Csoda, hogy még dolgoznak a közszférában

A közszféra része csaknem a teljes hazai egészségügy és oktatás, és ide tartozik a közpolitika kidolgozása és végrehajtása is. Jövőnket meghatározó kérdés tehát, hogy kik és hogyan dolgoznak a közszférában. Ezt pedig jelentősen befolyásolja a keresetük.

Hogy alakultak az elmúlt 15 évben a közszféra bérei?

Az első ábra 1998 és 2012 között mutatja, hogy hány százalékkal keres többet (vagy kevesebbet) egy közszférában dolgozó ember egy azonos korú, nemű és végzettségű versenyszférában dolgozóhoz képest. A közszférába soroljuk a köztisztviselőket, bírókat, ügyészeket és közalkalmazottakat: ide tartoznak például a közoktatásban, a közegészségügyben és az állami adminisztrációban dolgozók. A versenyszférába soroljuk az állami és magánvállalatok alkalmazottait. Célunk a nyílt munkapiaci bérek összehasonlítása, ezért a közmunkásokat nem vizsgáljuk.

1998 és 2001 között a közszférában dolgozók bére közel 20 százalékos hátrányban volt a versenyszférában dolgozókhoz képest. 2001 és 2003 között a közszféra bérei jelentősen emelkedtek, és utána 2006-ig viszonylag stabilan, 10 százalékkal magasabbak voltak, mint a versenyszféra bérei. 2006 óta viszont – részben olyan kormánydöntések miatt, mint a 13. havi fizetés megvonása és a közbérek befagyasztása – a közbérek a versenyszféra béreihez képest szinte folyamatosan csökkentek. 2012-re a közszféra bérei már átlagosan 30 százalékkal maradtak a versenyszféra bérei alatt.

Valamennyi bérkülönbséget kompenzálhat, hogy a közszférában sokszor szerethetőbb a munka, rövidebb a munkaidő, és kisebb az állásvesztés esélye. A közelmúlt nagymértékű bércsökkenése azonban a Defacto szerint már könnyen vezethet a közszolgáltatások romlásához. Félő, hogy sok pályakezdő elkerüli a közszférát, hogy sok tehetséges ott dolgozó inkább átmegy a versenyszférába, és hogy a maradók motiváltsága is csökken az alacsony bérek miatt.

Minden munkakörben azonos a közszféra bérhátránya? A válaszhoz a második ábra külön mutatja a bérkülönbség alakulását felsőfokú végzettséggel nem rendelkezőkre és diplomásokra. Az életkor és a nem által magyarázott különbségeket itt is kiszűrtük.

Az évezred elején a közszférában a legfeljebb érettségivel rendelkező dolgozók bérhátránya 10 százalék körüli, a diplomás dolgozóké pedig 30 százalék körüli volt. 2001 után az állam mindkét kategóriának jócskán megemelte a bérét. De amíg a legfeljebb érettségivel rendelkezők 2006-ban majdnem 20 százalékos előnynek örvendhettek, a diplomások csupán beérték a hozzájuk hasonló versenyszférabeli dolgozókat. A közbérek csökkentését hasonlóan differenciálatlanul vitték végig a kormányok. Ezért 2012-ben az érettségizettek 20 százalékkal, a diplomás dolgozók viszont már 40 százalékkal kerestek kevesebbet a közszférában, mint a versenyszférában.

Eltérő tehát a különböző munkakörök bérhátránya: különösen a diplomások között rendkívül nagy a lemaradás a versenyszférához képest. Ez valószínűleg fontos oka orvosaink és tanáraink egyéb szektorokba és külföldre vándorlásának.

A Defacto szerint amíg a kormány nem emeli meg a közbéreket – különösen a diplomás közbéreket –, addig romló közoktatásra, közegészségügyre és közpolitikára kell felkészülnünk. Valójában az a csoda, hogy még mindig sokan vannak a közszférában, akik az alacsony bér ellenére lelkiismeretesen dolgoznak mindannyiunkért. Köszönjük nekik.

Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!