Hátradőltünk, pedig nyakig bajban vagyunk

Úgy tűnik, a gazdaságpolitikai vezetők közül mindenki hátradőlt a székben, ami óta az IMF-csomagról megszületett a megállapodás. Öt hónapja nem történt egyetlen érdemi intézkedés sem - szólalt fel Varga Mihály, a Fidesz alelnöke az Ybl Klub szervezésében tartott gazdaságpolitikai konferencián. Az elvileg hónapok óta létező bankmentő csomagból egyetlen fillér sem került a bankokhoz, öt hónapja nincs ehhez szükséges kormányrendelet; az adócsomag erőtlen; a magyar állam kudarca, az államigazgatás csődje az, hogy a kormányfő 180 milliárd eurós csomagja miként született és azt hogyan söpörték le az EU-csúcson - támasztotta alá állítását a volt pénzügyminiszter. Ráadásul hiába kötelezte el magát a kormány hiánycsökkentő lépések mellett, most úgy látszik, további 200-250 milliárd forintos lyuk tátong az államháztartásban És a jelek szerint a régiótól kezdünk leválni, a befektetők szemében Magyarország kockázatosabb, mint a lengyelek, csehek, és más térségbeli államok - fűzte hozzá.

Az, hogy a válság minket jóval érzékenyebben érint, mint a térségbeli országokat, mi jobban megszenvedjük a krízist, több tünet is bizonyítja, hangsúlyozta Varga. A régióban a leggyengébb valuta a forint, az állampaírpiacunk hónapok óta bedöglött. Drámaian emelkedik a munkanélküliség, miközben uniós mércével is roppant alacsony a foglalkoztatottság, nagyon magas az élőmunkaterhelés, adószint az adócsomaggal nem fog csökkenni, a potenciális növekedési ütemünk nagyon alacsony. Az államadósság úgy nőtt az elmúlt években, hogy közben 1500 milliárd forintos privatizációs bevételre tett szert az állam. Összefoglalva: fenntarthatatlanok a mai gazdasági folyamatok - vont mérleget a Fidesz alelnöke.

Varga felszólalásában talán a leginkább a befektetőknek szóló megjegyzés az volt, amikor megemlítette: a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy kormány újraválaszthatósága szempontjából nem a reformok megkezdése a kulcskérdés, hanem az, hogy sikeresek lesznek-e a reformok.

A magyar válság helyi probléma

A londoni HSBC bank szerint a fejlett világban 2,5 százalékos, ezen belül az Egyesült Államokban 1,4 százalékos lesz a recesszió - hasonló visszaesést várnak a világgazdaság egészére is -, míg a fejlődő világban, elsősorban a távol-keleti országoknak köszönhetően, 1 százalék körüli növekedést prognosztizáltak. A magyar válság olyan helyi probléma, ami sok szempontból eltér a globális krízistől - mondta Juliet Sampson, a HSBC londoni vezető közgazdásza. Ezzel magyarázta, hogy a magyar gazdaság visszaesését most a világgazdaságét meghaladó szintűre, 3,4 százalékra teszik. Ez magas, de nagyjából ekkorát várnak Nagy-Britanniától és Németországtól is, Ukrajnában és Japánban viszont nagyobb lesz a visszaesés - mondta Sampson, aki szerint az 1929-33-asnál is nagyobb lesz a válság.

Az összeomlás nemcsak Magyarországot szemelte ki magának, nem mi jártunk a legrosszabbul: a Baltikummal és Ukrajnával összevetve, Magyarország jó helyzetben van, a devizaárfolyam kilengése sokkal kevésbé érintette, mint azokat, és az ingatlanpiac sem omlott össze, mint például Floridában. A szomszédokkal összevetve viszont Magyarországról nem mondható el, hogy rugalmasan kezelné a válságot. Ennek ellenére is szinte érthetetlennek nevezte Sampson, miért szállt el ilyen gyorsan a magyar gazdaságba vetetett bizalom. A legrosszabb szcenárió a hitelképesség és a hitelesség elvesztése - fogalmazott a szakértő, aki szerint a szuverén adóskockázatok csak romolhatnak. Tudatosítani kell, hogy Magyarország nem lefelé zuhan egy szakadékba, és nem kell 400-500 forintos euróra felkészülni.

Simor: A növekedést kell segíteni

A konferencia záróelőadójaként Simor András jegybankelnök azt nevezte a legfőbb veszélynek, hogy nem is annyira az államadósság és a nemzetgazdaság egészének adósságát mérő nettó adósságállomány mai szintje problémás (bár például utóbbi a Bokros-csomag idején a GDP 40 százalékánál volt, aztán 2002-re 15 százalékra apadt, mostanra pedig 50 százalékra visszahízott), hanem az adósságdinamika ad okot aggodalomra. A bajainkat csak tetézi, hogy az elmúlt esztendőkben a potenciális gazdasági növekedési ütemet is sikerült 2 százalékra lecsökkentenünk, miközben a térségbeli országok ennél kétszer-háromszor nagyobb potenciális bővülési ütemmel büszkélkedhetnek.

A gondot jelzi az is, hogy a cseh és lengyel valutával ugyan együtt gyengül a forint, ám ezt csak úgy tudjuk tartani, úgy tudjuk megakadályozni, hogy leszakadjon a forint a régiótól, hogy amíg a lengyelek, csehek 2-3 százalék körüli kamatszinttel érik el mindezt, addig nekünk 9 százalék körüli alapkamatra van szükségünk a relatív pozíciónk stabilitásához - szögezte le a jegybankelnök. Hozzátette: a kormány azzal tudja a válságot kezelni, hogy olyan csomagot dolgoz ki, ami hosszú távon javítja a potenciális növekedést.