- Gazdaság
- forint
- euró
- dollár
- tőzsde
- mnb
- kamatdöntés
- mbh
- cserép máté
- moodys
- varga zoltán
- equilor
- molnár dániel
- makronóm intézet
- horváth gergely
Akciófilmbe illik, ahogy feltámadt a forint
További Gazdaság cikkek
- Tarolt a SZÉP-kártya, de a kormány már bejelentette a változtatásokat
- Történelmi üzleteket kötöttek, eurómilliárdok mozdultak meg Magyarországon
- Fordulat jöhet a bérekben, búcsút inthetünk a 10 százalék feletti bérdinamikának
- Távozik a Magyar Posta vezére, Nagy Márton megköszönte a munkáját
- Aki most siet, az kicselezheti az inflációt
A forint számára a hét legfontosabb adata az MNB kamatdöntése volt. A hét elején az ülést megelőzően a forint 386 alá erősödött az euróval szemben, a viszonylag támogató nemzetközi környezet miatt.
Kedden a Monetáris Tanács az elemzői konszenzusnak megfelelően 50 bázisponttal, 7,25 százalékra csökkentette az alapkamat szintjét.
Három hónapja nem láttunk ilyet
Mivel a piaci szereplők egyhangúan 50 bázispontos kamatvágást vártak, valamint a döntést követő sajtótájékoztató semleges hangvételű volt – az áprilisban jelzett iránymutatás nem változott érdemben –, így a megszokottól eltérően az MNB döntése nem váltott ki jelentősebb mozgást az euró–forint kurzusban – jelezte lapunknak Cserép Máté, az MBH Elemzési Centrum munkatársa.
Szerda este közzétették az amerikai jegybank május elsejei kamatdöntő ülésének jegyzőkönyvét, amelyből kiderült, hogy
már a Fed jegybankárjai is a korábbinál jobban aggódnak az infláció megugrásától
– jelezte a szakértő. Kifejtette, hogy a jegyzőkönyv hatására erősödött a dollár, ami a feltörekvő piacok devizáit – így a forintot is – gyengítette, és egészen 388-ig repítette az euró–forint kurzust.
Bár a jegyzőkönyv az amerikai kamatvágási kilátásokra negatív üzeneteket tartalmazott, azonban az ülés óta megjelent inflációs adatok már lehűlést mutattak, így a piac kicsit megfeledkezett a héjaüzenetekről, és csütörtökre már újra erősödni tudott a forint.
Péntek délutánra bő 3 havi csúcsra erősödött a forint az euróval szemben, amit a dollár leértékelődése hajtott.
Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője megerősítette, hogy ugyan szerdán még – összhangban a régiós mozgásokkal – gyengülni kezdett a forint, azonban csütörtöktől ismét forinterősödés indult. Utoljára február elején volt ilyen alacsony szinten az euró–forint árfolyam.
Retteghet a forint: ítéletet mondanak Magyarországról
A jövő héten több, a forint árfolyamát befolyásoló adat érkezik, amelyek pénteken látnak majd napvilágot:
- Szerda este jelenik meg a Fed Bézs-könyve, mely az amerikai gazdaság állapotáról nyújt átfogó képet, mely a dollár árfolyamára hathat,
- péntek reggel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a termelői árindex áprilisi és a külkereskedelmi mérleg márciusi alakulását publikálja,
- még aznap este pedig a Moody’s hitelminősítő mond értékelést hazánkról.
Cserép Máté szerint a jövő hét legmeghatározóbb eseménye az utóbbi esemény lesz.
Bár várakozásunk szerint a hitelminősítő nem fogja módosítani Magyarország adósbesorolását, azonban ha a legutóbb meghatározott stabil kilátást rontaná a Moody’s, az újra 387 fölé gyengítheti a forintot
– mondta a szakértő. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior elemzője emlékeztetett, hogy a hitelminősítőnél jelenleg a befektetésre ajánlott Baa2 kategóriában vagyunk, stabil kilátással. A gazdaságkutató intézet várakozásai szerint nem is változtat most ezen a Moody’s, figyelembe véve, hogy az elmúlt időszakban érdemben javultak a gazdaság egyensúlyi mutatói.
