Szűkül a tér a foglalkoztatás érdemi bővülése előtt – célkeresztben a fiatalok és az idősebbek

A hazai bérnövekedés kiemelkedő nemzetközi szinten, az OECD szerint Magyarországon a reálórabérek Litvánia után a második legnagyobb mértékben nőttek az elmúlt évek során. A dinamikus bérnövekedés a további időszakban is velünk maradhat. Emellett enyhén, kisebb kilengésekkel, de folyamatosan emelkedik idehaza a foglalkoztatottak létszáma, szeptemberben 4 millió 699 ezer fő dolgozott hazánkban. Ugyanakkor egy tetőzésközeli állapot is látszik, amelyben egyre nehezebb növelni a foglalkoztatotti létszámot, és ismét korlátozó tényezővé válik a (szakképzett) munkaerőhiány. Ez viszont nemcsak hazai probléma. A fejlett országokban a munkaerőpiacok továbbra is feszesnek mondhatók, jelentős a munkaerőhiány, még ha a nyomás valamelyest enyhült is az utóbbi időszakban.

Keresetek

Helyzetkép

2024 első nyolc hónapjában, vagyis január és augusztus között a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 634 300 forint volt, mely 14 százalékos növekedést jelent 2023 azonos időszakához képest. A kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset is hasonló mértékű emelkedést mutatott (+14 százalék év/év alapon), ezzel 421 800 forintra nőtt az értéke átlagosan az év első nyolc hónapjában. A dinamikus bérnövekedésnél fontos szerepet játszik a tavaly decemberi minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés (rendre +15 és +10 százalék), mely kihatott a magasabb bérkategóriákra is egészen a mediánbérig: a minimálbérnél magasabb jövedelmi szinteken is érdemi emeléseket hajthattak végre a bértorlódás elkerülése végett. Mindez egyszeri alkalommal, de jelentősen megemelte a kereseteket – aminek hatása az év során végig kitartott. Másrészt az állami szférában a mediánbér környékén érdemi központi béremelések valósultak meg: az oktatási és egészségügyi szektorban is béremelést hajtottak végre egyszeri jelleggel.

Ezzel együtt a reálbérek – az inflációval korrigált keresetek, melyek a jövedelmek vásárlóerejét mutatják – egy éve, tavaly szeptember óta emelkednek. Ez azt jelenti, hogy a nominális bérnövekedés meghaladja a (lassuló) inflációt.

Így a legfrissebb KSH-adatok szerint is idén augusztusban a reálkereset 9,4 százalékkal nőttek országos átlagban az egy évvel korábbiakhoz képest: a bruttó átlagkereset 628 800 forint volt, 13,1 százalékkal nőtt éves szinten a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,4 százalékos növekedése mellett. A dinamikus reálbér-emelkedés megalapoz a lakossági fogyasztás bővülésének, illetve a megtakarítások gyarapításának is. Előző ösztönzi a gazdasági növekedést, utóbbi pedig a lakosság ellenállóképességét a későbbi esetleges gazdasági sokkok ellen.

Az átlagkeresetnél alacsonyabb ugyan a mediánkereset minden vizsgált hónapban, viszont az átlagkeresethez hasonlóan a mediánkereset is dinamikus növekedést mutat. A bruttó kereset mediánértéke 520 000 forintot, a nettó kereset mediánértéke 360 100 forintot ért el idén augusztusban, 15,6 százalékkal, illetve 15,3 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. A mediánkereset definíciója szerint a vizsgált foglalkoztatottak fele havi 520 ezer forintnál kevesebbet, másik fele ennél az összegnél többet keresett 2024 augusztusában.

Nemzetközi kitekintés

Továbbra is élen jár Magyarország a bérnövekedést tekintve az Európai Unió országai között. Az Eurostat 2023-ra vonatkozó adatai szerint az EU tagországok közül Magyarországon nőtt legnagyobb mértékben (20,2 százalék) a nominális kereset 2022-höz viszonyítva, majd Romániában (16,2 százalék) és Lengyelországban (15,9 százalék). Ebben a magasabb infláció és az annak kompenzálása miatti béremelések is közrejátszhattak. Az EU egészében 5,3 százalékos keresetbővülést regisztrált az Eurostat 2023-ban.

2024 évközi adatai szerint is az élmezőnyben található a magyar bérnövekedés: 2024 második negyedévében 12,1 százalékkal nőttek a keresetek egy év alatt (kiigazítatlan adatok), ötödik legnagyobb mértékben a 27 tagállam közül.

Nemzetközi szinten, az OECD nyári munkaerőpiaci jelentése szerint Magyarországon a reál órabérek – vagyis a keresetek inflációtól tisztítva – Litvánia után a második legnagyobb mértékben nőttek az elmúlt évek során: 2019 negyedik negyedévéhez képest 13,5 százalékkal emelkedttek 2024 első negyedévéig összességében (kumulált értelemben) a magyar reálbérek, míg az OECD-átlag 1,5 százalék volt. OECD-szinten is a reálbérek a legtöbb országban évről évre emelkednek, általában az infláció csökkenésének köszönhetően. Ennek ellenére sok országban még mindig a 2019-es szintjük alatt vannak, ahogy a következő ábrán is látszik.

