A kormány előre szólt: ez történik majd a magyarok fizetésével

Csütörtökön megszületett a bérmegállapodás, így a minimálbér jövőre 9 százalékkal, 290 800 forintra, 2026-ban 13 százalékkal, 328 600 forintra, 2027-re 14 százalékkal, 374 600 forintra emelkedik. A kormány korábban többször kiemelte, céljuk, hogy az átlagbérek 50 százalékára emelkedjen a minimálbér, több lépcsőben, de legkésőbb 2027-ig így éri el végül a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát.

A mostani hároméves bérmegállapodás ennek teremt lehetőséget, de a béremelés dinamikájának követnie kell a gazdasági és vállalati hatékonyság mutatóinak növekedését – a bérnövekedésnek a termelékenység javulásán kell alapulnia. Az is kiderült, hogy megmarad a garantált bérminimum, mértéke 2025-ben 7 százalékkal növekedik 348 800 forintra, de az Index úgy értesült,

Fontos része a megállapodásnak, hogy a kormányzat készített egy előrejelzést, amely tartalmazza a következő évekre vonatkozó gazdasági növekedéssel és inflációval kapcsolatos prognózisukat. Ha az egyes mutatók összesítve 1 százalékponttal eltérnek az előrejelzésben szereplő értéktől, akkor a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) tagjai ismét tárgyalóasztalhoz ülnek. Ha a tárgyalás eredménytelen, akkor a minimálbér összege a prognózishoz viszonyított összeltérés arányában módosul.

Győzött a magas nyomású gazdaságpolitika

Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója a hároméves bérmegállapodással kapcsolatban elsőként azt hangsúlyozta, hogy a hosszabb távú tervezés mindenképpen jó hatást gyakorolhat a piacokra. Korábban gyakran szegezték a kérdést a kormányzatnak, hogy miért változik túlzottan gyakran a szabályozói környezet, és miért vannak előre nem tervezhető adóemelések. „Azáltal, hogy született egy három évre szóló bérmegállapodás, a bérek oldaláról egy tervezhető rendszer alapjait rakták le.”

Másrészt a kutatási igazgató szerint arra is fontos kitérni, hogy a bérek emelésével kapcsolatban az a kérdés, hogy fenntartható-e. Most azonban a megállapodásban az szerepel, hogy a béremelés dinamikája követi a gazdasági és vállalati hatékonyság mutatóinak növekedését.

Érdemes a bérmegállapodást a kormányzati gazdasági politikán keresztül is megvizsgálni. Kormányzati szereplők többször is hangot adtak annak, hogy bérnövekedésre és a gazdasági növekedésre egymást kölcsönösen élénkítő területként tekintenek – ez talán így hangzik a kormányzati tervekben: nincs gazdasági növekedés a bérek emelkedése nélkül, és nincs béremelkedés növekedés nélkül.

Egyértelmű az is, hogy a kormány a magasnyomású gazdaságpolitika mellett döntött, ennek pedig egyik alkotóeleme – ahogy azt már tavaly novemberben megírtuk –, hogy ha növekednek a vállalatok költségei a dinamikus béremelések miatt, akkor ugyanazt a profitot csak magasabb hatékonysággal tudják elérni. Durván leegyszerűsítve:

Probléma akkor van, ha a bérek gyorsabban nőnek, mint a dolgozók vagy a vállalat termelékenysége – feltehetően ezért volt fontos összekapcsolni már a megállapodásban a produktivitást a béremeléssel. Azonban itt azt is fontos megjegyezni, hogy a kormányzat konszolidációt szeretne a kkv-szektorban, ami mérethatékonyság-növekedést jelent, akár felvásárlásokon keresztül. Tehát ez utóbbit is támogatja a bérmegállapodás.

Milyen hatással lesz az egész gazdaságra?

