Ezermilliárd forint lehet az idei hiány

Új kormány, új hiánycél. Míg egy hónappal ezelőtt Keller László, a pénzügyi tárca államtitkára megesküdött arra, hogy a kormány tartja a 2,9 százalékos idei hiánycélját, Katona Tamás, a PM új államtitkára állítja, hogy a most feltételezettnél is rosszabb makropálya esetén sem kell módosítani az IMF-fel és az Európai Bizottsággal közösen kialkudott új, 3,9 százalékos GDP-arányos hiánycélon.

Így a korábban tervezett 737 milliárd forinttal szemben decemberben az áht pénzforgalmi hiánya a most kiadott prognózis szerint 993,9 milliárd forint lesz.

Áprilisban az áht-deficit a vártnál jóval kedvezőbben alakult, hisz mindössze 38,1 milliárd forint volt az előzetesen várt 96,6 milliárd forinttal szemben. Ezt részben a vártnál magasabb adóbevételekkel és kisebb kiadásokkal magyarázta a PM.

A szaktárca prognózisa azzal számolt, hogy a május eleji hosszú hétvége miatt a közintézmények még áprilisban kifizetik a májusi béreket - ám erre nem mindenütt került sor. Májusban az áprilisi kis hiány után mintegy 60 milliárd forint többletet vár a PM, így az első félévben még kisebb is lehet a hiány a korábbi várakozásoknál, a szaktárca most 844,3 milliárd forintot jósol, ez a GDP 3,3 százaléka.

A második félévben mindössze 149,6 milliárd forintos hiány következhet - igaz, egy hónappal ezelőtt még egyenesen szufficitről beszéltek. A növekedés jelentős része a vártnál nagyobb visszaesés miatti alacsonyabb adóbevételekkel magyarázható, amelyeket tompítanak a már meghozott kiadáscsökkentő intézkedések.

Az alacsonyabb növekedés miatt a GDP 1,8 százalékával csökkennek az áht bevételei a februári tervekhez képest, ezt ellensúlyozza a nyugdíj- és a bérkiadások csökkentése - e két tétel a GDP 0,5 százalékának megfelelő kiadáscsökkenést takar. A családi pótlék befagyasztásán, a táppénz szigorításán, valamint a lakástámogatások megszüntetésén mindössze a GDP 0,1 százalékának megfelelő összeget (mintegy 25 milliárd forintot) nyer a büdzsé, ugyanakkor a magasabb munkanélküliség miatt az ellátásokon és a magasabb táppénz-igénybevételen ennek dupláját bukja a kincstár.

Oszkó Péter pénzügyminiszter a közelmúltban informális találkozón tárgyalt Londonban a jelentősebb nemzetközi hitelminősítő intézetekkel, s e tárgyalásokon nem érkezett olyan jelzés, amely arra utalna, hogy további negatív lépéseket fontolgatnának ezen intézmények Magyarországgal szemben - mondta Kovács Álmos szakállamtitkár. A tárgyalásokon a minősítő intézetek jelezték, hogy tisztában vannak a magyar államadósság növekedésének speciális voltával, vagyis az IMF-hitelt nem tekintik úgy, mintha azt el is költené az ország - ami viszont magával vonhatna egy leminősítést.

Katona meg is jegyezte: ugyan az MNB által kimutatott bruttó államadósság eléri a GDP 82,7 százalékát, ha figyelembe vesszük a kincstár MNB-ben elhelyezett devizabetétjét, az ily módon "nettósított" adósságállomány a GDP 74,8 százalékára rúg. A forintban kimutatott adósságmutatón jelentősen rontott az év eleji gyenge forint: az első negyedéves pénzügyi számlák szerint a maastrichti adósság 21 789 milliárd forintot tesz ki, ami 2470 milliárddal magasabb az év eleji állományhoz képest, a növekményből 1300 milliárd forint az átértékelődési veszteség.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!