Minden fiatal erre a hitelre csap majd le 2025-ben?

Nem túlzás azt állítani, hogy 2025 a munkáshitelről fog szólni – igaz ez még akkor is, ha december utolsó napjáig kellett várni, míg az első bank meghirdette saját konstrukciójának feltételeit –, ahogy azt a BiztosDöntés.hu kiszúrta, a CIB és az Erste Bank honlapján már megjelent a munkáshitel a termékkínálatban, majd január első munkanapjának reggelére feliratkozott hozzájuk a Gránit, a K&H, az MBH és az OTP Bank is.

A kormány döntése értelmében

Dolgozó fiatalokra szabott feltételek

A hangsúlyosan a munkát vállaló fiatalok élet- és pályakezdését segíteni hivatott konstrukciót úgy alakították ki, hogy azt valóban a munkaerőpiacra kerültek vehessék igénybe. Ezért fontos feltétel, hogy az igénylőnek heti legalább 20 órás alkalmazotti vagy vállalkozói foglalkoztatást és az igénylés előtt legalább 3 hónapos folyamatos tb-jogviszonyt kell igazolni. 

A munkavállaláshoz kapcsolódó másik feltétel kissé homályosabb: az előírás szerint igazolni kell azt is, hogy az érintett fiatal legalább a heti 20 órás munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók átlagjövedelmével rendelkezik. Ilyen számítást ugyanakkor nem találtunk. Ami tudható, hogy a 4 órás minimálbér 2025-ben bruttó 145 400 forint lett, a KSH legfrissebb, 2024. októberi adatai szerint pedig a teljes – 8 órás – munkaidőben dolgozók bruttó medián átlagkeresete havi 529 000 forint volt, amiből kedvezmények figyelembevételével nettó 366 000 forintos nettó mediánbér jön ki.

Miután azonban a hitelkérelem elbírálását a munkáshitelről szóló kormányrendelet a bankokra bízza, azzal a feltétellel, hogy erre a kölcsönre is érvényesek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelfékszabályai, nem feltétlenül kell majd kutatni, mennyi is a 4 órás átlagjövedelem. A hitelfékszabályok egyik pontja a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutatóra (JTM) vonatkozó előírás, amely szerint nettó 600 ezer forintos jövedelemig az igazolt kereset maximum 50 százalékáig terjedhet a kölcsöntörlesztés összege. Emellett a bankok általános szerződési feltételeiben a legtöbb esetben minimum nettó 100 000-150 000 ezer forintos jövedelemelvárás szerepel. Jó eséllyel ez a feltétel a munkáshitelnél is fennmarad, még akkor is, ha a BiztosDöntés.hu munkáshitel-kalkulátora szerint a konstrukcióban adható feltételeket teljesen kimaxoló (4 millió forintot 10 évre felvevő) munkáshiteles ügyfélnek havi 35 ezer forint körüli törlesztőrészlettel kell számolnia. Így a JTM-korlát jó eséllyel csak akkor akadály, ha az érintettnek más hitelei is vannak.

Messze a legjobb feltételek

Fontos tudni, hogy az igénylőnek magyarországi lakcímmel kell rendelkeznie és köztartozásmentesnek kell lennie (a NAV felé sem lehet 5 ezer forintot meghaladó adótartozása), valamint kötelező elem az erkölcsi bizonyítvány megléte, amit ugyanakkor például a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) keretében másodpercek alatt lehet igényelni. További előírás, hogy az igénylő nem szerepelhet a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) negatív adóslistáján – erre a mindenkori minimálbér összegét meghaladó, legalább 90 napja nem fizetett hiteltartozással kerülhetünk fel. De ez is lényegében duplikált feltétel, hiszen a bankok is rendre kizárják a rossz adósok listáján szereplő ügyfeleket.

Fontos feltétel az is, hogy

A felsőoktatási tanulmányokat folytatók Diákhitel1 konstrukcióban 2025 tavaszán 7,99 százalékos kamatot fizetnek a munkáshitelhez hasonló, szabad felhasználású kölcsön után – ott félévenként maximum 750 ezer forintot kaphatnak a hallgatók, azaz egy 3 éves alapképzés során 4,5 millió forint igényelhető. Van ugyan tényleg 0 százalékos kölcsön, ez a Diákhitel2, de ezt kizárólag a fizetős tanulmányok finanszírozására lehet fordítani, az összeget nem is az igénylő, hanem a képzési intézmény kapja. A munkáshitellel szemben ugyanakkor a diákhitel-konstrukciókban a törlesztést csak a tanulmányok befejezése után kell megkezdeni. Míg a munkáshitelnél a törlesztőrészlet fix, a diákhitelek esetben a törlesztés az első két évben a minimálbérhez, a 3. évtől a hallgató adóhatóság által visszaigazolt 2 évvel korábbi jövedelméhez kötött – Diákhitel1 esetében annak 6 százaléka, míg a Diákhitel2-nél a tartozás mértékétől függően a jövedelem 4–11 százaléka lehet.

