Perelje be Soros Györgyöt!

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete története legnagyobb bírságát szabta ki március 26-án, amikor közel félmilliárd forintra büntette a Soros György, magyar származású amerikai befektető alapját, a Soros Fund Management LLC-t. Az ok: a közel fél éves vizsgálat megállapításai szerint Soros alapja állt az OTP részvények októberi 9-én a zárás előtti percekben bekövetkezett jelentős értékvesztése mögött: többszázezer részvényt kértek kölcsön és öntöttek a piacra annak érdekében, hogy lenyomják az árfolyamot, majd, az olcsóbb áron vásárolják vissza a kölcsönkért papírokat. Azaz shortolták az OTP-t, amivel a kiszabott bírság összegének negyedét, mintegy 675 ezer dollárt nyertek. Az OTP részvények értéke majdnem 15 százalékot esett, a legnagyobb zuhanás az utolsó néhány percben történt.

Akinek tehát október 9-én OTP papírokban volt pénze, az estére 15 százalékot bukott. Persze, aki egy évvel korábban vette a részvényeket, vagy akár éppen akkor, az is bukott, legalábbis bukhatott, akkor, előtte, azóta, ennél akár jóval többet is. De az október 9-i zuhanás legalábbis részben betudható Soros alapjának - hogy mekkora részben, arról olvassa el elemzésünket itt. Bár mint ebből kiderül, az árfolyamozgás még a hírhedt napon, október 9-én sem tért el durván a régiós vetélytársaktól, hosszabb távon pedig szinte kéz a kézben mozgott az OTP és az Erste vagy a Raiffeisen papírok árfolyama, és ez pedig kulcsszempont lehet, ha kártérítésért folyamodik valaki, bizonyos esetekben azért nem esélytelen egy per.

Mit néz a bíróság?

Ebben az ügyben is azt a három alapvető elemet kell vizsgálni, mint minden kártérítési ügyben: van-e kár, van-e felróható, jogellenes magatartás, és van-e a kettő közötti kapcsolat, azaz okozatosság. Bár ez így nem tűnik bonyolultnak, egyes kérdésekre csak igen bonyolult, és alighanem költséges szakértői vizsgálatok adhatnak választ. Az, hogy egy részvény árfolyamesése esetén mikor beszélhetünk jogilag releváns kárról, távolról sem egyértelmű – mondta az Indexnek Jarovinszkij Igor, a Hargittay és Jarovinszkij Ügyvédi Iroda gazdasági perekre specializálódott partnere.

Az ugyanakkor viszont nem kérdés, hogy a kisrészvényeseknek a per lehetősége (annak kimenetelétől függetlenül) adott. A Legfelsőbb Bíróság a közelmúltban, a Postabank-ügyben tavaly januárban hozott ítéletében is kimondta, hogy a részvényesek, függetlenül a céget ért veszteségtől, akár ugyanazon esemény kapcsán jogosultak maguk is kártérítést kérni az árfolyamveszteség miatt. „A részvényes vagyonában akkor következik be változás, ha részvényeinek forgalmi értéke megváltozik…. A kár azonban nem pillanatnyi jelenség, hanem huzamos állapot.” – áll egyebek között az irányadó bírósági döntésben, melyből az a következtetés is levonható: az, hogy a részvényeseket tényleg érte-e kár a konkrét ügy kapcsán, azon is múlik, hogyan alakult az árfolyam az október 9-ét megelőző illetve követő időszakban, illetve, hogy szakértői vélemények szerint az árfolyam alakulása mennyiben volt a konkrét ügyletre visszavezethető.

Részvényesenként változik, megállapítható-e kár

Annak eldöntése, hogy ért-e egy adott részvényest kár, nem általános, hanem egyedi kérdés: ha például valaki bizonyítani tudja, hogy október 10-én el akarta adni a részvényeit, vagy éppen olyan jogügyletben vett részt, melyben az október 10-i árfolyam meghatározó (például az alapján számolnak hitelfedezeti értéket), az illetőt vélhetően nagyobb eséllyel találhatja károsultnak a bíróság, mint másokat.

Persze, ahhoz, hogy a kártérítést megítéljék, még kell a másik fél, ezen esetben a Soros Found jogellenes magatartása, illetve az ezen magatartás és a kár bekövetkezte közötti okozati összefüggés is, emlékeztet Jarovinszkij. Hiába marasztalta ugyanis a PSZÁF a befektetési alapot, megállapítva a tőkepiaci törvény több szakaszának megsértését, egy hatósági határozat önmagában és automatikusan nem biztosítja a kártérítés megállapításához szükséges ezen feltételeket. Nemcsak azért, mert nyitva áll még a határozat bírósági felülvizsgálatának útja (a PSZÁF-nál érdeklődésünkre elmondták: eddig nem kaptak jelzést a Soros Foundtól, hogy megtámadnák a határozatot bíróság előtt, de erre 30 napot biztosít a törvény). A pénzügyi felügyelet marasztalása egyébként arról szól, hogy Soros alapjának magatartása két vonatkozásban valósította meg a piacbefolyásolást.

Az ügylet a pénzügyi felügyelet határozata alapján egyrészt a részvények (a kibocsátó) piaci megítélését illetően alkalmas volt a piaci szereplők számára félrevezető jelzés adására, illetve félrevezető volt azon befektetők számára, akik befektetési döntéseiket a záróárra tekintettel hozták meg. Ezzel kapcsolatban azonban a felügyelet azt is sietett leszögezni, hogy az említett magatartás nem jelent feltétlenül eredményt. Másrészt viszont – áll a felügyelet határozatában – a 3855 forintos záróár és ezzel a 9.29 %-os negatív irányú elmozdulás az ügylet eredménye volt, vagyis a tranzakció az OTP részvények árfolyamát mesterséges szinten rögzítette.

Egyszóval, az ok-okozati összefüggést, a jogellenességet, illetve annak eredményét (az árfolyamhatást) is a polgári perben kellene bizonyítani. A pereskedni vágyóknak az említett, esetleges nehézségekkel szemben viszont jó hír lehet, hogy bár a Soros Found az USA-ban, New Yorkban bejegyzett cég, a nemzetközi magánjog szerint a kár bekövetkeztének helye alapján a magyar bíróság megállapíthatja joghatóságát, azaz itthon is be lehet nyújtani a keresetlevelet.

Perel-e az OTP?

A kisrészvényesek számára irányadó lehet az OTP magatartása, hiszen a bank maga is egyben tulajdonosa jelenleg éppen 10 százalék körüli (októberben ennél lényegesen kevesebb) saját részvénynek. Az bank megkeresésünkre Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatójának korábbi nyilatkozatát idézték, miszerint "a Soros Fund Management tranzakciója valószínűleg széles kisbefektetői körnek okozott jelentős vagyonvesztést. Feltételezhetően azoknak különösen, akiknek hitel volt a részvényeik mögött, és nem tudták növelni a letétet, ezért azonnali értékesítésre kényszerültek. Lehet, hogy nem mutatható ki közvetlen kapcsolat, de arra is emlékezni kell, hogy október 9-ét megelőzően voltak híresztelések a forint összeomlásáról, ezért éppen a tranzakció fényében célszerű lenne vizsgálni, hogy voltak-e forint elleni spekulációs lépések."

E válasz alapján úgy tűnik, kártérítési perről egyelőre az OTP részéről nincs szó, a bank esetében azonban a felügyelet határozata alapján azt sem lehet kizárni, hogy akár reputációja, jóhírneve megsértése miatt is felléphet még a későbbiekben.