Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!A gyáriparosok szövetsége által képviselt vállalatok csak arra kaptak ígéretet a szaktárca szakállamtitkárától, hogy kifogásaikat a miniszterhez továbbítja. Az iparvállalatok elsősorban a szakmaiság hiányát és a rendelet diszkriminatív jellegét kifogásolták, és kérték az intézkedés felfüggesztését, amíg megállapodás nem születik - mindhiába.
A válság idején más országok támogatják saját vállalataikat, a gáz pótadója viszont épp erre a szférára ró pluszterhet. A cégek azt is vitatják, hogy az E.Onnak egyáltalán 66 milliárdos vesztesége keletkezett, azt ugyanis nem tudni, miből jön össze ez az összeg. Felvetették, hogy a válságra tekintettel felül kellene bírálni az E.Onnak garantált 8 százalékos eszközarányos nyereséget, ám erre a kormányzati oldal nem volt fogékony.
Mivel nem sikerült haladékot kapni, a vállalkozásoknak az adó első részletét szeptember végén alighanem be kell fizetniük, márpedig a rendelet szerint ez a részlet lesz a legnagyobb. Ez teszi ki ugyanis a 66 milliárd forint több mint felét, míg a maradék 48 százalék további 15 hónapra oszlik el.
A nagyvállalatok már hosszabb ideje tiltakoznak az idén nyáron életbe lépett gázárszabályok ellen. Augusztusban egy húsz nagyfogyasztó céget és szövetséget képviselő tömörülés, a Gázár Érdekegyeztető Országos Fórum (GEOF) vezetői azt mondták, számos cégnek nagyobb kárt okoz a rendelet, mint amit eddig a világgazdasági válság okozott.
A GEOF akkori álláspontja szerint a gázár képzéséről szóló, júliusban hatályba lépett rendelet - amely a korábban a piacinál olcsóbban adott gáz miatt százmilliárdos nagyságrendű veszteséget elszenvedő E.Ont kívánta kompenzálni - valójában egy pótadó formájában közüzemi terheket rakjon az ipari gázfogyasztók egy részére.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
