A kormány is belátta: erre kár kidobni százmilliárdokat

Előzmény (8)

További Állás cikkek

Tavaly rekordmennyiségű ember vett részt a közmunkaprogramban, miközben egész évben a munkaerőhiányról lehetett csak hallani. Most viszont már a kormány is látja, hogy a munkaerőpiaci adatok kozmetikázására kiváló program túlterjeszkedett, és elfogadtak néhány változtatást, amivel hosszabb távon az lehet a cél, hogy visszavegyenek a túlduzzadt közmunkaprogramból.

Az utóbbi időben több intézkedés alapján is úgy tűnik, hogy a kormány szeretné leépíteni a hatalmasra duzzadt közmunkaprogramot. A helyzet nagyjából most az, hogy:

2016-ban még többen is vettek részt a programban, mint 2015-ben,
de a költségvetés idén már kevesebbet költene közmunkára (viszont még így is nagyon sokat);
és abból is látszik, hogy a kormány lassan leépítené a programot, hogy miközben a minimálbér emelkedett, a közmunkások bére csak elenyésző mértékben nőtt 2016-hoz képest. Így jobban megéri minimálbérért dolgozni közmunka helyett, ezért ezzel azt próbálhatják ösztönözni, hogy a közmunkások az elsődleges munkaerőpiacon igyekezzenek elhelyezkedni.
De más módokon is törekednek rá, hogy kevesebben legyenek a programban: egyrészt szigorítanak, másrészt viszont igyekeznek könnyebbé tenni az álláskeresést a közmunkásoknak.
De elvileg még újabb intézkedések is lesznek, amiket márciusra fogadhatnak el.

Rekordszámú közmunkással kozmetikázták az adatokat

Bár a közmunkában részt vevők száma erősen függ attól, hogy az év melyik időszakáról beszélünk, de a jelenleg leghosszabb időszakot lefedő hozzáférhető és egyben össze is hasonlítható adatok alapján az látszik, hogy 2016-ban többen vettek részt a közmunkában, mint 2015-ben (átlagosan 166 800 ember 2015 januárja és szeptembere között; 180 400 ember 2016 hasonló időszakában).

A kormány évek óta büszkélkedik az egyre javuló foglalkoztatási adatokkal, amik egyébként tényleg elég látványosan javultak: a KSH adatai alapján augusztus és október között rekordalacsony, 4,7 százalék volt a munkanélküliség, és a foglalkoztatottak száma is csúcson volt a rendszerváltás utáni első pár évhez képest.

Az adatok alapján 2016 szeptembere és novembere között 4,4 millió magyarnak volt bejelentett és ismert munkahelye, bár közülük 221 ezren közmunkában dolgoztak, 115 ezren pedig külföldi munkahelyen, de a statisztikai adatfelvétel módszertana miatt foglalkoztatottnak számítottak. Ez azt jelenti, hogy ha a közmunkások és külföldön dolgozók nem kozmetikázzák az adatokat, akkor összesen nagyjából 4,068 millióan dolgoztak itthon az elsődleges munkaerőpiacon.

Ez egyébként alapvetően jó hír, viszont érdemes azért érdemes a fenti ábrára egy pillantást vetni. Az látszik rajta, hogy havi átlagot nézve tavaly volt csúcson a közmunka, mióta a KSH számon tartja, hogy mennyien vesznek részt a programban.

Túlterjeszkedett a közmunka

Ez azért is lehetett így, mert 2015-höz képest 2016-ban a költségvetés többet költött a programra – 270 milliárd után 340 milliárdot –, viszont 2017-re már 325 milliárdra csökkent a program finanszírozása. Az is a program kifuttatásáról árulkodik, hogy 2017-ben csak minimálisan emelkedik a közmunkások bére: a középfokú végzettségűek 106 555, a középfokúnál alacsonyabb végzettséggel rendelkezők 81 ezer 530 forintot fognak havonta keresni (2016-ban 81 ezer 530 és 101 ezer 480 forint volt ugyanez az összeg).

