Az IMF és az EU belement a magasabb hiányba

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU engedélyezte, hogy a magyar kormány idén immár másodszor felemelje, bőven 3 százalék fölé vigye a 2009-es költségvetési hiánycélt – derült ki az EU és az IMF tisztségviselőinek, Simor András jegybankelnöknek és Oszkó Péter pénzügyminiszternek mai közös sajtótájékoztatóján. Az új 2009-es hiánycél a GDP 3,9 százaléka. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a két intézménnyel tavaly októberben kötött, idén februárban már módosított szerződést megint felül kell írni.

A hiánycél módosítása azért kulcskérdés, mert a deficittervek teljesítése, a negyedéves államháztartásiegyenleg-célok elérése a tavaly ősszel rendelkezésre bocsátott 20 milliárd eurós mentőcsomag részletei lehívásának feltétele. Ha nem tartjuk a megállapodásban foglaltakat, nem kapjuk meg az aktuális részletet - márpedig újabb megszorító intézkedések, vagyis a Bajnai-csomagban foglalt lépések nélkül nem lehetett volna 3 százalék alatt tartani a hiányt az egyre emelkedő recesszió miatt.

De nemcsak az idei, hanem a 2010-es deficitcélt is felemeli a kormány. A máig érvényes tervek még 2,7 százalékos GDP-hez mért hiányról szóltak, a felülvizsgált terv pedig a GDP 3,8 százalékára rúg. 2011-ben mehetünk a maastrichti kritériumok között szereplő (így az euróbevezetés egyik feltételét jelentő) 3 százalékos szint alá - jelezte Oszkó Péter pénzügyminiszter. A tárcavezető kérdésre válaszolva elmondta, hogy a két intézmény csak a már bejelentett kormányzati kiigazító intézkedéseket vette figyelembe, és így adódott a megemelt idei és jövő évi hiánycél.

Durvább lett a recesszió, mint akár egy hónapja gondoltuk

Az idei államháztartási deficitterv srófolásának hátterében a korábban gondoltnál is mélyebb recesszió áll. Amikor februárban az EU és az IMF is belement abba, hogy az addig 2,6 százalékon tartott GDP-arányos hiánycélt 2,9 százalékra emelje az akkor még Gyurcsány-kormány, a kabinet az IMF és az Európai Bizottság friss prognózisát figyelembe véve felülvizsgálta az idei GDP-előrejelzést, 0,9-ről 3-3,5 százalékra rontva a gazdasági visszaesésre vonatkozó becslést. Most hasonló a helyzet: a Bajnai-kormány pár hete már rontott prognózisán, 5,5-6 százalékra tette az idei zsugorodás mértékét, azonban két hete az Európai Bizottság ennél is rosszabb forgatókönyvet, 6,3 százalékos visszaesést valószínűsített. A kormány legújabb előrejelzésében már 6,7 százalékos idei recesszióval számol.

Jövőre a legújabb prognózis további, igaz, szerény mértékű, 0,9 százalékos recesszióval számol, és csak 2011-ben léphetünk a növekedés útjára.

Segítet a Bajnai-csomag

Az idei hiánycél felemelésébe csupán a vártnál is nagyobb visszaesés miatt nem ment volna bele az IMF és az ebben a kérdésben szőrösebb szívű EU. A két intézmény jóindulatát a kormánynak a Bajnai-csomaggal, az abban foglalt kemény, népszerűtlen és már törvényi formát is öltött kiadásvágási intézkedésekkel sikerült elnyernie (egyebek mellett a 13. havi nyugdíj és bér elvételével, a nyugdíjkorhatár felemelésével, a nyugdíjemelési módszer megváltoztatásával).

Ezt támasztják alá az Európai Bizottság képviseletében jelen levő Elena Flores és az IMF tárgyalódelegációját vezető James Morsink szavai is. Az uniós tisztségviselő hangsúlyozta, hogy üdvözlik a kormány által bejelentett, sőt, akár törvényi formát is öltő strukturális intézkedéseket, és azt, hogy Magyarország ha szükséges, kész további lépéseket tenni a költségvetés rendbetételére és a pénzügyi stabilitás biztosítására. Flores hozzátette: szoros figyelemmel követik azonban a bejelentett szigorító intézkedések megtételét. Morsink is méltatta a szerkezeti átalakításokat.

Simor András jegybankelnök az intézkedésekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy azok az aktivitás fokozását segítik, a csomag nagyobb részt strukturális intézkedésnek tekinthető, és kisebb részben fűnyíróelvszerű lépésnek. Az intézkedések segíthetik a gazdaság potenciális növekedési ütemének emelését és azt, hogy az államadósság hosszú távon is fenntartható pályára álljon.

Várható volt, hogy engednek

Az IMF és az EU engedékenységére lehetett számítani. Az elmúlt hetekben már lehetett érzékelni a Valutaalap jóindulatát a velünk e téren hasonló cipőben járó, a költségvetési hiánycél rontásáért lobbizó lettekkel és románokkal szemben. Ma egy magas rangú IMF-tisztségviselő nyilatkozott a Reuters hírügynökségnek, hogy lazítanak a három szóban forgó ország hitelfeltételein.

A hiánycél módosítása, mivel az 2010-et is érinti, átnyúlik az új kormányzati ciklusra is. Sőt, 2006-ban az EU azt engedte meg nekünk, hogy a normál rend szerinti 2 év helyett 3 év alatt szorítsuk a GDP 3 százaléka alá az államháztartási deficitet. Ezt most felrúgjuk, vagyis a konvergenciaprogram módosítása indokolttá válik, ami megint csak az új kormány hatókörét is érinti. Ezért szakértők korábban arra hívták fel a figyelmet, hogy a hiánycél feljebb vitele azért ütközik nehézségbe, mert az IMF és különösen az EU esetleg csak úgy menne bele a deficitterv emelésébe, ha előtte az ellenzékkel is tárgyalna és a legnagyobb ellenzéki erő is legalább hallgatólagosan tudomásul venné, elfogadná az új hiánycélt. A mostani hiánycél növeléséről azonban nem tárgyaltak a Fidesszel - jelezte kérdésre válaszolva az IMF képviselője.

Ugrott az adócsökkentés

Az idei hiánycél felemelését az indokolta, hogy a mostani állás szerint elkerülhetetlenül ekkora deficit jöhet össze a büdzsében, vagyis a mostani hiánycél módosítása nem jelenti azt, hogy idén egy kisebb méretű adócsökkentés beleférne. Korábban élt olyan elképzelés is, hogy a költségvetési hiány kisebb elengedésével nyerhetünk mintegy százmilliárd forintot, amit a gazdasági növekedést segítő adócsökkentésre lehetne fordítani.

Ami talán ennél is lényegesebb: lapunk kérdésére az IMF-delegációjának vezetője elmondta, hogy kikötés volt a részükről, hogy az adóbevétel jövőre az intézkedések hatására nem csökkenhet. Ez annyit tesz: a kormány nem csinálhat adócsökkentést 2010-ben. Adóátrendezésre azonban nyílik mód, az IMF szakértője szerint azonban az élőmunkára rakódó teher már ma is olyan magas, hogy nem lehet azt növelni.

A személyi jövedelemadóban és a járulékoknál lesz tehercsökkentés - jelezte cikkünk megjelenése után Szollár Domokos kormányszóvivő. Ez nem mond ellent az IMF jelzésének, hiszen az összes adóterhelés nem változik, az egyes adónemeknél történő mérséklést más adónemek - mint például a jövedéki adó vagy áfa - emelése ellensúlyozhatja.