Putyin így szorítaná sarokba Amerikát, Magyarország pedig óriásit kaszálhat ezen

A héten Tatárföld fővárosában rendezték meg az idei BRICS-csúcsot, ahol 32 ország képviseltette magát, 24 a legmagasabb szinten. A csúcstalálkozón részt vett az ENSZ-főtitkár, António Guterres is. Bár korábban azt írtuk, hogy az áttörés elmaradt, érdemes magával a szervezettel külön foglalkozni. A BRICS egy mozaikszó, 2001-ben a Goldman Sachs közgazdásza, Jim O’Neill ragasztotta rá Brazíliára, Oroszországra, Indiára és Kínára, azt jósolva, hogy 2050-re ezek az országok fogják adni a világgazdasági növekedés nagyobb részét.

A formáció első hivatalos találkozója 2009-ben, Oroszországban volt, Dél-Afrika 2010-es csatlakozásával pedig kialakult a BRICS-csoport. Az első csúcstalálkozót 2011-ben tartották Kínában, és azon elkezdték kidolgozni az öt állam együttműködésének laza intézményi kereteit. A tagállamok 2015-ben Új Fejlesztési Bank néven létrehoztak egy közös multilaterális fejlesztési bankot, ami elsősorban a fejlődő országok infrastruktúra-fejlesztési projektjeinek finanszírozását szolgálja.

„A BRICS nem tekinthető egységes blokknak, ami igazából összeköti ezeket az országokat, az a jelenlegi fejlett, és elsősorban nyugati országok által dominált világrend megváltoztatásának igénye. 2024 január 1-jén öt újabb állam – Szaúd-Arábia, Irán, Etiópia, Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek – csatlakozott a formációhoz, így gyakran már BRICS+ néven emlegetik a csoportot” – összegezte az Indexnek Goreczky Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője.

Jelentős erő csoportosul

A nominál GDP-t tekintve az Egyesült Államok a világ legnagyobb gazdasága. Ahogy azt korábban már összegeztük, 1992-ben Amerika a világgazdaság közel negyedét tette ki, és jelenleg is hasonló arányt képvisel. Azonban a szerepét ezen a téren beárnyékolja Kína robbanásszerű fejlődése. Míg 2007-ben a második legnagyobb nemzetgazdaság Japán volt, a világgazdaság teljesítményének 7,4 százalékát adva, addig 2022-ben a második helyezett Kína már a globális GDP 17,8 százalékát tette ki. Tehát Amerika előnye jelentősen csökkent.

Vásárlóerő-paritáson számítva még inkább látható Amerika térvesztése. Míg 1992-ben az ország a világgazdaság teljesítményének 20,2 százalékát adta, addig 2007-re ez az arány 18,4 százalékra, 2022-re pedig 15,4 százalékra csökkent a Világbank adatai alapján. Ráadásul elvesztette vezető szerepét ebben a kategóriában. Kína a vásárlóerő-paritáson számított GDP tekintetében 2013-ban megelőzte az Egyesült Államokat, és 2022-ben a világgazdaság közel 18,4 százalékát tette ki.

Amerika a második világháború óta a világkereskedelem megkerülhetetlen szereplőjének számít, de térvesztése mind a globális importon, mind az exporton belül meghatározó trend volt már az 1990-es és kétezres években, azóta pedig stagnálást tapasztalhatunk. Világgazdasági súlyának csökkenése a kifelé irányuló, közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) állományát tekintve is látható – 2005-ben a részesedése a kifelé irányuló globális FDI-állományon belül 30,9 volt, 2007-re ez az arány 28,5, míg 2021-re 22,7 százalékra módosult.

Alapvetően nincs meghatározva azoknak az országoknak a köre, amelyeket a BRICS szívesen látna a tagjai között, új államok felvételéről pedig csak egyhangúlag dönthet a csoport. A tavaly elhatározott bővítésen túl több mint harminc tovább ország jelezte hivatalosan a csatlakozási szándékát.

A nagy érdeklődés mögött többféle motiváció húzódik. Az év elején felvételt nyert Irán például az elszigeteltségből akar kitörni, az Öböl menti országok a BRICS révén remélnek nagyobb beleszólást a globális szervezetek működésébe, az afrikai országok pedig szintén a BRICS csoporttól remélik, hogy elérik az ENSZ reformját, amelynek eredményeképpen nagyobb szerepet kaphat az afrikai kontinens a világpolitikában

– mondta a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője, aki kiemelte, a fejlődő országok egyre nagyobb súlyt képviselnek a világgazdaságban.