A közmunka átalakítása azért is aktuális, mert a programot többen is (Európai Bizottság, MTA) régóta kritizálják, mondván: nem látja el azt a feladatot, ami hivatalosan a célja lenne, mivel csak a programban részt vevők töredékét segíti hozzá ahhoz, hogy az elsődleges munkaerőpiacon tudjanak elhelyezkedni. 2011 és 2013 között ugyanis a közmunkások csupán 13,3 százalékát sikerült visszavezetni a valódi munkahelyekre. Az is érdekes tény, hogy – mint az ábrán is látszik – közmunka nélkül csak 2014-re értük el a válság előtti foglalkoztatási szintünket.

Foglalkoztatási ráta a 15–64 éves magyarországi népességben, 2008–2016. I. negyedév (%). Forrás: 2015/I. negyedévig: saját számítás a KSH Munkaerő-felmérés alapján. 2015/II. és 2016/I. negyedéve között: KSH Stadat. A közmunkások és a külföldön dolgozók létszámának kiszámításához szükséges egyéni adatok csak 2015 elejéig állnak rendelkezésünkre. Megjegyzés: *2011 előtt közhasznú és közcélú munkán foglalkoztatottak, 2011-től közfoglalkoztatottak. A ráta nevezője mindegyik esetben a 15–64 éves népesség. ** Itt csak azokat a külföldön dolgozókat tekintjük, akik a Munkaerő-felmérésben foglalkoztatottnak számítanak, és így a hivatalos foglalkoztatási statisztikát javítják, miközben munkahelyük külföldön van. Kép: Scharle Ágota / Tárki

Drága és alig hat

Még szemléletesebben látható a közmunkaprogram alacsony hatékonysága, ha megnézzük a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatait. Az összes programot összehasonlítóvá tevő adatok közül 2012-esek a legfrissebbek. Ez alapján látszik, hogy a közmunka teljesített a leggyengébben a különféle programok közül abban a tekintetben, hogy az érintettek közül hányan helyezkedtek el az elsődleges munkaerőpiacon a programban való részvétel után. 2012-ben ez az arány 11,6 százalék volt, 2011 és 2013 között már egy hajszálnyival jobb adat jön ki, 13,3 százalék, de még így is messze a közmunka volt a legkevésbé hatékony.

Mindeközben az sem elhanyagolható tény, hogy a pályakezdők támogatása és a képzési támogatások után az egy elhelyezkedett résztvevőre eső fajlagos költség alapján a közmunka volt 2012-ben a harmadik legdrágább munkaerőpiaci program az országban.

Mindez azért is fontos, mert a közmunka 2012-ben összesen csaknem 260 ezer embert érintett, miközben képzési támogatásokat 321 ezren kaptak. A többi programban sokkal kevesebb ember vett részt (a legtöbben, 21 ezren bértámogatást kaptak, a legkevesebben – 1900-an – pedig pályakezdőknek járó „munkaerő-tapasztalat támogatást”).

A kritikák közül sokat elismert Simon Attila, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára is. Nemrég egy interjúban arról beszélt, hogy:

nem működik jól a közmunka „inkubátorház-funkciója”, nem az volt a kormány célja, hogy az érintettek hosszú éveket töltsenek a rendszerben.
Sok közfoglalkoztató – többségében önkormányzatok – már gyakran név szerint kérnek vissza közmunkásokat a következő évre, tehát nem átmeneti programként tekintenek a közfoglalkoztatásra.
A 25 év alatti fiatalokat is beszippantja a rendszer, és ezen is változtatni akarnak.

A december végi interjúban Simon azt mondta, hogy a közmunka átalakítására vonatkozó minisztériumi javaslatcsomagot a kormány januárban tárgyalja, és a változtatások elfogadása esetében már márciusban új típusú közfoglalkoztatási programok indulhatnak, de valójában már el is fogadtak pár változtatást a programmal kapcsolatban.

