További Magyar cikkek
A Malév csak akkor maradhat magyar nemzeti légitársaság, és akkor őrizheti meg az európai uniós repülési jogát, hogy ha a tulajdonosainak és menedzsmentjének többsége nemzeti és európai uniós karaktert tud felmutatni. A két éve, 2007 februárjában 200 millió forintért eladott Malév részvényeinek a tulajdonosa jelenleg a 20 millió forintos jegyzett tőkéjű AirBridge Zrt. Az AirBridge részvényeinek 51 százaléka – az uniós elvárásoknak megfelelően – két magyar állampolgár, Kiss Kálmán és Költő Magdolna birtokában van, míg 49 százaléka Borisz Abramovicsé.
Miért kellenek a rendes magyarok?
Ez utóbbi részvénycsomagot venné át a légitársaság megvásárlását és működését két éve amúgy is finanszírozó orosz állami pénzintézet, a Vnyesekonombank (VEB). Az orosz bank azonban azzal a feltétellel szállna be az üzletbe, hogy ha a Malév túlélésére csak ő ad pénzt – arra pedig nincs reális esély, hogy a magyarok adjanak –, akkor, ha formálisan nem is, gyakorlatilag megszerezhesse az irányítást a társaságban. Ehhez viszont szüksége van néhány olyan magyar állampolgárságú magánszemélyre – legalábbis ez biztosabb, mintha cégekkel társulna –, akik többségi tulajdonosként azt csinálnák, amit a kisebbségi tulajdonos mond.
Mivel akár nemzeti légitársaságunk túlélése múlhat azon, hogy sikerül-e a cég március eleji közgyűlésére olyan, az orosz állami bankkal lojális, csendes, rendes, derék magyar embereket találni, akik beszállnának a cégbe, az Index felajánlja segítségét Moszkvának és a Malévnak. Ezért nyílt pályázatot hirdetünk, amelyre mindazok jelentkezhetnek, akik szívesen lennének az AirBridge akár 51 százalékos részvényesei – ez 10,2 millió forintnyi névértékű részvény birtoklását jelenti –, és szívesen asszisztálnának a VEB döntéseihez.
Ki jelentkezzen?
Az ideális jelentkező mindenképpen magyar állampolgár, az már csak hab a tortán, ha Magyarországon is született, és a neve – hogy Brüsszel ne kukacoskodjon – nem végződik -ovra, -ovicsra, -evicsre, -szkijre, és más oroszos hangzású betűkapcsolatokra. A hatékony együttműködés érdekében szerencsés, ha az új tulajdonos(ok) tud(nak) oroszul, még jobb esetben valamilyen más világnyelven is.
Nem árt, ha az új tulajdonos ült már repülőgépen – Malév-törzsutasok előnyben! –, és szeret is repülni, az viszont már-már gyanús, ha ért is a légiközlekedéshez. Pilótamúlttal, szakszervezeti tagsággal, vitorlázórepülői és repülőmodell-világbajnoki címmel rendelkezők egyedi elbírálás alá esnek. Vezetői tapasztalat nem elvárás, az ivócimborák által papucsférjnek tartott pályázók viszont előnnyel indulnak.
Bár nem akarunk a VEB helyett ígérgetni, azt valószínűsítjük, hogy a többségi tulajdonosok a cégben komoly felügyelő-bizottsági vagy igazgatósági tisztséget kaphatnak, az ezzel együttjáró tisztességes havi fixszel, prémiummal, mobiltelefonnal, cégautóval, titkárnővel, kávégéppel, Malév-bérlettel. A pályázatnak ezért nemcsak a jelölt nevét, elérhetőségét és legalább néhány soros pályamunkáját – amely arról szól, miért lenne ideális közvetett Malév-tulajdonos – kell tartalmaznia, hanem fizetési igényét és egyéb elvárásait, esetleg vállalásokat is. A jelentkezéseket erre az e-mail címre kérjük elküldeni vasárnapig.
Mit vállal?
A jelentkezőnek ugyanakkor nem árt tudnia, hogy milyen cégbe is száll be. Az Opten cégtárának adatai szerint az AirBridge nettó értékesítési árbevétele 2007-ben 19,4 millió forint volt, adózás előtti és mérleg szerinti eredménye 560 millió forintos mínuszt mutatott. A befektetett eszközök értéke csaknem 9,9 milliárd forint volt, a kötelezettségeké azonban 10,5 milliárd, míg a saját tőke 22 millió forintról mínusz 537 millió forintra esett.
Túl nagy kockázatot ugyanakkor nem vállal a majdani tulajdonos: ha az AirBridge alapszabályában nincs a cég veszteséges működésére, vagyonvesztésére vonatkozóan pótbefizetési kötelezettség, vagy ha a társaságnál nem történik egy, már büntetőjogi kategóriába tartozó cselekmény, akkor túl sokat ezen az üzleten nem bukhat. Kis túlzással azt is mondhatjuk, hogy kockázatosabb egy bt-be beszállni – mondta az Index kérdésére Horváth Gyula, a Hidasi és Társai Ügyvédi Iroda tagja.
Attól sem kell félni, hogy stróman lesz a pályázó: a magyar jogban nem ismeretlen az a gyakorlat, hogy más lesz a jogi értelemben vett részvénytulajdonos, mint az érdemi gazdasági döntéseket meghozó tulajdonos, a részvények pedig egy bizományosi szerződéssel átadhatók. Kockázata inkább a VEB-nek van, ugyanis a hatályos magyarországi szabályozás szerint egy tulajdonos minden esetben dönthet a részvénycsomag eladásáról (bár emiatt később természetesen kártérítési és egyéb kötelezettségei lehetnek).
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