Miután kormányzati cél az is, hogy a fiatalok családot alapítsanak és gyermekeket vállaljanak, így más, államilag támogatott konstrukciókhoz hasonlóan a munkáshitelnél is vannak gyermekvállalási kedvezmények.

• A futamidő alatt gyermeket vállalók 12 hetes magzati kortól legfeljebb 2 (ikrek esetén 3) év törlesztési szünetet kérhetnek. Ez az 1. és 2. gyermekre, illetve örökbefogadás esetén kérhető.
• A munkáshitel-igénylés benyújtásától számítva a 2. gyermek megszületésekor a fennálló hiteltartozás 50 százalékát, a 3. gyermek megérkezésekor a kölcsön egészét elengedik.

Röghöz kötő nem túl kemény feltételek

A támogatásért az állam kér is cserébe. A munkáshitelt felvevőktől azt várja el, hogy a kölcsön folyósításától számított legalább 5 évig életvitelszerűen Magyarországon tartózkodjanak és dolgozzanak, legyen magyarországi lakcímük és a tb-jogviszonyuk maximum 90 napig szüneteljen – praktikusan azt, hogy ne menjen külföldre dolgozni a 4 millióval a zsebében a fiatal.

Aki ezt a szabályt megszegi, annak az addig az állam által kamattámogatásként kifizetett összeget 120 napon belül vissza kell fizetnie. A kamattámogatás pedig jelentős összeg lehet, hiszen a konstrukció szabályai szerint az állam a mindenkori 5 éves állampapír-átlaghozam 110 százalékát +1 százalékpontot fizet a bankoknak a hitel után kamattámogatásként – ez 2025 januárjában 7,82 százalékos kamatot jelent. Ráadásul

Az ügyfélnek ilyen kamat mellett 4 millió forint esetében 10 évre havi 58 ezer forint körüli törlesztőrészletet kellene fizetnie, s a teljes visszafizetendő összeg a felvett kölcsön 1,7-szeresére, 6,9 millió forintra rúgna. Ha azt nézzük, hogy az MNB adatai szerint az elmúlt őszön folyósított kölcsönök átlagos hitelköltsége (teljes hiteldíjmutató, THM) alig csúszott a 17 százalék alá (bár igaz, vannak egy számjegyű kamatozású személyi hitelek is), akkor ez a „büntetőkamat” sem túl erős.

Kombináltan jó a lakásra

S akkor eljutottunk a legfontosabb kérdéshez: Kinek és miért éri meg felvenni a munkáshitelt? A konstrukció teljesen szabad felhasználású, tehát megkötöttség nélkül fordítható bármire. A 4 milliós összeg ugyanakkor nem annyira izmos, hogy abból a fiatalok lakásgondjait meg lehetne oldani – gondolná az ember.

Viszont a munkáshitelből befolyó összeg felhasználható lakáshitel önerejeként is, márpedig 2024 januárjától a 41 év alatti fiatalok 10 százalékos önerő mellett vásárolhatnak lakást. Ez pedig azt jelenti, hogy 40 millió forint értékű lakás vagy ház megvásárlását valódi saját erő nélkül finanszírozhatják a munkáshitelt felvevők. Bár az ingatlanárak elszálltak, az ingatlan.com adatbázisa szerint még a fővárosban is 765 minimum 30 négyzetméteres lakást kínálnak eladásra 40 millió forint alatt. Ha tehát az érintett fiatal egy forint tartalék nélkül áll neki a lakásvásárlásnak, akkor a 4 milliós munkáshitel és az októberi MNB-statisztikában szereplő 6,57 százalékos THM-mel bíró, 30 évre felvett piaci lakáshitel kombójának igénybevételével havi 264 ezer forintos törlesztés mellett meg tudja venni a 40 milliós otthont. Ez viszont havi 528 ezer forintos nettó fizetést feltételez – az ugyanakkor nem általános, hogy egy pályakezdő szakmunkást a KSH által kimutatott nettó átlagkereset 120 százalékán kezdenek el foglalkoztatni.