Büntetnek és támogatnak

A Belügyminisztérium tájékoztatása alapján januártól több intézkedés is életbe lépett, aminek az a célja, hogy a közmunkások az elsődleges munkaerőpiacon kössenek ki. Ezek közül egyébként egy csomó olyan, hogy igazából teljesen érthetetlen, eddig hogyhogy nem voltak benne egy olyan programban, aminek az volt a célja, hogy a programban részt vevők minél előbb kerüljenek ki a programból. Ilyen például, hogy

a közmunkások az idei évtől igazoltan hiányozhatnak a munkahelyükről, ha állásinterjúra mennek, és fizetést is kapnak (!) a hiányzás ideje alatt.
A közfoglalkoztatottak jogviszonyuk fennállása alatt a jelenlegi 3 helyett 15 napig vehetik igénybe például a pályaorientációs tanácsadást vagy a munkaközvetítést, de az egészségügyi vagy mentális problémákkal küzdő közmunkások részére felajánlható szolgáltatások igénybevételének maximális ideje is 15 napra nő.
90 nap helyett 120 napot dolgozhatnak például idénymunkában a közmunkások úgy, hogy erre az időre fizetés nélküli szabadságot kaphatnak.
De a közfoglalkoztatási törvény módosítása azt is lehetővé tenné, hogy a közmunkásokat egyszerűsített foglalkoztatásba közvetítse az állami foglalkoztatási szerv, és magánál az állami foglalkoztatási szervnél is dolgozhatnának közmunkások.

Mi az egyszerűsített foglalkozás?

Az alkalmi munkavállalásnak egy formája az egyszerűsített foglalkoztatás. A munkaadónak azért éri mert, mert egyszerűbb utána adózni, és például lehetőség van a minimálbérnél és a bérminimumnál kevesebb pénzért embereket foglalkoztatni ilyen módon. További részletekről itt olvashat.

Olyan változtatás is van, ami nem plusz lehetőségeket ad a közmunkásoknak, hanem szigorítja a programot. Ilyesmi például, hogy

az álláskeresőt akkor is ki kell zárni három hónapra a közmunkából, ha a munkaadó azonnali hatállyal válik meg tőle, tehát nem csak akkor, ha a munkaügyi hivatal hívja vissza, vagy saját maga mond fel.
Azt viszont nem kell kizárni a programból, akit a közfoglalkoztatáson kívüli egyéb munkahelyéről a próbaideje alatt rúgtak ki. Ennek az az oka, hogy az ilyesminek nemcsak a közmunkás rossz teljesítménye, hanem például az is lehet az oka, hogy a munkaadó meggondolja magát, és a meghirdetett álláshelyre mégsem akar felvenni új embert.

Ezeken kívül viszont egyelőre még csak irányvonalakat lehet tudni. Amit már emlegettek: úgy alakítanák át a szabályozást, hogy 3 éven belül csak 12 hónapig lehessen valaki közfoglalkoztatott. Az is egy lehetséges szabályváltozás, hogy a szakképzettek csak úgy kerülhessenek be, ha az állami foglalkoztatási szolgálat három hónapon belül nem tud a képzettségüknek megfelelő munkahelyet biztosítani nekik, vagy három munkaadó visszautasítja őket. A 25 év alattiakat kizárnák, nekik majd gondolkoznak más eszközökön.

Arról is szó volt, hogy 2018 végéig legalább 10 ezer fővel csökkentené a közmunkások számát egy, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Belügyminisztérium szakértőiből álló csoport által létrehozott tervezet, ami 12-15 milliárd forintnyi spórolást jelentene a költségvetésnek.

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Bookline

Angela Merkel
Szabadság

10782 Ft

Bauer Barbara
Kék Macska Klub

4500 Ft