Erre kell készülni: 2025-ben drágább lehet az online vásárlás

Az elmúlt években sokat lehetett hallani, hogy számos szektorban munkaerőhiány van. Az idei év fordulópont lehet, legalábbis, ha a logisztikai szektort vesszük alapul.

Az ágazatban kevesebb nyitott pozícióra lehet számítani rövid távon, cserébe viszont aki már ezen a területen dolgozik, jelentős fizetésemeléssel számolhat. Sok esetben 5-10 százalék közötti reálbéremelések várhatóak, amely a gyakorlatban akár 10 százalék feletti valós béremelést is takarhat. Ez pedig rövid távon további terheket róhat a logisztikai vállalatokra.

„A gazdasági és egyéb kihívások miatt 2025-ben valamelyest kevesebb logisztikával kapcsolatos munkalehetőség várható a jelenlegi információk alapján. Azonban előreláthatólag ez csak rövidebb ideig lesz így, hosszabb távon továbbra is jelentős potenciál van abban, ha valaki fejlett logisztikai tudással rendelkezik” – mondta Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke.

2025-ben tehát kihívásokkal nézhet szembe az, aki új helyen, de ezen a területen szeretne dolgozni.

A hosszú távú trend értelmében viszont továbbra is érdemi lehetőségek rejlenek ezen a területen. Éppen ezért, aki hosszú távon gondolkodik logisztikai karrierben, annak érdemes lehet 2025-ben belekezdenie logisztikai képzésbe, logisztikai tudás elsajátításába, ugyanis a minőségi oktatások manapság jellemzően 1 évet vagy akár hosszabb időtartamot is igénybe vehetnek. Később pedig sokkal értékesebbé válhat az a munkaerő, aki nemcsak tapasztalt, de kellő szakismeretekkel is rendelkezik, ugyanis a munkatapasztalat és a lexikális tudás együttes megléte adhat majd valódi versenyképes piaci ismereteket – hívta fel a figyelmet az egyesület első embere.

2025-ben drágább lehet az online vásárlás

2025-ben jelentős többletköltségek várhatók a csomagszállítások áraiban. Több szolgáltató is erőteljes áremelést lépett meg már 2024-ben, de

„Például a Magyar Posta január 1-gyel emel árat különböző szolgáltatásaiban. Ennek részeként csaknem 10 százalékkal emelték az elektronikus adattal feladott ajánlott levélküldemények és közel 23 százalékkal a tértivevényes levélküldemények árait. Érdemes azonban azt is tudni, hogy ettől számos szolgáltatás ára csak kisebb mértékben drágult, és ezen szolgáltatások nagyrészt a vállalkozásokra rónak pluszterheket” – emelte ki Doór Zoltán, aki azt is hozzátette, hogy amennyiben a vállalatok költségei növekednek, azt számos esetben a fogyasztók is érzékelik, csak számukra az árak változásai gyakorta máshol jelennek meg.

A Magyar Posta 1 éven belül nem először nyúlt hozzá áraihoz, ez pedig a különböző webáruházakra és más szolgáltatókra is hatást gyakorolhat. A vállalat bizonyos szolgáltatásai ugyanis egy 2024. március 28-tól érvényben lévő kormányrendelet értelmében minden Magyarországra értékesítő webáruháznak a szolgáltatáskínálatában szerepelnek, mint a termékek kézbesítésére szolgáló lehetőségek. Többek között ezek hatására is drágábbá válhat az online vásárlás 2025-ben.

Továbbra is a dízel az úr

Az olyan logisztikai szempontból is fejlett országoknál, mint Belgium vagy Hollandia, a logisztika a GDP megközelítőleg 15 százalékát teszi ki. Érdemben kisebb részt képvisel a szektor Franciaországban vagy Lengyelországban, Magyarországon pedig jelenleg nagyjából 5-6 százalékos arányban jelenik meg. Magyarország ennek értelmében logisztikai szempontból még jelentős fejlődés előtt áll. Szerepe azonban, mint látszik, nemcsak hazai, de nemzetközi szinten is jelentős.

Az ágazat szereplőinek környezeti hatása ezzel párhuzamosan szintén érdemi, amelyben bár történtek már jelentős előrelépések, az igazi áttörés valószínű 2025-ben sem következik be. „Az ESG-jogszabályok, amelyek a legnagyobb cégeket már kötelező érvénnyel érintik, a logisztikai szereplőket is érdemi teendők elé állítják. Láthatjuk rendszeresen a médiában is, hogy a különböző logisztikai vállalkozások, például elektromos vagy egyéb alternatív meghajtású vontatójárművet tesztelnek, illetve helyeznek üzembe. Azonban, ha felmegyünk mondjuk a magyar autópályákra, jó eséllyel még mindig alapvetően dízelüzemű kamionnal fogunk találkozni, az alternatív meghajtású vontatójárművek Magyarországon még egyáltalán nem terjedtek el nagy számban. Ez nem azért van, mert a szektor nem szeretné a radikális változást, hanem azért, mert a gazdasági és technológiai fejlettség még nem tart ott, hogy igazán látványos változást produkáljon. Szemléltetésül, az elektromos vontatók ma még nagyjából háromszor annyiba kerülnek, mint a dízeles társaik. Bízunk benne, hogy belátható időn belül történik e téren érdemi változás, de 2025-ben továbbra is csak viszonylag kisebb mértékű javulások várhatók” – hangsúlyozta az MLE elnöke.