Ha csak nagyon leegyszerűsítve nézzük a bérek szerepét a gazdaságban, akkor Pásztor Szabolcs szerint azt mondhatjuk, hogy a bérek után a munkáltató járulékokat fizet, a munkavállaló személyi jövedelemadót fizet, rendelkezésre álló jövedelméből (bruttó bér az adók levonása után) pedig fogyaszt, tehát például jövedéki adót, áfát fizet. Ebből jól látható, hogy több csatornán keresztül folyik be adó abba a költségvetésbe, amely a GDP közel 50 százalékát osztja újra.

„Amennyiben jól teljesítenek a bevétel oldali elemek, akkor a kiadási oldalon van mit újra elosztani, így növekedhet a kormányzati fogyasztás, bizonyos adókat csökkenteni lehet és fiskális ösztönzőprogramokat lehet elindítani.” A kutatási igazgató szerint másrészről pedig azt érdemes látni, hogy a bérek döntő részét elfogyasztják, leginkább a jelenben. A fogyasztás a hazai GDP közel 50 százalékát adja.

Amennyiben növekednek nominális, de leginkább reál értelemben a bérek, akkor a fogyasztáson keresztül megmozgatja a kiskereskedelmet, és kedvező hatással van a gazdaságra.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványnál, más elemzőházakhoz hasonlóan, alapvetően 3 százalék környékén mozgó éves inflációs ütemmel számolunk, amelynél magasabb a minimálbér emelésének három évre vonatkozó dinamikája. Mindez azt jelenti, hogy három éven keresztül a reálbérek látványos bővülése várható.

A minimálbér átlagosan 482 ezer forint az Európai Unióban, az effektív magyar minimálbér (a garantált bérminimum magyar sajátosság) 306 ezer forinttal pedig a 17. helyen áll a tagországok között. A régióban ez az élmezőnyhöz tartozik, és megelőzi Romániát, Bulgáriát, Szlovákiát és Csehországot.

Szeptemberben a rendszeres bruttó átlagkereset nagyjából 605 ezer forintot tett ki, amiből jól látható, hogy létezik egy olló a minimálbér és az átlagbér között. A kormányzati szándék pedig világos: az átlagbérek 50 százalékára fontos lenne felemelni a minimálbért, természetesen több lépcsőben, de legkésőbb 2027-ig.

A fókusz tehát a legalacsonyabb jövedelműek felzárkóztatásán lesz, vagyis az alacsonyabb jövedelműeket közelítik az átlagbérekhez. Ilyenkor általában a teljes bérskála felfelé indul el, vagyis jobb az alkupozíció azoknál is, akik nem minimálbért kapnak, ugyanis a minimálbér mindig referenciaértéknek számít. A jövedelempolitika fontos szerepet fog játszani a gazdaságpolitikai döntéseknél, és bízzunk abban, hogy a jövedelmek emelése a versenyképesség és a termelékenység javulásának eredményeképpen valósul meg

– összegezte az Indexnek Pásztor Szabolcs, aki külön kiemelte, hogy a tervek szerint a megelőző évi minimálbér után kell fizetniük a cégeknek a szociális hozzájárulási adót, nem pedig az arra az évre érvényes mérték alapján. Egész pontosan: a munkaadók kormányzati segítséget kértek, a szociális hozzájárulási adót nem tudja csökkenteni a kormányzat, de a kabinet vizsgálja a munkaerőköltségek csökkentésének lehetőségét, és ezt írásban is vállalta.

A munkáltatók 2025-ben a 2024. évi szociális hozzájárulási adó összegét fizetik meg azon munkavállalók után, akiknek legfeljebb 290 800 forint volt a bére egy meghatározott időszakban, és ez a csúsztatott számítás a következő három évben így lesz. Így Pásztor Szabolcs szerint 2026-tól lehet majd leghamarabb munkaadói oldalon érezni az adó- vagy járulékcsökkentés hatását. „Addig a leglátványosabb költségvetési hatás a fogyasztásbővülésből eredő általánosforgalmiadó-bővülés lehet, amely a bevételi oldalt gyarapíthatja.”

(Borítókép: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter 2024. október 14-én. Fotó: Hegedüs Róbert / MTI)