Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
Hónapok óta finanszírozási problémákkal küzd a Herz Szalámigyár Zrt., mert finanszírozójával, a CIB Bankkal nem tud megállapodni a 3,9 milliárd forintos (11,7 millió eurós) hitelállomány átalakításáról. A cégnek körülbelül 1-1,2 milliárd forintra lenne szüksége ahhoz, hogy tovább tudjon működni, mondta az Indexnek Nagy Endre, a cég tavaly áprilisban kinevezett vezérigazgatója. Mivel azonban a hitelező egyelőre nem hajlandó pénzt adni a napi működésre sem, így a vállalat négy hónapja már alig termel, főleg maradék készleteit értékesíti. 130 dolgozó elbocsátása is folyamatban van, az alkalmazottak áprilisi bérét pedig még nem tudták kifizetni.
Pénteken a CIB inkasszót tett a Herz hitelállományának egy részéért kezességet vállaló, szintén a Herz-tulajdonos Jámbor János érdekeltségébe tartozó három kft. számlájára is. A tulajdonos most attól tart, hogy az egyébként nyereségesen működő, a hiteleket eddig időre törlesztő, összesen 550 dolgozót foglalkoztató három cég működése is teljesen ellehetetlenülhet a számláik befagyasztása miatt.
A Herz története
Herz Ármin hajózási vállalkozó 1882-ban alapította gyárát ott, ahol a cég jelenleg is áll (Gubacsi út 13.). A szalámikészítés fortélyait olasz vállalkozóktól leste el, gyárát pedig azért telepítette a Duna közvetlen közelébe, hogy kihasználják a folyó biztosította speciális klímát. A nemespenésszel borított téliszalámi hamar elismertté vált: az 1896-os Milleneumi Kiállításon nagydíjat nyert, majd 1900-ban a Párizsi Világkiállításon is nagydíjas. A cég 1922-ben alakult részvénytársasággá. A ’30-as években mintegy 400-450 tonna téliszalámit értékesítettek az exportpiacokon. A céget 1949-ben államosították, és "Budapesti Szalámigyárrá" keresztelték át. 1958-ban szintén nagydíjat nyer a Brüsszeli Világkiállításon. A vállalat a húsipar trösztösítése során elveszítette önállóságát, és a Budapesti Húsipari Vállalat egyik gyáregységévé vált 1964-ben. A gyár legújabb kori történelme 1994-ben indul el, a privatizációt után megalakul a Herz Szalámigyár Részvénytársaság, és a Pick-csoport tagja lesz. A Leisztinger Tamás tulajdonában lévő Arago Befektetési Holding Zrt. 1997-ben szerzett többségi tulajdont a Pickben, így ő lesz a Herz tulajdonosa is, amit 2004-ben ad el Albrecht Ottó Clar Invest nevű cégének, és onnan kerül négy hónap után, 2005. februárjában, Jámbor János többségi tulajdonába.A Herz számlájára már korábban inkasszót tett az APEH, néhány hete ráadásul az egyik beszállítójuk felszámolási eljárást kezdeményezett egy kétmilliós ki nem fizetett számla miatt. Szerdán, vagyis május 27-én, jogerőre is emelkedett ez a felszámolási kérelem, tehát megkezdődik a 127 éves múltú, emblematikus hazai vállalat felszámolása. Jámbor János, a társaság többségi tulajdonosa nyilatkozatban közölte, hogy mind a hitelező bankkal, mind a beszállítókkal egyezségre törekszik, annak érdekében, hogy a Herz szalámit újból gyárthassák. A cég a végsőkig reménykedik abban, hogy meg tud állapodni a CIB-bel, a CIB Bank pedig sajtóközleményben tudatta, hogy ők továbbra is konstruktívan állnak a szalámigyárral folytatott tárgyalásokhoz.
4,75 milliárdos hitellel vették meg 2004-ben a Herzet
A Herz szalámik finanszírozása Nagy Endre szerint azért bonyolultabb, mint az átlagos húsipari termékeké, mert a prémium kategóriás szalámikat három hónapig érlelik természetes eljárással, ahogy azt még Herz Ármin is tette 1888-ban, amikor beindította a nagyüzemi termelést. Ez azt jelenti, hogy a szalámik nem tudnak két-három nap alatt kikerülni az üzemből, mint a legtöbb húsfeldolgozóból. Vagyis lassabban érkezik a cég árbevétele, a működést viszont addig is finanszírozni kell. De nem ez a fő gond.