Ennek megfelelően elégedetlenek a fejlett országok erőfölényét tükröző világrenddel, reformokat szeretnének, vagy legalábbis nagyobb beleszólást az olyan intézmények, szervezetek, fórumok működtetésbe, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsa, az IMF vagy a Kereskedelmi Világszervezet. A nyugati médiát bejárta a hír, hogy a vásárlóerő-paritáson mért globális GDP-ből való részesedés terén a BRICS-csoport már megelőzte a G7-et,

Goreczky Péter külön kiemelte azt is, hogy ezzel szemben Brazília, Dél-Afrika és Oroszország nem tudta növelni részesedését a globális GDP-ből, „vagyis a BRICS gazdasági erősödése igazából Kína és India felemelkedésével egyenlő. A BRICS-tagság önmagában eddig nem járt érdemi gazdasági előnyökkel. Csatlakozása óta például Dél-Afrika kereskedelme a csoport többi tagállamával összességében ugyan bővült, ám ez valójában a kínai import megugrásának volt köszönhető.”

A csoportra kiterjedő szabadkereskedelmi megállapodás hiányában a többi tagország közti kereskedelem sem tudott szintet lépni. A szakértő szerint ilyen egyezményre a jövőben sem lehet számítani, tekintve, hogy India pont amiatt vonult vissza az Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség (RCEP) létrehozását célzó tárgyalásoktól, mivel féltette saját piacát a kínai importtól. Valószínűtlen tehát, hogy a BRICS esetében India gyökeresen másképp látná a viszonyokat.

Magyarország és a BRICS kapcsolata

A nyár végén Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen mutatta be nagy tervét. A kormányfő ismertette a gazdasági semlegesség elveit, tartalmát, amelyről szerinte a jövőben sokat fogunk hallani. „Furcsa jelzős szerkezet, a semlegesség szót ismerjük, néha a politikában is használjuk, de először Ausztria, Svájc jut eszünkbe, nem gazdasági, hanem politikai összefüggésben.”

A gazdasági semlegesség a kormány szerint egyfajta válasz a világrendszerváltásra, amit pedig az idei tusványosi beszédében ismertetett a kormányfő.

• A gazdasági semlegesség első tételének azt nevezte Orbán Viktor, hogy mi döntjük el, kivel üzletelünk.
• A második alapelv, amire a gazdasági semlegesség épülhet, hogy azzal üzletelünk, akivel a leginkább megéri.
• A harmadik alapelv az, hogy kimondják, csak a saját értékeink alapján tárgyalunk. „Semleges országnak maradni egy gazdaságilag blokkosodó világban” – foglalta össze a kormányfő. 

A gazdasági semlegesség gyakorlatilag megegyezik a korábban már ismertetett konnektivitás stratégiájával. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója ezt korábban úgy összegezte, hogy a kormány értelmezésében a gazdasági konnektivitás nem önmaguk feladását jelenti. A szuverenitásukat, arcélüket, értékrendjüket megtartják, „ez valójában nem nehezíti a nemzetek közötti együttműködést, hanem könnyíti”, a neoliberális világrend helyébe szuverenista világrend érkezett.

A kormány szerint a magyar külpolitika azon dolgozik, hogy a Magyarország által sosem látott komplex rendszerben a legösszetettebb kapcsolati hálót rakja össze, amelyben a lehető legtöbb szereplő érdekelt lehet Magyarország sikerességében és az együttműködésben. (Orbán Balázs a Huszárvágás – A konnektivitás magyar stratégiája című könyvében külön foglalkozik ezzel a startégiával.)

Ugyanakkor a kormánystratégiának köszönhetően jogosan merül fel az a kérdés, hogy Magyarország hogyan kapcsolódik a BRICS-hez, amihez elméletileg bármely ország csatlakozhat, így a NATO és az EU tagjai sincsenek kizárva. Ezt jól mutat, hogy Törökország hivatalosan is jelezte csatlakozási szándékát, és az idei kazanyi csúcstalálkozón partnerországi státuszt kapott.

Goreczky Péter szerint azonban érdemes aláhúzni, a BRICS országok a globalizációhoz hagyományosan másodvonalban kapcsolódó gazdaságok, amelyek jellemzően nyersanyagokkal és félkész termékekkel vesznek részt a világgazdaság vérkeringésében, ami alól Kína jelenti talán az egyedüli kivételt.

A csoport eredeti szervező logikája tehát a nagy, fejlődő gazdaságok tömörítése volt. Az idei év elején megvalósult bővítés ugyan elmozdulást jelent ettől, ám az öt új tagország szintén nem a nyugati civilizáció képviselője, a globális politikában pedig inkább középhatalmaknak számítanak. A kibővített BRICS egyetlen igazi kohéziós erejét jelenleg a Globális Délként is hivatkozott országok érdekeinek képviselete, és céljainak napirenden tartása jelenti.