A magas bérnövekedés ellenére euróban számolva a hazai keresetek továbbra is lemaradásban vannak a nyugat-európai bérszínvonaltól: 2023-ban a magyarországi átlagos 11 eurónyi órabér a román, a bolgár és a lett órabéreknél volt magasabb.

Kilátások

Várhatóan idén év végéig dinamikus marad a (nominális) bérnövekedés, miközben az infláció ugyan gyorsul technikai tényezők miatt az év utolsó hónapjaiban, de ezzel együtt is 5 százalék körül/alatt maradhat várhatóan. Ennek köszönhetően pedig a 10 százalék körüli reálbér-növekedés is fennmaradhat az év további részében (előző évhez viszonyítva).

Az MNB várakozása szerint a nemzetgazdasági bruttó átlagkeresetek 12,8–13,2 százalék között bővülhetnek 2024-ben átlagosan, míg jövőre 7,5–8,6 százalék közötti növekedést vár a jegybank. A lakossági reáljövedelem pedig tovább bővülhet, az idei 5,7–6,1 százalék közötti szintet követően 2,6–3,8 százalék között 2025-ben. Amennyiben oldódik a lakosság óvatossága, a fogyasztás is lendületet vehet a reáljövedelem bővülésével.

Orbán Viktor miniszterelnök a kormány, a munkavállalói, valamint a munkaadói érdekképviseletek képviselőinek jelenlétében aláírta a következő három év bérmegállapodását.

2024 szeptemberében a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 605 100 forintra becsülhető, egy év alatt 12,7 százalékkal nőtt. Ez az összeg alacsonyabb a 628 800 forintnyi teljes nemzetgazdasági szintű bruttó átlagbérnél (a teljes munkaidőben alkalmazásban állók esetében). Jelenleg a teljes bruttó bér 44 százaléka a 266 800 forintos minimálbér, míg a rendszeres átlagkereset 46 százaléka. Vagyis kisebb minimálbér-emeléssel is elérhető a rendszeres kereset 50 százaléka a következő 3 év alatt (eltérő mértékű minimálbér-emelést is megengedve az évek során). A Nemzetgazdasági Minisztérium háttérszámítása szerint ez úgy érhető el, ha minden évben 12 százalékkal nő a minimálbér.

Foglalkoztatás és munkanélküliség

Helyzetkép

A KSH adatai szerint 2024 szeptemberében 4 millió 699 ezer volt a foglalkoztatottak létszáma Magyarországon, mely az elmúlt évek „mélypontjához”, a 2020–2021-es évek átlagához képest 115 ezer fővel többet, összesen 3 százalékos foglalkoztatásbővülést jelent. Kisebb kilengésekkel, de emelkedik az elmúlt években a foglalkoztatottak létszáma a 15–74 éves korosztályban. Továbbá a korosztály foglalkoztatási rátája 65,1 százalékra, 2,5 százalékponttal emelkedett Magyarországon 2020–2021 átlagához viszonyítva idén szeptemberre, vagyis a 15–74 éves népesség 65,1 százaléka dolgozik hazánkban.

Ami a munkanélküliek számát illeti – azaz, akik szintén gazdaságilag aktívként jelennek meg a statisztikákban, mivel aktívan keresnek állást –, 2024 szeptemberében 220 ezer főt regisztráltak. Az egy évvel korábbihoz képest a 15–74 éves munkanélküliek száma 17,2 ezer fővel, míg a munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal 4,5 százalékra nőtt. A munkanélküliek számának növekedése, párhuzamosan a foglalkoztatottak számának emelkedésével, azt is jelenti, hogy egyre többen lépnek be a munkaerőpiacra, és keresnek aktívan állást – ezáltal az aktivitási ráta is megemelkedett, a 2020–2021-re jellemző 65,1-ről 68,1 százalékra 2024 szeptemberére.

Az adatokból az látszik, hogy nemzetgazdasági szinten

(ahogy a fenti ábrán is látható, tetőzésközeli állapotot mutat a foglalkoztatási ráta). Természetesen egyéni szinten továbbra is van rá esély, hogy akár hosszabb időbe is telhet a végzettségnek és képzettségnek megfelelő munkát találni idehaza, azonban összességében, aki szeretne dolgozni, az talál munkát magának.

Ennek elsődleges oka a társadalom idősödése: a születésszám csökkenésével idővel egyre kevesebb fiatal lép be a munkaerőpiacra, miközben népesebb generációk hagyják el azt, mennek nyugdíjba. Ezáltal pedig szűkül a munkaerő-kínálat. A foglalkoztatás növelése érdekében egyre több figyelem terelődik a munkaerőpiac peremén lévő csoportok aktivizálására, mind munkaadói, mind kormányzati oldalon: a diákok és a fiatal munkavállalók, a nyugdíjasok, a kisgyermeket nevelő szülők, fogyatékossággal élők motiválása a munkaerőpiaci részvételre.

