Nagy Márton: Az a kérdés, hogy háborús költségvetés vagy békeköltségvetés lesz jövőre

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pozitívan vélekedett az elmúlt időszak számairól az InfoRádióArénacímű műsorában.

A beszélgetésben szó volt többek között arról, hogy:

• „A GDP valahol 1,5-2 százalék közötti növekedést mutat, illetve azt vártuk, hogy az első negyedévhez képest lesz további javulás, tehát a második negyedévben még tovább emelkedhet a GDP az első negyedévhez képest. Most úgy tűnik, főként az ipar miatt, hogy ez veszélyben van. Az iparon belül főként az export, az exportdinamika jelentős visszaesést mutat. Ez mindenféleképpen meglepő, hogy ilyen gyenge a külső kereslet.”
• A miniszter szerint ennek a forrása valójában az európai versenyképesség, illetve „ennek a szíve” a járműipar, valamint az elektromos átállás és az ezzel kapcsolatos bizonytalanság. „Azt látjuk, hogy a franciák teljesen ráálltak arra, hogy átállnak, és kiépítik az ezzel kapcsolatos infrastrukturált elektromos autózást. A németek azok »rángatják a kormányt«, egyszer támogatják, egyszer nem, tehát egy nagyon erős bizonytalanságot látunk benne, ez pedig nagymértékben befolyásolja a magyar exporttevékenységet, hiszen nagyon nagy mértékben ki vagyunk téve az uniós versenyképességnek, keresletnek, ezen belül a németnek, és ezen belül pedig a járműipar, illetve az elektromos autózás tendenciáinak.”
• Elmondta azt is, hogy az uniós elnökségnek köszönhetően Magyarországnak van némi esélye arra, hogy mindezt meglendítse. Hozzátette, hogy kitaláltak egy, az összeurópai elektromos autózást gyorsító programot.
• A Kínától felvett hitelről elmondta, hogy ezek a pénzek infrastrukturális fejlesztésekre mennek. „Meg kell érteni azt, hogy a magyar gazdaság szerkezete az, hogy a tőkében nyugati tőke és keleti tőke is van, az leképeződik a pénzügyi rendszerben is.”
• A tárcavezető szerint a devizaadósság megfelelő szinten van, ugyanakkor elmondta, törekedni kell arra, hogy forintban legyünk, belföldön legyen az adósság, és minél hosszabb legyen.
• Elmondta, hogy a 2024-es költségvetésben mindössze 4,5 százalékos hiány fog keletkezni a 6,5 helyett, a jövő évit illetően pedig kiemelte, hogy az amerikai elnökválasztás is hatással lesz a magyar költségvetésre. „Az a kérdés, hogy háborús költségvetés vagy békeköltségvetés lesz. Ha Trump győz, valószínűleg egy békeköltségvetést tudunk benyújtani.”
• „A lakosságnál van egy 10 százalék feletti reálbéremelkedés most. Van egy nagyfokú hitelkiáramlás. A vállalatok el vannak látva likviditással. Csak az a kérdés, hogy mikor indul be az aktivitás, mikor indul be jobban a fogyasztás, mikor indul be jobban a termelés vagy a beruházás. Tehát ez azt gondolom, hogy a háborútól és annak a befejezésétől függ. Ha békeköltségvetés lesz, akkor el tud indulni.”
• A rezsivédelem egy nagyon fontos dolog, azonban a családokat jobban kell támogatnunk abban, hogy egyrészt a demográfiai kérdések megvalósuljanak, másrészről mégiscsak egy háború „megrágta” a családok költségvetését, tehát foglalkozzunk velük egy kicsit jobban.
• A lehetséges adókedvezményekről a tárcavezető szerint a kormány ősszel tárgyalni fog, és a lehetséges akcióterveket be fogják építeni a költségvetésbe;
• A minimálbérekről Nagy Márton úgy fogalmazott, hogy a minimálbért a jelenlegi uniós átlagbér 50 százalékával kell emelni. Hozzátette, hogy erre 2027-re lát reális esélyt. „2025–2027 között egy 10 százalék feletti minimálbér-emelkedés kell ahhoz, hogy elérjük 2027-re az átlagbér 50 százalékát.”
• A tárcavezető a légitársaságok járatkéséseiről elmondta, hogy a fő probléma a háború, hiszen le van zárva a légtér, és mindenki Magyarországon keresztül megy, mert ez a legrövidebb pálya, és hazánkban az egyik legalacsonyabb a légtérhasználati díj.

Kérdőre vonták a HungaroControl vezetőjét

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a helyzet mielőbbi felszámolása érdekében berendelte a HungaroControl vezetőjét, és arra fogja kérni, hogy azonnal készítsen intézkedési tervet a kialakult anomáliák kezelése érdekében.

A kormányfő kiemelte, hogy a légi közlekedésben amit látunk, az tűrhetetlen. Nem a szervezésről van szó, hanem az emberség minimuma is hiányzik. Véleménye szerint az emberek többsége egész évben dolgozott, hogy egy évben egyszer el tudjon repülni nyaralni. Számukra ez az év egyik fontos eseménye, erre semmilyen emberséget nem mutatnak a reptéren, nem tájékoztatják őket, a kocsiban alszanak vagy a földön… „Most vesszük át a repteret, ez még nem a mi vezetőségünk alatt történik” – szögezte le a kormányfő. „De remélem, ha átvesszük, akkor ez javulni fog. Sokkal több megértést és emberséget várunk azoktól, akik az ott lévő emberekkel foglalkoznak” – tette hozzá.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!