A diákok akár felvételi nélkül is mehetnek egyetemre a szakképzésből

A szakképzési rendszer több mint négy évvel ezelőtti átalakításának egyik alappillére volt, hogy az ötéves technikumokat az egyetemek előszobájává alakítsák. Az ösztöndíjrendszer, a tanulóévek alatt is elérhető munkabér, valamint az egyszerre érettségit és szakmaszerzést jelentő reformnak köszönhetően a technikumok népszerűsége immár vetekszik a gimnáziumokéval, sőt tízből hat diák immár előbbit részesíti előnyben az utóbbival szemben.

Négyszeres súlyú vizsgaeredmény

Ráadásul további reformokkal segítik a technikumból egyetemre jutást – fejtette ki a szakmaverzum.hu-nak adott interjújában az Oktatási Hivatal (OH) felsőoktatási elnökhelyettese.

A szakképzésből felsőoktatási intézménybe kerülés feltételrendszere nagy változáson ment keresztül az utóbbi két évben. Erre a legjobb példa, hogy a szakmai vizsga eredménye négyszeres súllyal szerepel a felvételi pontszámban, vagyis ha egy diák rágyúr a szakmai vizsgára, nagyban megkönnyíti az esélyeit az egyetemre való bejutáshoz. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem jelenti azt, hogy bármilyen eredmény hatására kinyílnak a felsőoktatás kapui a szakképzésből érkezők előtt, hiszen itt az adott szakmai vizsga és az egyes egyetemi képzések párba vannak állítva

– mutatott rá Vanó Renáta.

Az elmúlt éveket tekintve emelkedett a szakképzésből egyetemre kerülők száma. 2020-ban az alap-, osztatlan képzésekre és felsőoktatási szakképzésre jelentkezők közel 25 százaléka érkezett szakképzésből, 2022-ben ez az arány már közelített a 27 százalékhoz, míg 2023-ban a 33 százalékhoz.

Mindez köszönhető annak is, hogy a pontszámítás számukra több lehetőséget ad, épp annak érdekében, hogy minél több szakképzésből érkező számára vonzóvá tegyük a felsőoktatást. Ilyen például a már említett szakmai vizsga pontszámának megnégyszerezése. A 400 pont számításánál egyik mód az érettségi, illetve a szakmai vizsgát együtt számolva összeadódó legfeljebb 200 pont duplázása, másik mód a szakmai vizsga négyszerezése. A harmadik számítási módnál is figyelembe vehető a szakmai vizsga. Összességében tehát egy szélesebb pontszámítási módszerrel várják az egyetemek a szakképzésből érkezőket

– tette hozzá az elnökhelyettes.

A szakképzés egyre inkább a műszaki, mérnöki, természettudományos vagy agrárképzések előszobájává válik, a szakképzésből, technikumból érkezők előnyösebb helyzetben vannak a megszerzett szakmai ismeretek birtokában. Ők ugyanis már a szakképzésben számos olyan tantárgyat tanulnak, amely az egyetemen is elő fog jönni, míg a gimnáziumból érkezők nagy valószínűséggel felsőoktatási tanulmányaik során találkoznak velük először, ugyanakkor a közismereti tárgyak esetében a gimnáziumi diákok tudása érthető módon szélesebb – világított rá Vanó Renáta.

Akár a felvételi is „megúszható”

Egyelőre pilotprogramként, de már működik egy előzetes hallgatói jogviszony. A felsőoktatási intézmény megállapodik egy technikummal, és a technikum diákját, diákjait előzetes jogviszonyban már a középiskolás évei alatt felveszi magához.

Amennyiben például egy tanuló tudja, hogy gépészmérnökként szeretne továbbtanulni, a szakképző és az egyetem közötti megállapodás értelmében már technikumi évei alatt olyan résztanulmányokat folytat és mikrotanúsítványt szerez bizonyos tantárgyakból, amelyek kreditként számítanak majd felsőoktatási tanulmányai során. Bónuszként pedig ezen diákokat soron kívül, a központi egyetemi felvételi eljárást kihagyva, saját eljárás szerint felveheti. Vagyis ha a tanuló már a technikumi évei alatt megfelel az egyetem és a szakképző intézmény közötti megállapodásban foglalt kritériumoknak, akkor központi felvételi folyamat nélkül is bejuthat az egyetemre

– fejtette ki az OH elnökhelyettese.