Azonban ez nemcsak magyarspecifikus jelenség, a fejlett országok többsége küzd a társadalom idősödésével, a munkaerőbázis csökkenésével és a munkaerőhiánnyal.

Nemzetközi kitekintés

A fejlett országokban – nemzetközi szinten – a munkaerőpiacok továbbra is feszesnek mondhatók, jelentős a munkaerőhiány, még ha a nyomás valamelyest enyhült is az utóbbi időszakban. A munkanélküliségi ráták több OECD-országban a 2019-es szint alatt jártak az intézmény nyári munkaerőpiaci jelentése szerint, vagy nem sokkal haladták meg a koronavírus-járvány előtti rekordalacsony szinteket. Mindeközben a magyar munkanélküliségi ráta nemzetközi szinten továbbra is alacsonynak számít, az OECD-átlag alatti.

Az Európai Unióban is általánosságban magas a foglalkoztatási és alacsony a munkanélküliségi ráta, melyek – a hazai helyzethez hasonlóan – a teljes foglalkoztatás közelítését és a munkaerőpiaci feszességet, a munkaerőhiányt jelzik. Az Európai Unió átlagában a 15–74 éves lakosság közel 62 százaléka dolgozott 2024 második negyedévében, míg a munkanélküliségi ráta 6 százalék alatti volt (rekordalacsony szint). A 15 és 74 év közöttiek körében Hollandia (73,4 százalék), Málta (70,1 százalék) és Észtország (69,7 százalék) állt az élen 2024 második negyedévében a foglalkoztatottsági ráta tekintetében. Magyarország (65,1 százalék) a középmezőnyben foglalt helyet, Ausztria (65,2 százalék) és Csehország (65,5 százalék) mögött. Ugyanakkor a hazai ráta magasabb szintet ért el, mint a szlovák (63 százalék), a lengyel (61,9 százalék), a bolgár (60,3 százalék) és a román (55,2 százalék).

Ami a munkanélküliségi rátát illeti, Csehországban (2,5 százalék) és Lengyelországban (2,7 százalék) volt a legalacsonyabb a munkanélküliek aránya az idei második negyedévben, míg Spanyolországban a legmagasabb (11,3 százalék). A régiós államok közül Szlovákia teljesített leggyengébben (5,2 százalék) ezen a téren, míg hazánkban és Bulgáriában 4,3 százalék volt a munkanélküliségi ráta (EU-átlag alatti), Horvátországban 4,6 százalék, Romániában 5 százalék.

Mind a foglalkoztatási ráta, mind a munkanélküliségi ráta tekintetében jelentősebb különbségeket láthatunk az Európai Unión belül az ún. centrum-, nyugati országok és a délebben fekvő országok között. Általánosságban a nyugati országokban magas a foglalkoztatás (pl. Hollandia 73,4 százalék) és alacsony a munkanélküliség (pl. Hollandia 3,6 százalék), míg a déli országokban pont fordítva van (például Görögországban a foglalkoztatási ráta 55,5 százalék, a munkanélküliségi ráta 9,8 százalék).

Kilátások

Rövid távon vizsgálva, az MNB várakozása szerint a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak száma idén várhatóan enyhén tovább emelkedik (0,4–0,5 százalék), míg a munkanélküliségi ráta az év hátralévő részében és jövőre is csökkenhet (2024: 4,2–4,3 százalék, 2025: 3,6–3,9 százalék). A jegybank szerint a 2024-es bérdinamikát elsősorban a minimálbér tavaly év végi emelése, az enyhülő munkaerőpiaci feszesség és az inflációs várakozások mérséklődésének üteme határozza meg.

Ezáltal pedig ráirányulhat a figyelem a munkaerőállomány azon csoportjaira, melyeket eddig kevésbé aknáztak ki: megnőhet a fiatal munkavállalók (25 év alattiak) foglalkoztatottsága, és az idősebb korosztály, azon belül pedig a nyugdíjasok visszafoglalkoztatása fontos szempont lesz. Továbbá ráirányulhat a figyelem a kisgyermekes szülők (elsősorban az édesanyák) és a fogyatékkal élők foglalkoztatására. Másrészt az automatizáció és digitalizáció is megoldást nyújthat a munkaerőhiányra, az üres álláshelyek betöltésére, az élő munkaerő kiváltására, kiegészítésére. A munka világának várható átalakulásáról a következő években korábbi cikkünkben írtunk részletesen.

Továbbá fontos szempont lesz a jövő munkahelyeit illetően a zöldátállás is. Az OECD nyári munkaerőpiaci jelentésében kiemeli, a munkahelyek több mint egynegyedét nagymértékben érinti majd a zöldátállás és a nettó zéró kibocsátási célkitűzés. Jelenleg viszont az OECD-országokban a munkaerő 20 százalékát foglalkoztatják a zöld-, környezetbarát munkahelyek.