Óriáspanama vagy elúszott lehetőség az MVM-ügy?

Vaskos dokumentumcsomagot juttatott el csütörtökön egy „Dr. Kocsis István" néven levelező ismeretlen több sajtóorgánumnak az MVM csoportnál lezajlott belső vizsgálat anyagából. A januári, illetve április keltezésű jelentéseket egy jó nevű nemzetközi ügyvédi iroda készítette, és az offshore cégekhez került milliárdok polgári jogi, munkajogi, társasági jogi és büntetőjogi aspektusait taglalják az MVM adatszobájában fellelt iratok alapján.

A jogi szakvélemény szerint az MVM csoport részéről eljáró személyek esetében a hűtlen kezelés és a sikkasztás, míg az ügyletekben résztvevő külső felek részéről az orgazdaság, a pénzmosás és jogosulatlan befektetési tevékenység bűncselekmények, valamint a bűnszövetkezeti elkövetési forma gyanúja merülhet fel, ám egyelőre minden érintettet megillet az ártatlanság vélelme.

Az ügyvédek az Aquifex Limitednél (Ciprus) eszközölt 6,35 millió eurós befektetést, a Decotra S.R.L. (Olaszország) részére nyújtott 2 millió eurós kölcsönt, a Puerto S.R.L. (Ibiza) számára folyósított 460 ezer eurós előleget, az EPIC Financial Consulting GmbH (Ausztria) 175 ezer eurós, és további eurómilliókat kilátásba helyező tanácsadói szerződését, a NIKER d.o.o. (Horvátország) részére szállodabérlés céljából átutalt 4,3 millió eurós kölcsönt, a Meinl Bank (Ausztria) 480 ezer eurós tanácsadási díját, valamint a Kárpát Energo Zrt. által a Power Investments International II. s.á.r.l. (Luxemburg) számára nyújtott 32,5 millió eurós kölcsönt, illetve a Kárpát Energo Power Investments II. részvényjegyzését vizsgálták.

A magyarországi ügyek közül a Kárpát Energo Zrt. által folyósított 12,3 millió eurós előleget, a Paksi Atomerőmű által a Villkesz Kft.-vel kötött 3,3 milliárd forintos beruházási szerződést, a Paksi Atomerőmű és az Esplanade Hungary Tanácsadó Kft. 40 millió forintos tanácsadói szerződését, a Nád MPS-H Kft. 23 milliárd forintos kártérítési követelését, és a Paksi Atomerőmű által az Aquifex Limited részére kibocsátott titokzatos váltó ügyét vizsgálták a jogászok az MVM-nél fellelt iratanyag alapján.

Sokmilliárdos vagyonvesztés

Az MVM audit bizottsága az üzleti szempontból megalapozatlannak és célszerűtlennek ítélt ügyletek egy részének esetében a várható veszteséget is kiszámolta, ezeket az MVM 2008-as beszámolója is tartalmazza. Eszerint az Aquifex befektetési szerződése miatt 1,8 milliárd forint, a Decotra részére nyújtott kölcsön miatt 527 millió forint, a horvátországi szállodabérlet miatt 985 millió forint, a Power Investments II. kölcsönszerződése miatt pedig 4,4 milliárd forint vagyonvesztéssel számol az MVM csoport. A jelentés szerint a könyvvizsgálók az offshore cégek bevonását is célszerűtlennek találták.

Mártha Imre, aki 2008. júniusában váltotta Kocsis Istvánt az MVM vezérigazgatói székében, az Indexnek adott interjújában korábban úgy fogalmazott, hogy csontvázak dőltek ki a szekrényből, és ha erről tudomása lett volna, nem vállalta volna a pozíciót. Kocsis István viszont azt mondta, hogy a kifogásolt ügyletek egy részéről nem tudott, amelyekről viszont igen, azok szabályosan zajlottak. Offshore cégekre azért volt szükség, mert meg akarta valósítani az MVM nemzetközi terjeszkedésről szóló stratégiáját, a Balkánon készült befektetésekre, ahol „bizonyos üzletszerzésnek „alkotmányos költségei" is vannak.