Molnár szerint a nemzetközi színtéren izgalmas fejlemény lesz még, hogy az Eurostat pénteken publikálja a májusi előzetes inflációs adatokat az eurózónából, amely a júniusi jegybanki kamatdöntés szempontjából kiemelten fontos.
Amennyiben tovább lassult az euróövezetben az áremelkedés, és közeledett a jegybank 2 százalékos céljához, az erős jelzést jelentene, hogy az EKB már júniusban megkezdi a kamatcsökkentéseket, ami javítaná a forint pozícióját
– állapította meg. Délután az USA-ból is inflációs adatok érkeznek, a PCE-árindex áprilisi adatait közlik, amely ármutatót a Fed kiemelten figyeli. A piacok jelenleg szeptemberi kamatvágást áraznak – egy lassuló árindex megerősítené ezen várakozásokat –, amely a dollár gyengítésén keresztül támogathatná a forint árfolyamát. Ellenben egy negatív meglepetés ismét jelentős turbulenciát okozhat a piacokon.
Felülteljesítő volt a magyar tőzsde
A BUX-index 1 százalékot meghaladó emelkedéssel, 69 ezer pont közelében zárta a hetet, ezzel pedig nemzetközi összevetésben felülteljesítő volt a budapesti börze.
Történt ez annak ellenére, hogy a vezető részvények közül az OTP és a MOL is negatívan teljesített, elsősorban annak következtében, hogy az osztalékszelvények levágása miatt jelentősebb árfolyamesést szenvedtek el a pénteki kereskedési nap során – a MOL-nál a csökkenés mértéke meg is közelítette az osztalék nagyságát
– állapította meg Horváth Gergely. A Makronóm Intézet elemzője rámutatott, hogy a Magyar Telekom és a Richter ezzel szemben pozitívan, rendre 2, illetve 1 százalék feletti pluszban zárt – előbbi árfolyama már több mint 40 százalékkal került feljebb az idei évben, a részvényesek örömére. A midcapek közül elsősorban az Állami Nyomda 3 százalékos árfolyam-emelkedéséről kell megemlékeznünk, amely egyúttal történelmi maximumán, 4000 forinton zárt a héten, de a Masterplast részvények árfolyamának 2 százalék feletti növekedéséről is érdemes említést tenni.
Melyik országban éri meg tankolni?
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken ismét közzétette legfrissebb üzemanyag-statisztikáját, amely a mostani hétre vonatkozik.
A legfrissebb adatok alapján Magyarországhoz képest a régiós országok közül Ausztriában, Csehországban, Horvátországban, Szerbiában és Szlovákiában volt magasabb a benzin átlagára. Ugyanakkor Szerbiában csökkent a legnagyobb mértékben a benzin ára, 13 forinttal.
Lengyelország és Szlovénia esetében a 95-ös oktánszámú benzin átlagára kevesebb mint 5 százalékkal maradt el a magyar átlagártól. Bulgáriában továbbra is több mint 10 százalékkal alacsonyabb a benzin átlagára.
A KSH szerint a dízelolaj esetében Ausztria, Horvátország, Lengyelország és Szerbia heti átlagára meghaladta a magyar értéket, ugyanakkor Bulgáriában az átlagár több mint 10 százalékkal kisebb volt a magyar dízelüzemanyag átlagárához képest.
A régió összes országában csökkent a dízel átlagára az előző héthez viszonyítva. Szlovéniában volt tapasztalható a legnagyobb mértékű csökkenés, 10 forint.
Az európai gázár az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén a legközelebbi, júniusi határidőre előző hét péntek délután megawattóránként 30,06 eurón állt, ezen a héten péntek délutánra pedig 34,095 euróra emelkedett.
Az északi-tengeri Brent típusú olaj ára az előző hét péntek délutáni hordónkénti 83,43 dollárról e hét péntek délutánra csökkent 81,58 dollárra.
A jövő hét főbb gazdasági eseményei:
- 2024. 05. 31., 08.30 – KSH, külkereskedelmi mérleg,
- 2024. 05. 31., ismeretlen – Moody’s felülvizsgálat
(Borítókép: Index)