Nehéz lesz a kilábalás a válságból

A nemzetközi és a hazai konjunktúra-felmérések hónapról-hónapra javuló adataiból és a visszaesés ütemének mérséklődését jelző reálgazdasági mutatók alapján úgy tűnik, hogy a nemzetközi konjunktúra-ciklus 2009 második felében eléri mélypontját, és a recesszió az év végére fokozatosan mérséklődhet. A hazai gazdaságpolitika fókuszában továbbra is az egyensúly helyreállítása áll. Kifejezett fiskális élénkítésre nincs tér, a válságkezelési program keretében meghozott rövid távú kormányzati intézkedések célja, hogy pótolják a visszaesés miatti bevételkiesést és biztosítják a költségvetés kezelhetőségét. Az elmúlt hónapokban csökkent a magyar gazdasággal szembeni bizalmatlanság, ezzel párhuzamosan a régiós valutákhoz hasonlóan stabilizálódni látszik a forint árfolyama is.

A kedvező jelek mellett azonban több kockázati tényezővel is számolnunk kell. Bár a bizalom helyreállításában minden bizonnyal szerepe volt a gazdasági nagyhatalmak összehangolt lépéseinek, ezeken belül leginkább a likviditás biztosítása érdekében tett erőfeszítéseiknek, ezek közép-és hosszú távú hatékonysága további intézkedéseket igényelhet. Miközben a nemzetközi gazdasági visszaesés remélt lassulásában egyelőre nehéz megbecsülni az állami keresletélénkítés szerepét, az árát pontosabban lehet látni. A rendkívül gyors ütemben növekvő államadósság kezelése komoly költségvetési kiigazítást követel.

Jelentősen csökken a fogyasztás

A másik veszélyforrás, ha a világgazdaság úgy éli túl a válságot, hogy nem változnak azok a jelenségek, amelyek a recesszió előidézői voltak. A pénzügyi rendszer átláthatóságának biztosítása, fenntartható működésének kialakítása alapvető fontosságú szabályozási kérdés. Ezen túl azonban szükség lenne a gazdaság egészének evolúciójára, strukturális fejlődésére is. Ha a fiskális keresletélénkítés alacsony hatékonyságú, elavult gazdaságszerkezetet hibernál, ha a monetáris lazítás ahelyett, hogy gátolná, továbbra is olyan mértékben ösztönzi az eladósodást, hogy az újabb pénzügyi egyensúlytalansághoz vezet, akkor csak időleges megoldást jelent.

A lakossági jövedelmek radikális visszafogása már 2009 első negyedévében jelentős fogyasztáscsökkenést eredményezett. A háztartások fogyasztási kiadásai 7,3 százalékkal csökkentek, gyorsabban, mint az előző negyedévben. A természetbeni társadalmi juttatások ennél kisebb mértékben maradtak el az előző év azonos időszakához képest, ezek eredőjeként a háztartások végső fogyasztása 5,9 százalékkal mérséklődött. A közösségi fogyasztásban stagnálás következett be, összességében a végső fogyasztás 5,4 százalékkal csökkent.

Az Ecostat szerint 2009-ben a háztartások fogyasztási kiadásainak volumene 7 százalékkal eshet vissza, részben a drámai reáljövedelem-csökkenés miatt, amit a réteghatások tovább erősítenek, részben az óvatossági motívumok és a magas kamatok következtében megemelkedő megtakarítási hajlandóság miatt. Ilyen nagymértékű fogyasztás csökkenésre 1991 óta nem volt példa. Figyelemre méltó, hogy a lakosság a 6 százalékos reáljövedelem csökkenésre ennél nagyobb mértékű fogyasztás-visszafogással reagál. A természetbeni társadalmi juttatások 2009-ben szintén visszaesnek, mintegy 3,3 százalékkal. A belföldi felhasználás legnagyobb részét kitevő lakossági fogyasztás 6,2 százalékkal visszaesik. A helyzetet súlyosbítja, hogy a válság egyenlőtlen mértékben érinti a lakosság egyes rétegeit, így a jövedelempolarizáció fokozódik.

Kevesebb bevétel

Az államháztartás fogyasztási kereslete várhatóan kisebb mértékben szűkül, így a végső fogyasztás 5,4 százalékos csökkenését valószínűsítik 2009-re.

