Megkegyelmezhet a kormány a bankoknak

Akár a héten véget érhet a kormány és a bankok ősz óta tartó huzavonája. Úgy tudjuk, az elutasító kommunikáció ellenére a bankok még most sem zárják ki, hogy a kormány végül az ő javaslataikat választja a devizahitelesek problémáinak megoldására. A kabinet elé terjesztett tervezetről azért sem beszélnek szívesen, mert így csökken az esélye az elfogadható kompromisszumnak – fogalmazott egy névtelenséget kérő forrásunk. 

Fontos az eredet,

mert a kormánynak az a politikai érdeke, hogy a bankokat erőből lenyomó, nekik diktáló szerepben léphessen fel a választói előtt. Hogy ő legyen a devizahitelesek megmentője. 

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszer ennek megfelelően hétfőn lesöpörte a bankok pénteken leadott javaslatait, és azt mondta, hogy a kormány a saját megoldáscsomagját terjeszti a parlament elé novemberben – ez egyébként az elmúlt hetek kormányzati kommunikációjában már nem egyszer előjött, tehát pontosan látható volt, hogy valami hasonló készül. 

Az, hogy az álláspontok nem eshetnek túl messze egymástól, kormányzati illetékesek korábbi nyilatkozataiból is sejthető volt. Az összes devizahitel azonnali forintosítását korábban már kizárták, és Varga azt is nagyon sokszor elmondta, hogy a megmentett devizahitelesek nem járhatnak jobban, mint a forinthitelesek – akik egyébként semmilyen segítséget nem kapnak. 

A bankok javaslatainak egyetlen kiszivárgott részlete is a közeledésre utal: eszerint ha a kormány az ő elképzelésüket választja, akkor az adósok azonnali húszszázalékos részletcsökkenést érzékelnek majd. A bankok azt is elmondták, hogy az adósságaikat még rendben törlesztők és a 90 napon túli tartozást görgetők is segítséget kapnak, csak más-más formában. Ezekhez képest Varga 15-20 százalékos tehercsökkenésről és a devizahitelek 3-5 éves kivezetési folyamatáról beszélt. 

A találgatások szerint a legvalószínűbb, hogy a most is létező árfolyamgáthoz hasonló megoldás lehet a befutó.

Az árfolyamgát, ami a svájci franknál 180 forintos árnál rögzítette a törlesztést, most két részből áll. A rögzített és a piaci devizaárfolyam közötti tartozás különbözetének tőkerésze egy gyűjtőszámlán kamatozik, a kamatrészen viszont az állam és a bankok osztoznak. Elképzelhető, hogy a mostani mentőcsomag a kamatok mellett a tőkerészt is elengedné az adósoknak, a veszteségen pedig ugyanígy a kormány és a bankok osztoznának. Hogy milyen arányban, illetve hogy az újabb áldozatvállalásért a bankok milyen más kedvezményeket kaphatnak, egyelőre semmit nem lehet tudni.