A Herz finanszírozási nehézségeinek a 2004-ben ráterhelt hitel lehet az egyik fő okozója. Akkor Leisztinger Tamás Arago Holding Befektetési Rt.-je, amely a Pick tulajdonosa volt, eladta a Pick Zrt. alá tartozó Herz szalámigyárat a Cashline Értékpapír Zrt. tulajdonosaként ismert Albrecht Ottó tulajdonában lévő Clar Invest Kft.-nek. Ez a hárommillió forinttal alapított, majd 800 millió forintra felemelt tőrzstőkéjű projektcég 3,5 milliárd forint hitelt kapott a CIB Banktól, amiből megvette a Herzet. Vagyis a Clar Invest úgy veszi meg a Herzet 2004 októberében, hogy az egy éppen akkor önállósuló cég, amelynek nem volt értékelhető gazdasági előtörténete, mivel a Pick csoportba tartozott. Így nem volt sem önálló beszerzése, sem értékesítése, sem számlázása.
Van még egy aranyrészvény
A cégben a két kft. mellet a magyar államnak 2007-ig aranyrészvénye volt (az aranyrészvény szavazatelsőbbségi részvényt jelentett, ami lehetőséget biztosított arra, hogy az állam egyes cégekben a privatizációk után is megőrizze a befolyását stratégiai kérdésekben. Uniós rendeletre azonban ezt 2007-ben meg kellett szüntetni.) A Herzben birtokolt aranyrészvényeit az állam Korányi Tamásnak (laptársunk, a Napi Gazdaság résztulajdonosának és főszerkesztőjének) adta el, aki így jelenleg egy darab 10 000 forint névértékű és két darab 1000 forint névértékű részvényt birtokol, tehát összesen 0,0005 százalékos részesdése van a vállalatban, amelynek törzstőkéje 2 250 000 000 forint.A Clar Invest négy hónap után, 2005. februárjában eladta a Herzet Jámbor János üzletember tulajdonában álló cégeknek. Az új vevő 950 millió forint készpénzt adott, a CIB pedig további 1,25 milliárd forintos hitelt nyújtott a Clar Investnek, amelyet átvállaltak Jámbor társaságai, az Aventa 96 Szolgáltató Kft., és a Formont Szolgáltató Kft., mondta el a Herz vezérigazgatója. A CIB egyszersmind kötelezte a vevőt, hogy olvassza be a banknak 3,5 plusz 1,25 milliárd forinttal tartozó projektcéget a Herzbe 2005. május 31-ig úgy, hogy a bank közvetlenül birtokolja fedezetként a Herz vagyonelemeinek zálogjogát. Így került a Herz-hez 4,75 (3,5+1,25) milliárd forint (21 millió euró) CIB hitel (és lesz egyben a Clar Invest jogutóda is). Jámbor fenti cégeinek erre készfizető kezességet kellett vállalni és további fedezetként a tulajdonosnak két kecskeméti autós cégét is be kellett tolnia. Továbbá kérte a bank, hogy a CIB csoport cégeinél bonyolítsák Jámbor autókereskedő cégeinek, a Formont Autó Kft. és a Formont Autóház Kft. forgalmát, illetve működési finanszírozását is. (Most e két utóbbi cég felé történő garancianyújtást is leállította a CIB annak ellenére, hogy a CIB Lízingtől korábban piaci átlag fölötti minősítést kaptak).
Mivel a Herz a Pick-csoporton belül önálló egység volt, ezért nagyon is volt értékelhető gazdasági előtörténete, tehát lehetett nagyjából látni, hogy az exportpiacokon egy megbízható magyar brand hogyan fog teljesíteni önálló cégként, mondta ugyanakkor az Indexnek Albrecht Ottó. Ő azért vette meg a szalámigyárat, mert látott benne fantáziát, de aztán rájött, hogy mégsem ért hozzá eléggé, ezért adta gyorsan el. A Cashline Zrt. vezérigazgatója szerint egyébként a Herz "tragédiája" nem hozható összefüggésbe sem a válsággal, sem a húságazattal, mivel alapvetően egy strukturális problémáról van szó, a multinacionális élelmiszerláncok lehetetlenítik el a hazai élelmiszeripart.
