Sok minden nincs rendben a büdzsében

A Költségvetési Tanács ma nyilvánosságra hozott elemzése alapján nem igazán érhető, mi alapján állította össze a kormány a jövő évi büdzsétervet. A Költségvetési Tanács stábja némiképp optimistábban látja a jövő évi makrokereteket, mint a kormány (valamivel kisebb visszaesés, magasabb infláció, kisebb lakossági fogyasztás-visszaesés), és kiszámolta mindkét makropálya alapján, hogyan is alakulnának az adóbevételek és a kiadások nagy része. A kormány makroparaméterei alapján 132 milliárd forinttal nagyobb költségvetési hiány adódna, mint amennyi a parlamentnek benyújtott büdzsétervben szerepel – erre jutottak a szakértők.

Másképp mondva: a kormány, nem tudni, miért, de 132 milliárd forinttal szebb egyenleggel nyújtotta be a költségvetést annál, mint amennyit a saját makropályája indokolna. Ezzel is lehet összefüggésben a Költségvetési Tanács azon kérése, hogy a kabinet hozza nyilvánosságra azokat az adatbázisokat, feltételezéseket, részletes számokat, amelyek alapján összerakta az állami gazdálkodás jövő évi tervét.

A Költségvetési Tanács kiszámolta a költségvetési sorokat az általa felállított makroprognózis alapján is. Mivel ez a makropálya – mint említettük – kevésbé rossz kiindulópontokat tartalmaz, mint a kormányé, viszont a Tanács a makroparaméterekből nem megmagyarázhatatlanul optimistán számolta a bevételi és kiadási tételeket, ezek eredőjeként végül a költségvetési törvényjavaslatban szereplőtől alig eltérő, csupán tíz milliárd forinttal rosszabb egyenleget mutató számot kapott.

Kockázatok

A nyáron felállt intézmény szakértői gárdája több kockázatra is felhívja a figyelmet. A közösségi közlekedéstől elvonni tervezett 40 milliárd forint kapcsán a stáb megjegyzi, hogy szerkezeti átalakítás híján nemcsak a 40 milliárdos megtakarítás megvalósulása van veszélyben, hanem még 25-30 milliárd forintos többlettámogatást is felemészthet a vasút.

Az önkormányzatok a korábbi években kötvénykibocsátással jelentős összegű forrásra tettek szert, az őket is érintő támogatásmegvonás miatt ebből és bankbetéteikből elkezdhetnek költeni. Erre csak ráerősít, hogy a tapasztalatok alapján választási évben az önkormányzati beruházások (épületfelújítások, járda- és útépítés, parkrendezés, stb.) meglódulnak, növelve a kiadásokat. Ezek miatt pedig a tervezettnél jóval nagyobb hiány is képződhet jövőre az önkormányzati rendszerben.

Van, amikor helyesen óvatos volt a kormány

Néhány tétel esetén azonban meg is veregeti a kormány vállát a Tanács. A munkanélküliséghez kapcsolódó kiadásokat például jól tervezte meg a kormány, és a társaságiadó-bevételek tervezett összege is konzervatív számolásra utal, ismeri el a stáb. Az 52 év feletti magán-nyugdíjpénztári tagok visszalépése az állami nyugdíjrendszerbe bizony pár tízmilliárd forint egyszeri bevételt is hozhat az államnak jövőre, mégsem vár ebből a kormány bevételt, ezt pedig helyesen teszi, hangsúlyozza a szakértői gárda.

A Költségvetési Tanács elemzése szomorú képet fest arról, hogy mennyire nem tartja be a közpénzügyi csomagot és azon keresztül az államháztartási törvényt a 2010-es költségvetés jelen formájában. Az állami vállalatok eredményét nem szabályosan számolja el a kabinet – nehezményezi a stáb. (Erről és némely más szabályszegésről nemrég mi magunk is írtunk.) Emiatt a kormány által benyújtott törvényjavaslatban számított költségvetési egyenleg nem felel meg az államháztartási törvény előírásainak, a helyesen számított érték mintegy 75 milliárd forinttal rosszabb lenne. Ezen kívül probléma még többek között, hogy a törvényi minimumnál kevesebb általános tartalékkal alkotta meg a kormány a büdzsét. Az sincs rendben, hogy a kelleténél több felülről nyitott, tehát nyugodtan átléphető előirányzat van a büdzsében, nem kellően átláthatóak a költségvetés számai, nehezen vethető össze a 2008-as, a 2009-es, és a 2010-es esztendő költségvetése.

A kormány idén és jövőre a reálisan várhatónál talán valamivel borúlátóbb a makrogazdasági pályát illetően, ezzel szemben 2011-2012-re felvázolt jövőkép már optimista, véli a Költségvetési Tanács. A stáb szerint idén a kabinet által gondolt 6,7 helyett 6,2, a jövő évre prognosztizált 0,9 helyett pedig csak 0,5 százalékkal eshet a GDP. A szakértők szerint viszont nem tűnik valószínűnek a kabinet azon feltevése, hogy 2011-2012-ben 4 százalékra gyorsul a gazdasági növekedés, hanem helyette csak 3,2-3,3 százalékos lehet a bővülés.