A logisztikai szereplők számos további területen is próbálják elősegíteni a javulást, viszont egyelőre jó néhány tényező nehezítheti ezek áttörő sikerét. A fenntarthatósági kihívásokra adott egy másik válasz lehet a fenntartható csomagolóanyagok, ám ezen a terén egyelőre nem következett be jelentős átalakulás.

A csomagolóanyagok terén úgyszintén számos fejlesztés zajlik világszerte, hiszen a környezetterhelés minimalizálása e téren is jelentőssé vált. Azonban rendszerint előkerül az a probléma, hogy a nem újrahasznosítható csomagolóanyagok továbbra is sok esetben jobban védik a termékeket, ráadásul nem egyszer érdemben olcsóbbak fenntarthatóbb társaikkal szemben. A felárat pedig a vevők továbbra sem szívesen vállalják magukra, pláne, ha még a megvásárolni kívánt árut sem védi meg hasonló minőségben

– nyilatkozta Doór Zoltán.

Trump is bekavarhat

Az Egyesült Államok megválasztott elnöke, Donald Trump január 20-i beiktatását követően számos olyan esemény várat magára, amelyek a logisztikai szektort hazai és világszinten is teendők elé állíthatják. Kezdődően a kilátásba helyezett általános vámok bevezetésétől, az amerikai–kínai kapcsolatok változásán át egészen a szomszédos orosz–ukrán háború alakulásáig.

Donald Trump beiktatása Magyarország számára kettős helyzetet idézhet elő. Az új vámok kihívásokat, a jó politikai kapcsolatok viszont könnyebb helyzetet teremthetnek számos esetben. Hazánk német gazdaságtól való erős kitettsége is további próbatételek elé állíthatja a hazai gazdaságot, ráadásul az euró-forint árfolyam aktuális helyzete ugyancsak rátehet erre

– hívta fel a figyelmet a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke, aki azt is kiemelte, hogy mindemellett az európai energiaárak továbbra is magasak, amely Európát termelés szempontjából nehéz helyzetben tartja, ezt pedig a logisztikai szereplők szintén érzik és 2025-ben is érezni fogják.

A globális logisztikát tekintve sem beszélhetünk könnyített pályáról. A Szuezi-csatorna kihasználtsága az elmúlt időszakban több mint 50 százalékkal esett. Számos dél-európai kikötőben hasonló mértékű forgalomcsökkenés, míg több észak-európai kikötőnél érdemi többletterhelés keletkezett. A vörös-tengeri krízis még nem ért véget, a javulás pedig továbbra is kétséges. A jemeni húszi lázadók támadásaitól manapság is tartanak az ellátási lánc szereplői. A megnövekedett üzemanyagárak és biztosítási költségek további drágulást, a hosszabb szállítási idők viszont késéseket eredményezhetnek az új esztendőben is.

„Reményeink szerint azonban a költségek növekedésének mértéke rövid távon nem generál radikális kiugrásokat. Emellett a késések is egyre kiszámíthatóbbá válnak. Ugyanakkor a kockázatok és a növekvő költségek bizonyos mértékű drágulásokat továbbra is eredményezhetnek, amelynek eredményeként az inflációs nyomás és a rendszeres áremelés szintén a levegőben lehet” – mondta Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke.

A teherhajók globálisan növekvő tranzitideje a romlandó áruk esetén sok esetben alternatív szállítási módokra kényszerítheti a logisztikai szereplőket. Ilyen lehet az is, ha például repülővel érik el Európát egyes termékek. Ez bár gyorsabb, azonban hátrányai is akadnak. Alapvetően egyrészt drágább, másrészt a magas szén-dioxid kibocsátás miatt környezetterhelőbb megoldás, amely ugyancsak nem tesz jót a fenntarthatóbb logisztikai törekvéseknek. A vasút viszont bizonyos mértékben kompromisszumos alternatíva lehet, amelyet sok esetben már alkalmaznak is a piaci szereplők. Érezhető tehát, hogy a világban továbbra is sok a bizonytalanság és a változás, amelyek nem várt helyzeteket, akár sok esetben radikális változásokat is igényelhetnek.