Tavaly június óta tárgyalnak a hitelállomány átalakításáról
Az új tulajdonos, Jámbor János, miután 2005-ben megvette a Herzet, úgy gondolta, éppen elég az, hogy egy céget négy hónap alatt kétszer eladnak, így meghagyta a Herz élén a Clar Invest által kinevezett menedzsmentet, mondta el Nagy Endre. 2006-ban és 2007-ben a Herz gazdálkodása döcögött, vevőket vesztettek el, két év alatt két vezető is távozott. A cég adózás előtti üzemi vesztesége 135,3 millió forintot volt 2007-ben annak ellenére, hogy az értékesítés nettó árbevétele megközelítőleg egymilliárd forinttal növekedett 2006-hoz képest. (2006-ban ez az érték 7 982 940 000 forint volt, míg 2007-ben 8 827 017 000)
2008 áprilisától kerül a cég élére Nagy Endre. Az új vezérigazgató a gyár teljes működésére átfogó reorganizációs tervvel érkezett, amelyben az is szerepelt, hogy csak a gyártás racionalizálásával hány százmillió forintot lehet megtakarítani. Júniusban azonban már érezhető volt, hogy a korábbi vezetés által végrehajtott rengeteg selejtezés és akciózás, valamint az utólagos visszatérítések miatt az árbevétel nem ad elég fedezetet a működéshez, így egyre nőtt a szállítók kifizetésének késedelme. Ekkor kereste meg a Herz vezetése és tulajdonosa először a CIB-et, hogy forgóeszközhitelt kérjenek, mert a cégcsoport nem tud egyszerre annyi pénzt betenni, ami a fenti problémát megoldaná.
A harmadik CIB-hiteles nagy cég dől be
A Hospinvest most áprilisban kért csődvédelmet, miután az OEP által a cégnek átutalt összeget bankja teljes egészében, előzetes bejelentés nélkül a lejárttá minősített hitel törlesztésére fordította. A Zalabaromfi számláit 2008. szeptember 1-én zárolta minden előzetes bejelentés nélkül a CIB, a cég azóta bezárt. A Csiki-Bege esetében végül sikerült megállapodni a CIB-bel, de ott a cégnek más finanszírozó bankja is voltak.
Az első javaslatban kértek egymillió eurót, és ígértek százmillió forint tulajdonosi hozzájárulást, amit a bank elutasított. Ezután júliusban azt javasolták, hogy faktorálással oldják meg a finanszírozási problémát. (A faktorálás során a faktorcég előre folyósítja a vállalat számára azt a bevételt, amit később a vevőktől begyűjt, így hozza előre az árbevételt, ezzel segítve a működést.) A bank ragaszkodott a saját faktorcégéhez, amelynél azonban szeptember második feléig tartott mire az árbevétel folyósítása megkezdődött, ezzel további késedelmet okozva a Herz finanszírozásában.
Forrást ígér az MFB
Őszre viszont már látszott, hogy a későn jött bevétel további gondokat okoz. A Herz újabb javaslatot tett a CIB felé: 300 millió forintos hitelt kért, valamint azzal fordult a bankhoz, hogy az időközben realizálható árfolyamnyereséget (a szerződéseknek megfelelően) felhasználhassa. A válasz egyértelmű nem, amit a bank azzal magyarázott, hogy a hitelpiaci válság miatt nincs elérhető forrása a finanszírozáshoz.
Eközben a Herz tulajdonosának közbenjárására az MFB ígéretet tesz, hogy forrást biztosít a finanszírozó bankon keresztül a Herznek. 2008. decemberében a CIB Bank jelezi, hogy már van forrása, az MFB-re nincs szükség, de hitelt csak többlet garancia fejében ad, vagyis a Herznek állami garanciát kell szereznie a finanszírozáshoz. A Herz vezérigazgatója ezután levélben fordult segítségért a miniszterelnökhöz, valamint a gazdasági és a földművelésügyi tárca vezetőihez.
Február elejére megszerzi a Herz a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. (GH) kezességvállalását 2 millió eurónyi finanszírozáshoz. Azonban a bank többszöri hiányos adatszolgáltatása miatt késik a garancia lehívása, így a bank egyik, azóta távozott felsővezetője május 4-én telefonon közli a Herz-el, hogy a CIB az állami garancia ellenére sem ad hitelt.
