Sok vagy kevés 5 millió egy jegybankelnöknek?

„Az Európai Unió jegybanki vezetőinek jövedelméhez és a hazai pénzügyi szektorban jellemző bérekhez közeledik a Magyar Nemzeti Bank vezetőinek fizetése a jegybanktörvény mostani módosítása nyomán” – írta a jegybank szerdai közleményében, és a közlemény mellé egy uniós jegybanki fizetéseket összegző táblázatot is csatoltak.

Ez alapján az is látszik, amit a közleményben jeleznek, tehát Matolcsy felemelt fizetése nem éri el a szlovák jegybankelnök munkabérét, és közel azonos lesz a cseh jegybankelnöki jövedelemmel. A román, a lengyel, a horvát és a szlovén jegybankelnök fizetésénél viszont magasabb az ötmilliós havi fizetés, néhány esetben akár többszöröse is annak.

Mindez önmagában viszont nem jelent túl sokat, hiszen ezek csak nominális bérek, az egyes országok eltérő árszintjei miatt nem látjuk az összehasonlításból, hogy valójában mennyit érnek, tehát milyen életszínvonal fenntartásához elegendőek.

A valódi összehasonlítást jobban segíti, ha az elnöki béreket az országok átlagos béreihez viszonyítjuk. Ez az összevetés már csak azért is adja magát, mert több helyen, például eddig Magyarországon is, az átlagos fizetésekhez mérve határozták meg a jegybankelnöknek jutó összeget, egy ideje például nálunk az volt a szabály, hogy a jegybankelnök a magyar bruttó átlag tízszeresét kapja. Így jött össze neki a közel 2,5 milliós havi bér.

Az ábrán látszik, hogy Matolcsy György felemelt fizetése, amelyet kedden szavazott meg neki a parlament, euróban számolva csaknem 18-szorosa a 2014-es magyar átlagos bruttó bérnek (ez a legfrissebb hozzáférhető adat, amit uniós szinten is össze lehet hasonlítani).

Ez azt jelenti,

Alább összeszedtük az MNB havi juttatásait, kiemelve amit ezen belül a vezetők kapnak. Ezek havi rendszeres juttatások, amiben benne vannak a béren kívüli juttatások, a dolgozók önkéntes nyugdíjpénztáraiba befizetett hozzájárulások vagy a 2014-től nulláról havonta ötmillió körülire duzzadt vezetőségi autóhasználati költségtérítés.

Nincsenek benne viszont a bónuszok, illetve egyéb rendkívüli kifizetések és jutalmak. Ahogy azok a tiszteletdíjak sincsenek benne, amiket mondjuk más, MNB által létrehozott szervezetben betöltött tisztségért kapnak a vezetők. Fömötör Barna főigazgató például az MNB Jóléti Kft.-ben betöltött szerepért még havi bruttó 1,2 millió forintot kapott, csak azt már az állami cég fizette.

A nagy ugrást természetesen a PSZÁF–MNB-összeolvadás magyarázza, a felügyelet beolvadása után fokozatosan nagyjából háromszorosára nőtt az összes kifizetett bér, a vezetők közvetlen juttatásai pedig kétszeresére.

Ugyanakkor a növekedés nem kizárólag a PSZÁF-nak köszönhető, az emelkedés az összeolvadás után is folytatódott, ráadásul amit látunk, az a mostani háromszorozás, illetve kétszerezés előtti adat, tehát az ezt az összeget fogja megdobni a vezető tisztségviselőknél.

2009 végén a jegybanknál 593 embert fizettek, ami 2013 márciusára 609-re ment fel, majd folyamatos növekedés mellett 2015 végére már 1267 főre nőtt a létszám.

a mostani béremelések előttig is.

Az utóbbi fél évben a kormány több állami cég felső vezetésében is fizetésemelésekről határozott, konkrét emelés a legutóbbi hírek szerint még csak a MÁV-nál volt. A cél a magyarázat szerint az, hogy a versenyszféra legjobb szakemberei számára vonzóbbá tegyék ezeket a pozíciókat.

Valójában persze a vezérigazgatói béreket éppen a Fidesz vágta meg még 2010 után, azzal az indokkal, hogy azok „pofátlanul magasak”. Kétmilliós bérplafont vezettek be, amely aztán bár végül az állami cégek vezetőire mégsem vonatkozott, a legtöbb helyen a plafon nélkül is még évekig tartották magukat a 2 millió körüli havi alapbérhez. Hogy a helyzet sokáig nem tartható fenn, kontraszelekcióhoz vezet, spórolás helyett pedig csak feleslegesen sok igazgatói pozíciót hoz majd magával, arról már akkor is írtunk.