Goreczky Péter szerint a BRICS-nek ez az egyre erősödő irányultsága távol áll a magyar külpolitika prioritásaitól, ráadásul – amint arról korábban szó volt – a BRICS-tagság önmagában eddig nem járt számottevő gazdasági előnyökkel, a pragmatikus megfontolások sem indokolják hazánk csatlakozását. „Ezzel együtt Magyarországnak érdemes lesz figyelemmel kísérnie, hogy milyen tartalommal lesz megtöltve a Kazanyban bejelentett „BRICS-partnerország” kategória, mivel ez megfelelő formája lehet annak, hogy hazánk építse kapcsolatait a csoporttal, ugyanakkor kevésbé legyen támadható a nyugati partnerek részéről.”

Egyébként a BRICS-tagországok közül elsősorban Kína és Oroszország számít fontos gazdasági partnernek hazánk számára, illetve a közelmúltban indult meg az indiai gazdaság felemelkedésében rejlő lehetőségek feltérképezése. Az elmúlt években a kínai vállalati beruházások látványosan megugrottak Magyarországon, ennek köszönhetően az ázsiai ország a beáramló működőtőke fontos forrásává vált. Indiai vállalatok hazánkban elsősorban az autóipari beszállítás, illetve a szolgáltatóközpontok terén vannak jelen befektetőként.

A BRICS által képviselt fejlődő országokkal való gazdasági kapcsolatépítés célja részben a diverzifikáció, vagyis az EU országai felé fennálló gazdasági kitettség csökkentése, részben pedig a világgazdasági növekedés jelenlegi és jövőbeni motorjainak számító régiókhoz való szorosabb kapcsolódás. „A cél nem az, hogy Magyarország leváljon az európai értékláncokról, hanem hogy kiegyensúlyozottabbá váljon a magyar külgazdasági kapcsolati háló” – összegezte Goreczky Péter.

Milyen eredményeket értek el idén?

Seremet Sándor, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának kutatója a napokban az Index hasábjain összegezte az idei BRICS-találkozó eredményeit. Ebben emlékeztetett arra, hogy a BRICS a partneri rendszerrel bővül, és ennek keretén belül 13 ország – Törökország, Kazahsztán, Üzbegisztán, Algéria, Fehéroroszország, Bolívia, Kuba, Indonézia, Malajzia, Nigéria, Thaiföld, Uganda és Vietnam – kapott partneri státuszt.

A BRICS Putyin elmondása szerint már tényleges szervezetté vált, nem pusztán egy baráti társaság. Lévén hogy a BRICS egy laza szövetség, amely a 2015 óta működő Új Fejlesztési Bankon kívül nem rendelkezik közös intézményekkel (utóbbi egyébként, tartva a nyugati szankcióktól, felfüggesztette a tranzakciókat az orosz projektek finanszírozására), így konszenzusos alapon hoz döntéseket. Ez pedig szerint bizony kockázatokkal is jár.

A növekvő gazdaságok növekvő ambíciókkal is rendelkeznek, ezek pedig gyakran eltérnek. India és Kína hatalmas gazdasági szimbiózisban, ha nem függésben áll a nyugati országokkal, hiszen termékeik java részét ott vásárolják fel, teljesen összeveszni velük egyáltalán nem szeretnének. Ugyanakkor a kazanyi csúcson jól megmutatkozott, hogy a résztvevők nem feltétlenül elégednek meg azokkal a pozíciókkal, amelyeket a Nyugat vezette „szabályokon alapuló világrend” biztosít számukra.

Seremet Sándor szerint orosz olvasatban a BRICS és a BRICS+ a világ lakossága csaknem felének érdekeit képviseli, viszont korlátozott hozzáféréssel rendelkezik a nyugati technológiákhoz és piacokhoz. Ezért a szervezetnek mindenekelőtt biztosítania kell a bankrendszer függetlenségét, fejlesztenie kell az alternatív pénznemek használatát a fizetésekhez, és létre kell hoznia a SWIFT analógját, vagy integrálnia kell a meglévő rendszereket.

A 16. BRICS-csúcson felmerült tervek és elképzelések megvalósítása persze nem egyik napról a másikra történik, ezzel együtt komoly előrelépést mutat a csoport szorosabb együttműködésében. A BRICS egy laza és amorf gazdasági együttműködésből fokozatosan egy vonzó, eurázsiai súlypontú pólussá válik az átalakuló világrendben. A kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatokon túl immár politikai töltettel is bír.

(Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök sajtótájékoztatón vesz részt a BRICS-csúcstalálkozó végén Kazanyban, Oroszországban 2024. október 24-én. Fotó: Maksim Bogodvid / BRICS-RUSSIA2024.RU / Host Photo Agency / Reuters)