Csongor
0 °C
9 °C

A vagyonadó jó az offshore cégek ellen

2009.06.12. 09:41
Nagyobb károkat okozhat az offshore cégek forrásadóztatása, mint amennyi nyereséget hozhat. Lennének azonban olyan megoldások is, amelyek úgy tartanák itthon a pénzeket, hogy közben az állam az adóbevételeket jobban kontrollálhassa.

Annak ellenére, hogy az offshore-jövedelmek megadóztatása évek óta ildomos módosítás az adótörvényekben, a most benyújtott javaslat tartalmaz olyan elemeket, amelyek kérdésessé tehetik az elképzelés sikerét. A várható módosítások egyaránt érintik a magánszemélyeket és a vállalkozásokat, utóbbiak esetében azonban nemcsak a bevételek kétségesek, de még káros hozadéka is lehet a tervezett intézkedésnek.

A Magyarországon megjelenő cégek beruházásai jellemzően úgy alakultak az elmúlt években, hogy a befektetők által Magyarországon alapított cég megvásárolt egy kiszemelt vállalkozást, amelyet fejleszteni akart. A vásárlás hitelből történt, a hitel kamatát pedig olyan államba utalta a befektető, ahol alacsony adókulcsok vannak. Ennek az volt az egyik előnye, hogy a kamatbevétel után nem kellett adózni - vagy csak nagyon keveset -, a magyarországi befektető viszont a kamatkiadást levonhatta az adóalapból, amivel praktikusan megúszhatta az adófizetést.

A kormány által javasolt szigorítás azt jelentené, hogy az offshore-helyszíneken (olyan államokban, amelyekkel Magyarország nem kötött kettős adóegyezményt) keletkezett jövedelem után 30 százalékos forrásadót kell fizetni. Ez azonban valószínűleg nem fog megtörténni, mert az érintett cégek átstrukturálják majd befektetéseiket, és olyan államban fizetnek kamatot, jogdíjat vagy szolgáltatási díjat, ahol nem kell forrásadót fizetni - mondta Torma Levente, a Horváth és Társai DLA Piper Ügyvédi Iroda adójogi szakértője.

A forrásadóztatást a cégek viszonylag egyszerűen elkerülhetik, és itt a magyar hatóságok kontrollja korlátozott. A forrásadóztatás felett Európában már eljárt az idő - tette hozzá a szakértő. Az adóbevételek növelése érdekében léteznek olyan megoldások, amelyekkel ezt a kontrollt megtarthatja az állam. Ehhez hasonló technikát alkalmazott Németország, amikor korlátozta a fizetett kamat, jogdíj levonhatóságát a társaságok adóalapjából: csak a korrigált pénzügyi eredmény adott százalékáig csökkenhetik kamatokkal az adóalapot, így egyszerűen nem tud ezen az oldalon kifolyni az országból a pénz. Az is megfontolandó lenne, hogy valamilyen eszközérték-alapú vagyonadót vezetnének be bizonyos vállalkozásoknál.

Kérdéses, hogyan reagálnak majd azok a nemzetközi vállalatok, amelyek korábban épp a liberális szabályok miatt tartották Magyarországot vonzónak. Vajon nagyobb kárt okoz-e a forrásadó bevezetésével Magyarország, mint amennyit nyer ebből a bevételből. Elképzelhető, hogy a magyar költségvetés számára nagyobb bevételt jelentene, ha a szabályokat nem szigorítaná, hanem – a nemzetközi trenddel szemben – puhítaná és olyan feltételeket kínálna, amelyek következtében a külföldi befektetők még vonzóbbnak találnák, hogy Magyarországon fektessenek be, ide telepítsék holdingtársaságaikat.

A holdingtársaságukat ide telepítő cégcsoportok adóbevételt és jelentős hozzáadott értéket képviselnek. A jelentős tőkét megmozgatni képes befektetők ugyanis – ha egy új beruházási helyszínt keresnek – Magyarországra már mint ismert terepre tekinthetnek, ami igen erős érv a régió többi országával szemben.