Belép a vezérigazgató
Jámbor János
A Napi Gazdaság 2009-es listáján a 41. leggazdagabb magyar. A Drezdai Egyetem közlekedésmérnöki szakán végzett. Ezt követően egy magyarországi építőipari vállalat luxemburgi leányánál helyezkedett el. Pannonbau Kft. elnevezésű cégét 1991-ben alapította meg, Németországban alvállalkozóként építő- és szerelőipari munkákat végzett. A magyar piacon 1994 óta működik. Élelmiszeripari érdekeltségébe tartozik az Aventa Kft., amelyet két évvel később hívott életre, és amelynek fő profilja a húsfeldolgozás és szerkezetszerelés. Egy évre rá alapította meg húsfeldolgozó és autókereskedelemmel foglalkozó cégét, a Formont Kft.-t. A főleg Németországban tevékenykedő társaság 2000-ben felvásárolta a nürnbergi húsgyárat. Jámbor támogatta a Vasas labdarúgócsapatot, amelynek 2008 decemberéig tulajdonosa volt. (forrás: Napi Gazdaság, A 100 leggazdagabb)A CIB áprilisban kinevezett új vezérigazgatója, a cseh Tomas Spurny május 11-től személyesen veszi kézbe a banknál a Herz ügyét. Az áprilisban és májusban is folyamatos tárgyalások ellenére megállapodás így sem születik.
2004. óta az akkori 4,75 milliárd forintos (21 millió euró) hitelt 3,15 milliárd forintra (13,6 millió euróra) apasztotta a szalámigyár a tulajdonos cégeinek közreműködésével. A tulajdonos 800 millió forinttal járult hozzá a cég működéséhez, és most is szándékában áll még 200 millió forintot beletenni. A Herz márkanév egyébként több mint 1,5 milliárd forintot ér ma a magyar piacon a vezérigazgató szerint.
A CIB már kezdeményezte a márkanévre a jelzálogjog bejegyzését. A bank szóban azt is jelezte már a tulajdonosnak, hogy többen érdeklődnek a Herz márka és a vagyonelemek iránt. Jámbor János azonban nem kívánja értékesíteni a Herz márkát, szerinte az - ahogy az elmúlt 120 évben - a működő gyárral együtt értékes.
Ha egyáltalán: piaci szakértők egy része úgy véli, ma már abszolút nem számít a márkanév, a vásárlók körében már nincs márkahűség. Részben ez támasztaná alá a Herzet meglepetésként érő MFB-nyilatkozatot, miszerint a cég aligha kaphatna az állam által az MFB-n keresztül biztosított 30 milliárd forintból, amit a kormány a válság miatt nehéz helyzetbe jutott élelmiszeripari cégek megsegítésére szán június 1-től. Csütörtökön a döntés lényegében hivatalossá vált, Gőgös Zoltán, az agrártárca államtitkára azt mondta: felszámolás alatt álló cég nem kaphat a mentőcsomagból, a keretet olyan cégeknek szánják, akik egyébként hitelképesek, bankjaik csak a válság miatti forráshiány miatt nem tudnak segíteni rajtuk.
A Picknél viszont nem ilyen borulátóak: a cég vezérigazgatója, Kovács László tapasztalatai szerint "elsősorban a prémium márkatermékek és a középkategóriás termékek iránt mutatkozik kereslet.” A Picknek a belföldi versenytársak szállítási gondjai miatt az utóbbi időben nőtt a belföldi rendelésállománya.
"A Pick rajta tartja szemét a Herzen"
„Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem tartom rajta a szemem a budapesti Herz Szalámigyár Zrt.-n” – nyilatkozta 2006. októberében Csányi Sándor szintén a Napi Gazdaságnak, amihez azt is hozzátette, hogy „a (Pick) csoport minden olyan hazai húsipari céget átvilágít, amelynek esetleges megvásárlásával a koncentráció és a hatékonyság javítható.” 2006 októberében avatta fel egyébként új szárazárugyártó üzemét is a Pick a Baranya megyei Alsómocsoládon, ahol piaci információk szerint lenne kapacitás arra, hogy a Pick még több szalámit gyártson, mivel alacsony kihasználtsággal működik. Mindezek alapján vélik többen is úgy, hogy Herz-sztori vége könnyen az lehet, hogy a szalámigyár újra a Pick kezébe kerül.
„Ugyanaz igaz, amit a Herz vonatkozásában korábban mondtam: tehát rajta tartom a szemem” - válaszolta lapunk kérdésére Csányi Sándor május 28-án.
Cikkek, esélyek, portrék, eredmények, térképek – minden egy helyen!
Ne maradjon le semmiről, kövesse az Indexen az amerikai elnökválasztás legfontosabb pillanatait és böngéssze a Fehér Ház blog tartalmait!
November 1-től folyamatosan frissülő hírfolyamunkban számolunk be minden fejleményről, a voksolás éjszakáját kiemelt figyelemmel kísérjük. A választás másnapján reggel hét órától élő videós műsorral jelentkezünk, interaktív térképeink segítségével pedig minden információt megtalál!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
