Az emberek tizede kockáztatná a pénzét

2009.07.14. 15:18
Mind Európában, mind az Egyesült Államokban a magánbefektetők az alacsony kockázatú befektetéseket részesítik előnyben, továbbra is fontosabb a biztonság, mint a magas hozam. Magyaroszágon 72 százaléknak nincs semmilyen befektetése, és ez szinte nem is változott a két évvel ezelőtt mért eredményekhez képest – derül ki a GfK Csoport által a Wall Street Journal Europe megbízásából készített legfrissebb Befektetési Barométer tanulmányból.

A nyugat-európaiak 91 százaléka részesíti előnyben az alacsony kockázatú befektetéseket, ez az arány Közép- és Kelet-Európában 84 százalék, míg az Egyesült Államokban 81 százalék. A kockázatkedvelő befektetők aránya Svédországban és az USA-ban a legmagasabb, egyaránt 16 százalék. Ezzel szemben a németek és az olaszok óvatosabbak a kockázatokat illetően, közülük is a válaszadók csupán három százaléka vélte úgy, hogy egy esteleges döntési helyzetben a magas hozamokat ígérő magas kockázatú befektetések mellett döntene.

Kevés a befektetés

Magyarországon – a nyugat-európaihoz hasonlóan – magas, 91 százalék a biztonságosabb befektetéseket preferálók aránya és csupán nyolc százalék választaná a kockázatosabb befektetési formákat.

Ezt az óvatos megközelítést tükrözi a magánbefektetők jelenlegi befektetési magatartása is. A legutóbbi felmérés publikálása, 2007 ősze óta jelentősen emelkedett mind a nyugat-európaiak, mind az amerikaiak körében a kamatozó banki betétekbe fektetők aránya. Az életbiztosítási kötvények is egyre népszerűbbek. Amíg Nyugat-Európában a harmadik leggyakrabban választott befektetési formák a részvények, illetve a befektetési alapok, addig az USA-ban 80 százalékkal továbbra is ez a legnépszerűbb befektetési lehetőség. Ezzel szemben a közép- és kelet-európaiaknak csupán 3 százaléka fektet be jegyzett részvényekbe.

A korábbiakhoz képest Nyugat-Európában és az USA-ban jelentősen növekedett a befektető személyek aránya. Közép-Kelet-Európában ellenben még mindig jelentős arányt képviselnek azok, akik semmilyen eszközbe nem fektetnek be, 2009 tavaszán 62 százalékuk nyilatkozott így. Magyarországon még ennél is magasabb, 72 százalék azoknak az aránya, akik nem rendelkeznek semmilyen befektetéssel, és ez szinte nem is változott a két évvel ezelőtt mért eredményekhez képest. Érdekes tény, hogy amíg a magyarok és a lengyelek hasonló befektetési magatartásról tanúskodnak (a lengyelek háromnegyedének nincs befektetése), addig a cseh befektetők viselkedése inkább a nyugat-európaiakéhoz áll közelebb – mondta Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója.

Magánvagyon

A magánvagyon mértékét tekintve egyértelműen az Egyesült Államok vezet: a megkérdezettek 38 százaléka nyilatkozott 50 ezer dollár értéket meghaladó magánvagyonról. Közülük is 30 százalék állította, hogy vagyona több mint 75 ezer dollárt tesz ki. Csupán 8 százalékuk nem tudott semmilyen magánvagyonról beszámolni. Nyugat-Európában a megkérdezettek 7 százaléka takarított meg 50 ezer eurónál többet.

Közép-Európában pedig mindösszesen a válaszadók 4 százaléka nyilatkozott 25 ezer eurónál nagyobb magánvagyonról. A magyarok 23 százaléka 5 ezer euró alatti magánvagyonnal rendelkezik, 4 százalékuknak van 5000 és 15 ezer euró közötti magánvagyona, és csak 1 százalékuknak van 15 ezer és 25 ezer közti magáneszköze.

Fő a biztonság

Arra a kérdésre adott válaszok, hogy a magánbefektetők mely befektetési formát részesítenék előnyben, ha rendelkezésükre állna 50 ezer euró (USA: 50 ezer dollár, Közép-Kelet-Európa: 25 ezer euró) azt mutatják, hogy továbbra is elsődleges szempont a kockázatkerülés. A nyugat-európaiak egyharmada választotta a bankbetétet, mint kedvelt befektetési formát. 2007 őszén az ezt az opciót választók aránya a magánbefektetőknek csak negyede volt. A második helyet jelentős lemaradással az "egyéb befektetések" foglalják el, melyeket az életbiztosítások és a nyugdíjalapok követnek 12 százalékkal. A kötvényeket a befektetők 10 százaléka részesíti előnyben, míg a részvényeket és részvényalapokat csak 7 százaléknyian választják.

A franciák és a németek különösen óvatosak, közülük a válaszadók 41 százaléka nyilatkozott úgy, hogy pénzét rövidlejáratú takarékbetétbe is elhelyezné a jövőben. Az „egyéb befektetésekkel" együtt ez a leginkább kedvelt megtakarítási forma Közép- és Kelet-Európában is. Magyarországon a megkérdezettek egyötöde választaná a bankbetéteket, 27 százalékuk az egyéb befektetési típusokat. Kötvényekbe 7 százalék, részvényekbe és részvényalapokba 5 százalékuk fektetné pénzét. Az USA-ban a lakosság 23 százaléka részesíti előnyben az alacsony kockázatú takarékbetéteket. Ugyanennyien mondták azt, hogy részvényeket vennének, vagy részvényalapokba fektetnének. A korábbiakhoz képest csökkent a tőzsdéért lelkesedők száma az USA-ban.

Megtakarítási várakozások

A jövőbeli megtakarításokkal kapcsolatos kérdésre a válaszadók jelentősen megoszlanak országok szerint. Az USA-ban sokkal derűlátóbbak az emberek, mint Európában: az amerikaiaknak 36 százaléka úgy gondolja, a következő 12 hónapban többet fog megtakarítani, 37 százalék kevesebbre számít. Nyugat-Európában viszont pesszimistábbak az emberek, minden második megkérdezett úgy véli, hogy kevesebbet fog félretenni a következő 12 hónapban. Kelet-Európában még borúlátóbbak, 66 százalék ez az arány, Magyarországon pedig 82 százalékot tesz ki.