül senki nem gondolta, hogy ezt össze tudjuk hozni.” Végül révbe ért a projekt, a pénzügyi szolgáltató és az alatta futó blokkláncalapú számlavezető rendszer. A cégvezető kiemelte, hogy ebben jelentős szerepe volt a belső csapatnak és a partnereiknek.  

Ugyanakkor a cégvezető megjegyezte, hogy árgus szemekkel figyelik őket, mert ez merőben új dolog a szektorban. A Benker így élesbe állt tavaly év végén. 

Most zárult le a passporting, ami azt jelenti, hogy az összes EU-tagállamban hamarosan elérhető a szolgáltatás

– tudtuk meg a cégvezetőtől. Ez úgy történik, hogy a cég felügyelete – a litván jegybank – kiértesíti az összes EU-s társfelügyeletet, és kis határidő elteltével, ha minden rendben van, akkor indulhat. Magyarországon is. „Az MNB is értesítést kapott, természetesen tudták már előtte, hogy kik vagyunk és létezünk” – mondta Bodnár Viktor.

Lapunknak felfedte, hogy több befektetői tárgyalásuk is folyik mind a neobank, mind a banki motor kapcsán. A világ több részéről folyamatosan keresik őket, nyitottak az új partnerek felé. „Ma már látható, hogy az a kompetencia, ami nálunk van, példaértékű, működik, kell a világnak, és a gyerekbetegségek többségét már évekkel ezelőtt kinőtte.”

(Borítókép:  Edward Berthelot / Getty Images)