A bruttó hazai termék 2009 első negyedévében 6,7 százalékkal csökkent. A második és harmadik negyedévben még nagyobb mértékű visszaesés várható. Az Ecostat számításai szerint csak a negyedik negyedévben valószínűsíthető 5 százalék alatti csökkenés, ebben a tavaly év végi kezdődő recesszió miatti bázishatás is tükröződik. Az év egészére 6,5 százalékos gazdasági visszaesést prognosztizálunk. A külső kereslet lanyhulása leginkább az ipar teljesítményét érinti, de jelentős az építőipar és az anyagi szolgáltató ágak teljesítményének várható zsugorodása is.

A globális gazdasági válság és az emiatt bekövetkező nagyarányú GDP visszaesés komoly kihívások elé állítja a magyar fiskális politikát, miközben a megoldáshoz felhasználható eszköztár hazánk esetében jóval szűkösebb, mint az országok többségében. Az államháztartás pénzforgalmi adatok alapján számított egyenlege 2009 első öt hónapjában – önkormányzatok nélkül – 569 milliárd forintos hiányt mutatott. A deficit meghaladja mind az időarányos mértéket, mind a tavalyi év azonos időszakának értékét.
Jelentős változás történt az államadósság mértékében és finanszírozásában. Az első negyedév végére 21 789 milliárd forintra, GDP-arányosan 82,7 százalékra emelkedett az ESA szemléletű államadósságunk, ami a három hónappal korábbi értékhez képest 9 százalékpontos növekedést jelent. A növekmény bő fele a devizahitelek után számolt árfolyamgyengüléssel magyarázható, a maradék az új adósságok és a törlesztések egyenlege. Ha a teljes adósságból kivonjuk az MNB-nél elhelyezett devizabetét nagyságát, akkor március végén a GDP-arányos államadósság elérte a 74,8 százalékot.

Az Ecostat becslései szerint 2009-ben a tervezettnél 700-750 milliárd forinttal kevesebb adó folyhat be a költségvetésbe. A költségvetés bevételi oldalán várhatóan minden jelentősebb adónemben visszaesés következik be a tavalyi évhez képest. A hiányzó összeg nagyobbik felét, nagyjából 400 milliárd forintot a kiadási oldal mérséklésével teremti elő a kormány. A bejelentett intézkedések közül a legnagyobb tétel a 13. havi nyugdíj eltörlése. A maradék 300-350 milliárd forint a legfrissebb tervek szerint a költségvetési hiányt növeli.

Áremelkedésre számít a lakosság

A 2010. évi hazai gazdasági folyamatok alakulását nehéz előre jelezni, a válságkezelő programok hatását ugyanis nagyfokú bizonytalanság övezi. A gazdasági egyensúlyt és a növekedést elsősorban az határozza meg, mikor veszi kezdetét a világgazdaság növekedése. A nemzetközi szervezetek jelenlegi előrejelzései szerint 2009 második felében már érződni fog a legnagyobb súlyú gazdaságokban bevezetett anticiklikus intézkedések hatása. Ezek alapján jövőre a magyar gazdaságra vonatkozóan már nem számolunk további recesszióval.

A második negyedévben a lakossági bizalmi felmérések eredményei valamelyest javultak, helyzetüket azonban az emberek a közepesnél rosszabbnak ítélik. A családok közvetlenül érzik a világgazdasági recesszió hatását, jövedelmi helyzetük az utóbbi időben romlott, többségük pedig rövid távon további rosszabbodással számol. Az ország jövőbeni gazdasági helyzetére és a munkanélküliség alakulására vonatkozó vélemények valamelyest javultak, a lakosság pesszimizmusa enyhül. A háztartások az árak emelkedésére számítanak.

A KSH adatai szerint 2009. első negyedévében 3764,1 ezer volt a foglalkoztatottak száma, ami 2,1 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A válság eddig százezer körüli álláshely megszűnéséhez vezetett, az elbocsátási hullám valószínűleg folytatódik. Az Ecostat becslése alapján a foglalkoztatottság tavalyhoz képest nagyjából 150 ezer fővel eshet vissza, jelentős részben az erősen romló (ipari) export következményeként. Az év első negyedében a KSH 9,7 százalékos munkanélküliségi rátát mért, ami a negatív tendenciák hatására ez év végére 10,8 százalékra emelkedhet. 2009 átlagában 10,4 százalék körüli munkanélküliségre számítanak.