Amint arra cikksorozatunkból fény derült, az MVM-ügyben érintett offshore cégek Szász Andráshoz, és üzlettársához, a bécsi illetőségű Alexander Gerstl-hez köthetők. Szász az MVM-nél Kocsis István tanácsadója volt, az MVM nemzetközi terjeszkedésére vonatkozó tanácsokat adott a vezérigazgatónak. Ugyanakkor üzletileg és a nyilvánosság előtt ő képviseli az MVM-ügyben érintett két legnagyobb halat, az Aquifex Limited és a Power Investments II. ismeretlen tulajdonosi szerkezetű, offshore hátterű cégeket is. Ezt az Indexnek nyilatkozva sem Kocsis, sem Szász nem tartotta összeférhetetlennek.

Szász elúszott lehetőségről beszél

Szász András szerint az ügyben egyoldalúan tájékoztatják a közvéleményt, ezért csütörtökön több olyan dokumentumot az Index rendelkezésére bocsátott, amelyekből kiderül, hogy valóban zajlott érdemi munka a balkáni üzletszerzés területén, ami az elképzelés szerint regionális szereplővé emelhette volna a magyar nemzeti áramszolgáltatót. Ez Kocsis – Szász segítségével kidolgozott – stratégiájának központi eleme volt, amiről a dokumentumok tanúsága szerint az MVM akkori igazgatótanácsát is részletesen tájékoztatták.

A Decotra S.R.L. nevű cégre például azért volt szükség, hogy befektetési lehetőséget teremtsen a szerbiai Loznicában létesülő 110 MW-os földgáztüzelésű erőműbe, ami az előterjesztés szerint tíz éven belüli megtérüléssel kecsegtetett. A tanácsadócégek tíz országban harminc akvizíciós célpontot tártak fel, köztük gáz-, lignit-, és széntüzelésű erőműprojekteket, vízerőműveket, és egy a Duna alsó szakaszán létesítendő szivattyús energiatározó erőművet, amely megoldhatná a magyar villamosenergiarendszer szabályozási problémáit is.

Minderről Kocsis Aleksandar Popovic akkori szerb energiaügyi miniszterrel is tárgyalásokat folytatott, és az MVM-hez hasonlóan a privatizáció előtt álló Elektropriveda Srbije (EPS) nevű szerb nemzeti áramszolgáltatóval való stratégiai együttműködést szorgalmazott, mert önállóan mindkét cég kisebb a regionális versenytársaknál, és a régióban jelenlévő multinacionális energiacégeknél. Szász szerint pénz is lett volna az akvizíciókra, nemzetközi pénzintézetek finanszírozták volna a nagyszabású terveket.

Szász András szerint a magyar államot hosszútávon sok milliárd forintos kár érte amiatt, hogy a vezetőváltást követően az MVM új irányítói visszatáncoltak a már előkészített befektetésektől, ezért a tanácsadócégek a régióban aktív európai energetikai multinak, az RWE csoportnak ajánlották fel azokat, amely 7,5 milliárd euró befektetésére készül Szerbiában. „Kidobtuk a projekteket, és átengedtük a németeknek" – mondja Szász, aki szerint az Aquifex az MVM új vezetőségét is figyelmeztette erre, de azok válaszra sem méltatták.

Az offshore ügyletek kapcsán az MVM csoportot ért károk tehát Kocsisék verziója szerint annak köszönhetők, hogy az MVM pénzt költött az előkészítésre, majd elállt a nemzetközi terjeszkedés tervétől. A döntés ugyanakkor véglegesnek tűnik, hiszen Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója az Index kérdésére a közelmúltban is úgy fogalmazott, hogy lekerült a napirendről az MVM külföldi terjeszkedésének ötlete, „az MVM inkább itthon építsen erőművet és abban magyar munkavállalókat foglalkoztasson, mint hogy abból a pénzből Szerbiában vásároljon egyet".

Hogy óriáspanama, vagy elúszott lehetőség az MVM-ügy, minden bizonnyal a rendőrség, az ügyészség és a bíróság fogja eldönteni, ha tudja, hiszen az MVM képviseletében eljáró ügyvédi iroda a Nemzeti Nyomozó Irodánál április elején ismeretlen tettes ellen büntető feljelentést tett a feltárt visszásságok miatt.

A cikket itt lehet kommentálni