Döntött a jegybank, 25 bázisponttal csökkent az alapkamat

A hét legfontosabb hazai vonatkozású gazdasági eseménye az MNB kamatmeghatározó ülése. A jegybank tavaly májusban kezdte meg a kamatcsökkentést a 18 százalékos irányadó kamatról, amely a júliusi kamatdöntéssel 6,75 százalékra ért. A legutóbbi, augusztusi kamatdöntésnél viszont a kivárás mellett döntött a jegybank. 

Az Indexnek nyilatkozó szakértők is előzetesen 25 bázispontos kamatcsökkentést vártak. A döntésnél is fontosabb lehet, amit majd Virág Barnabás jegybanki alelnök mond a kamatpálya várható alakulásáról a kedd délután élőben közvetített háttérbeszélgetésen.

Megtáltosodhat a forint

Árokszállási Zoltán szerint az MNB kamatcsökkentése teljes mértékben be van árazva a piacon, így önmagában emiatt érdemi forintgyengülés nem várható. Az ugyanakkor fontos lehet, hogy az MNB milyen üzenetet küld a következő hónapok várható kamatpályájával kapcsolatban. A Fed vártnál nagyobb kamatcsökkentése növeli a magyar jegybank mozgásterét, és az augusztusi infláció is jobban alakult a vártnál.

Ugyanakkor a reálárfolyam nem tekinthető gyengének, ezért kérdéses, hogy tartósan mekkora a forinterősödési potenciál. 

Ami az előttünk álló hetet illeti, mivel a forint mintha áttört volna lefelé egy emelkedő trendvonalat pénteken az euró ellenében – azaz erősödött a hazai fizetőeszköz –, ez teret nyithat további erősödés előtt, 392,5 irányába.

– magyarázta Árokszállási, aki szerint ennek a szintnek a letörése esetén pedig további forinterősödés sem kizárható a közeljövőben. Reálisnak tűnik, hogy 351 forint legyen egy dollár, amire február óta nem volt példa.

Javult a befektetői hangulat és folytatódik a dezinfláció

Az alapkamat bejelentés után tartott háttérbeszélgetésen Virág Barnabás jegybanki alelnök elmondta, hogy a Fed és az EKB szeptemberi döntése után a külső monetáris politikai környezet lazábbá vált, azonban ennek megítélésénél indokolt az óvatosság. Az előző kamatdöntés óta enyhén javult a befektetői hangulat és a kockázati indikátorok átmeneti romlást követően korrigáltak, miközben a tőzsdeindexek emelkedtek és a hosszú távú kötvényhozamok csökkentek.

Kulcs elem a gazdasági szereplők bizalma. Az előző időszakban egy fokozatosan erősödő bizalmat látunk, de ez nem egy gyors folyamat

– mondta el Virág Barnabás, aki szerint az óvatossági gátak elkezdtek oldódni, elsősorban a lakosság körében.

A jegybanki alelnök szerint a jelenlegi helyzet lehetővé tette a kamat kondíciók óvatos mérséklését, ezért döntöttek az alapkamat 25 bázispontos csökkentése mellett. Azt viszont kiemelte, hogy továbbra is azt látják, hogy egy nagyon gyorsan változó, makrogazdasági, globális pénzpiaci, geopolitikai környezetben kell döntéseket hozniuk.

Nem dőlhetünk hátra. Nem hirdethetünk túl korán győzelmet az infláció felett

– tette hozzá Virág Barnabás, aki szerint továbbra is indokolt az óvatos, türelmes és fegyelmezett monetáris politika.

A jövő évi inflációs prognózisunk egy kicsit emelkedett a júniusi képhez képest

– jegyezte meg Virág Barnabás, aki hangsúlyozta, hogy ennek ellenére folytatódik a dezinfláció, aminek hátterében az alacsonyabb külső költségkörnyezet, valamint a mérsékeltebb jövő évi visszatekintő átárazások állnak.

Az inflációval kapcsolatban a jegybanki alelnök kifejtette, hogy az infláció az idén 3,5-3,9 százalék között, 2025-ben 2,7-3,6 százalék között, 2026-ban pedig 2,5-3,5 százalék között alakul majd. Hozzátette, hogy az inflációs érzékelés csak lassan követi le a dezinflációt.

A cél, hogy fenntartható módon 3 százalékon alakuljon az infláció, e tekintetben nagy lépés, hogy az idei évben már tolerancia sávon belül alakul az infláció, de a következő lépést is meg kell tenni, amely majd azt okozza, hogy az infláció tartósan 3 százalék körüli pályára áll

– összegezte Virág Barnabás.

(Borítókép: Matolcsy György 2024. szeptember 5-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)