Stagnáltak a keresetek

2009 első negyedévében a bruttó átlagkeresetek 0,3 százalékkal, a nettó keresetek 0,2 százalékkal nőttek. A nettó keresetek a versenyszférában 3,4 százalékkal emelkedtek, a közszférában 7,3 százalékkal csökkentek. A recesszió hatásai a keresetek alakulásán is érződnek: a válságtól leginkább sújtott ágazatokban alig változtak. Az eddigi nagyszámú elbocsátások leginkább az alacsonyabb bérű fizikai munkásokat érintették. A keresetek reálértéke 2,7 százalékkal csökkent 2009 első három hónapjában. A versenyszférában dolgozók reálkeresete 0,4 százalékkal nőtt, a közszférában 10 százalékkal csökkent. 2009-ben nemzetgazdasági szinten 1,2-1,4 százalékkal csökkenhet a nettó keresetek vásárlóértéke.

Ezek a prognózisok már tartalmazzák az adókönnyítés keresetnövelő hatásait is, amelyek havi bruttó 142 ezer forintos kereset fölött jelentkeznek. 2010-ben arra számítanak, hogy a versenyszférában gyorsul a bérdinamika a recesszió mérséklődése miatt, míg a közszférában a 13. havi juttatás eltörlése csökkenti a bruttó kereseteket. Az SZJA rendszerének jövő évi átalakításai érdemben javíthatnak a foglalkoztatottak jövedelmi helyzetén. A 2010-től az eddig adómentes béren kívüli juttatások részleges megvonása a kiegészítő munkajövedelmek nominális értékének csökkenését eredményezi, ami inkább az alacsony keresetűeket sújtja majd, akiket kevésbé érint a jövő évi SZJA átalakítások kedvező hatása. Idén a 3,1 százalékos nyugdíjemelés nem éri el az infláció mértékét, így a nyugdíjasok jelentős részének reáljövedelme csökkenni fog.

A családi pótlék emelését két évre befagyasztották, ami jelentős reálérték vesztést okoz. Az év elején nem nőtt az öregségi nyugdíj minimuma, így az ahhoz kötött ellátások, a gyes és gyet is veszítettek vásárlóértékéből. A kormány tervei szerint felülvizsgálják a szociális ellátások rendszerét, erősítik a rászorultsági elvet. Rövid távon a szociális jövedelmek csökkenésével számolnak.

Összességében azzal számolnak, hogy a tavalyi stagnálás után, 2009-ben a jövedelemfajták többsége veszít vásárlóértékéből. A csökkenés nem lesz kiegyenlített: a munkajövedelmek kisebb mértékben, a szociális jövedelmek ennél jobban veszítenek reálértékükből. 2009 első negyedévében 7,3 százalékkal csökkentek a fogyasztási kiadások, a háztartások végső fogyasztása 5,9 százalékkal esett vissza. 2009-ben a reáljövedelmek csökkenése és a szűkösebbé és drágábbá váló hitelforrások miatt a lakossági fogyasztás több mint 6 százalékkal visszaesik, struktúrája a napi fogyasztási cikkek, szolgáltatások irányába tolódik el.

Picivel több a megtakarítás

A lakossági megtakarítás állománya 1 százalékkal nőtt az első negyedévben, ami elmarad a korábbi évek növekedési ütemétől, ugyanakkor meghaladja a tavalyi kiugróan alacsony szintet. A családok megtakarításait csökkentette a romló jövedelmi helyzet, ezt ellensúlyozta a megtakarítási hajlandóság növekedése és a forint gyengülése. 2009-ban folytatódott a lakosság eladósodása, a hitelállomány 8,1 százalékkal nőtt az első negyedévben. Az idei évben több hitelt fizettek vissza a családok, mint amennyit fölvettek, a forint gyengülése azonban növelte a lakosság eladósodottságát.

2009-ben arra számítunk, hogy a magas forintkamat-szint miatt növekszik a megtakarítási hajlandóság azok körében, akiknek nagyobb szabadon elkölthető jövedelmei vannak, miközben a lakossági hitelfelvételek alacsony szinten maradnak. A munkáltatói és a biztosítotti járulékbevételeknél, illetve egészségügyi szolgáltatási járuléknál az első háromhavi teljesítés 16543 millió forinttal volt kevesebb az előirányzatnál, így várhatóan jelentős bevétel-elmaradással kell számolnunk az év folyamán.