Azt azonban fontos tudni, hogy a családosok számára valamennyi állami támogatási konstrukcióval párosítható a munkáshitel. Ez azt jelenti, hogy a fenti 40 millió forintos ingatlan megvásárlása összerakható a 4 milliós munkáshitel, a 11 milliós Babaváró és az azt kiegészítő 25 millió forintos, maximum 3 százalékos csok plusz kombinációjával. Az igénylés első 5 évében – valamint az első gyermek megszületését követően a futamidő végéig – a Babaváró kamatmentesen vehető fel, a csok plusz esetében pedig az első évben csak a kamatot kell fizetni.

szóval ez a megoldás abszolút nem megugorhatatlan feladat. (A Babaváró és a munkáshitel a 2. és a 3. gyermek esetében hasonlóan működik, azaz a 2. új családtag érkezésével a tőke 30 százaléka, a 3. gyermek megszületésével pedig a korábban felvett teljes összeg fennmaradó része leírásra kerül.)

A személyi kölcsönöknél nagyot üt majd

Ahol mégis a legkomolyabb mértékben átrendezi a piacot a munkáshitel, az a személyi kölcsönök kínálata. A 4 millió forintos elérhető összeg közel 40 százalékkal magasabb, mint az a 2,9 millió forint, amekkora összeget az ügyfelek átlagosan felvettek 2024 októberében személyi kölcsönként. Ráadásul az MNB szerint – ahogy már említettük – a személyi kölcsönök átlagos THM-je lényegében összehasoníthatatlan a munkáshitel ügyfél által fizetendő 0,5 százalékos mértékével.

Nem nehéz tehát azt állítani, hogy a munkáshitel a fiatalok esetében kannibalizálhatja a személyi kölcsönök piacát. A Nemzetgazdasági Minisztérium nem zárja ki, hogy 2025-ben akár 500 milliárd forint is lehet a kihelyezés a munkáshitelből, ami – maximális hitelösszeggel számolva – minimum 125 ezer új szerződést jelentene. Azt, hogy ez mekkora átrendeződéssel járna, jól mutatja, hogy az eddigi rekordévben, 2019-ben eddigi 559 milliárd forint értékű személyi kölcsönt helyeztek ki a bankok. 2024 új rekordot hoz, hiszen év első 10 hónapjában folyósított személyi kölcsönök összege már meghaladta a 680 milliárdot, ám a hitelt felvevők 258 ezres száma csak alig több, mint a duplája volt annak, mint ahány munkáshitel-felvevővel számol a kormányzat. 

A személyi kölcsönt és a munkáshitelt is arra lehet költeni, amire akarjuk – bármilyen szükséges felújítást, fejlesztést, beszerzést is finanszírozhat. Az Index egy korábbi cikke annak járt utána, mennyire helytálló az a nézet, hogy a munkáshitelből autót vásárolnának a fiatalok. A cikk szerint a 4 millió forint az a határ, amelynél az érintettek már csak elég öreg autókat tudnak vásárolni, miközben az ár mellett a következő években megugró szervizköltségekkel is érdemes kalkulálni. Ugyanakkor a 4 milliós hitelösszeg egész jó beszállót kínálhat egy új autó vásárlásához, amelynél a munkáshitel az általánosan elvárt 30 százalékos önerőt adhatja, ráadásul ehhez a gyártók és a finanszírozók megállapodása alapján nagyon kedvezményes, sőt egyes esetekben 0 százalékos THM-mel bíró finanszírozás társulhat. Nagy kérdés, hogy a kereskedők számolnak-e az ingyenpénzzel – lesznek-e speciális konstrukciók, s persze az is, a munkáshitel hatására tovább drágulnak-e az új autók, amelyeknél a gyenge forint amúgy is ráemel az árakra a várakozások szerint. 

Leveri a piaci kamatokat a munkáshitel?

De lesz másodkörös hatása is a munkáshitelnek. A szakértők szerint a kamatmentes munkáshitel közvetett hatására meg kell indulniuk lefelé a nem 17–25 éves korosztályba tartozók, illetve a diplomások számára kínált személyi kölcsön kondícióknak is. Az érintett körön kívüliek ugyanis szintén rendelkeznek célokkal, jó részük (épp azért, mert idősebbek, esetleg edukáltabbak is) magasabb jövedelemmel bír, s mint ilyen, jobb banki ügyfélnek számít. Az ő megtartásukért fontos lesz, hogy a bankok lépjenek, és a támogatott munkáshitel-kondíciót legalább megközelítő szinteken kínáljanak személyi kölcsönt az érintetteknek – vélekednek banki szakértők. 

Mindenesetre a következő napok egész biztosan a munkáshitel-konstrukcióktól és a hozzájuk kapcsolt banki akcióktól lesznek hangosak. A feltételekbe beleeső ügyfelek számára kis kivárás tanácsolt: egész biztos komoly verseny lesz a bankok között az aláírásukért. 

(Borítókép: Thomas Trutschel / Photothek / Getty Images)