Őrült bónuszok a bankoknál, izmozás a költségvetés körül

A hét azzal indult, hogy kiosztották az idei közgazdasági Nobel-díjat, amelyet nyomban ketten kaptak. Egyikük nő, Elinor Ostrom, ő a világ első közgazdasági Nobel-díjas nője. A másik díjazott Oliver E. Williamson. Mindketten az intézményi közgazdaságtannal foglalkoznak, ezen belül azzal, hogy milyen közgazdasági elméletek alapján szerveződnek különböző strukturák (az angol economic governance kifejezésnek nincs igazán jó magyar fordítása).

A héten elkezdődött az Egyesült Államokban a harmadik negyedéves tőzsdei gyorsjelentési szezon. Az első fecskék a vártnál némiképp jobb számokkal rukkoltak elő, ennek köszönhetően a hét közepén a Dow Jones részvényindex egyéves csúcsot ért el, átlépve a lélektani tízezer pontos határt. Mintha soha nem is lett volna válság, és nem lennénk még a kellős közepén. A hét második felében aztán már a várakozásokat alulmúló teljesítményről tanúskodó gyorsjelentéseket tettek közzé más amerikai bankok, ipari vállalatok, így csökkentek a részvényárak a tengerentúlon

Az egyesült államokbeli és brit bankok megint őrült bónuszokat osztanak a vezetőknek és az alkalmazottaknak. A Goldman Sachs például szinte annyi prémiummal ajándékozta meg dolgozóit idén, mint a válság előtti utolsó, amúgy rekordévnek számító 2007-ben. Itt is írhatjuk: mintha soha nem is lett volna válság, és nem lennénk még a kellős közepén. Nem árt felidézni azt sem, hogy hogy nyáron élénk vita bontakozott ki arról világszerte, hogy a bankárok bónuszait érdemes lenne korlátozni, amire egyfajta erkölcsi okból van szükség, ugyanis az adófizetők pénzéből összeállított mentőcsomagok húzták ki a pácból sok országban a pénzügyi rendszert. Bő egy hónapja a G20-csúcson tárgyaltak a kérdésről, azonban nem tudtak dűlőre jutni egymással a világ vezető hatalmai, főként az Egyesült Államok kardoskodott a - többek között a németek és franciák által is forszírozott javaslat - banki prémiumok korlátok közé szorítása ellen.

Idehaza

A hét közepéig a világ pénzpiacain uralkodó optimizmusból jutott a hazai tőzsdére is. A BUX több mint 5 százalékkal került feljebb, az OTP-részvények éves csúcsot állítottak fel.

A BUX és a vezetõ részvények árfolyamának változása
	42. heti záró	41. heti záró
BUX	21 138	20 028
OTP	5620	5285
Mol	16 090	14 655
Richter	39 510	38 010
Magyar Telekom	817	811

A forint viszont szinte egyenletesen erősödött a hét folyamán az euróval szemben. Hétfőn reggel még a 272-es szint közeléből indult a forint euróval szembeni árfolyama, péntek késő délután azonban már csak 266,70-et mutatott a kurzus. A stabil, sőt kissé még erősödő forint, továbbá – mivel a vállalatok a gyenge kereslet miatt képtelenek áraikban érvényesíteni az áfaemelést – a vártnál alacsonyabb inflációs adat teret biztosít az MNB-nek, hogy folytassa a júliusban újraindított kamatvágási sorozatát, és hétfőn 7 százalékra vigye le az alapkamatot, vélik az elemzők.

Nagyjából ennyi jó hír jutott hazulról nekünk, a többi adat, történés inkább fejfájásunkat erősítheti, nem a forintot.

Teljes magyarországi izzógyártását leállíthatja a GE. A cégnek ennél a divíziójánál jelenleg nyolcezren dolgoznak, de a szakszervezet szerint nemcsak az ő állásuk, hanem a beszállítókkal együtt 25-30 ezer munkahely is veszélyben van. A cég elismerte: ahogy az egész világban, úgy hazánkban is felülvizsgálja fényforrásgyártó kapacitását, de közölte: semmilyen tervet nem véglegesítettek még, a döntés néhány héten belül várható. Az ügy komolyságát jelzi, hogy a parlament munkaügyi bizottsága a héten egyik ülésén csak ezzel a témával foglalkozott, amelyre meghívták a GE-ügy főszereplőit.

Hétéves mélypontján van az építőipar, a rendelési adatok pedig csak halvány reménysugárt jelentenek. A hazai újautó-értékesítések a tavalyi negyedére estek. Novemberben 2-5 százalékkal drágul az áram.

Költségvetési nagyüzem

A költségvetés körül is kezdenek megszaporodni az események. Érthető, hiszen ősz van, az adott évre vonatkozó nagy költségvetési beismerések és a következő évi költségvetés formálásának időszaka. Előbbi felemásra sikeredett, a Pénzügyminisztérium sajtótájékoztatóján nagyjából az derült ki, hogy egy sor idei költségvetési sor másképp alakulhat, ahogyan azt eddig gondolta a pénzügyi tárca, de mit ad isten, valahogyan ezek a dolgok kioltják egymást, az egész éves hiányterv szinte fillérre azonos az eddigivel. A minisztérium államtitkára, Katona Tamás pedig a sajtótájékoztatón elletmondásba keveredett önmagával, és a feltett újságírói kérdésekre érdemi választ nem adott. A tájékoztatón elhangzottakból az szűrhető le, hogy a PM az új inflációs pályáját egyes tételeknél használja, másoknál nem; 120 milliárd nem jelentős összeg Katona Tamás szerint; lőttek a kiegészítő nyugdíjemelésnek.

Legalább ilyen érdekes, hogy hogyan formálódik a jövő évi büdzsé. A szocialisták például kiharcolták, hogy jövőre a mostani 18-ról az 5 százalékos áfakörbe kerüljön a távhőszolgáltatás. A kormány úgy ment bele az alkuba, hogy az MSZP tovább nem puhíthatja a 2010-es költségvetést. A távhőügy 15-20 milliárdos bevételkiesést jelent a büdzsé szempontjából. A múlt héten azonban már a gyermekétkeztetés ügyében is hasonló mértékű egyenlegromlást lobbizott ki a szocialista frakció, az egészségügynek juttatandó pluszforrások is ennyivel rontják az államháztartási szaldót, és a tartalékok leapasztásával teszik kockázatosabbá a költségvetést.

Azt a költségvetést, amelyről Varga Mihály, a Fidesz alelnöke, volt pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy amúgy is 900 milliárdos kockázatot rejt. A kijelentésnek az adja a báját, hogy ugyanez a párt a múlt héten közel másfélezer módosítót nyújtott be a jövő évi költségvetési tervhez, a módosítók pedig úgy biztosítanának egyes feladatokra (főként helyi útépítésekre, bölcsőde-, óvoda- és iskolafelújításra) plusz forrásokat, hogy a fedezetként megjelölt tételt négyszeresen-ötszörösen vonnák el. Mindenesetre Varga Mihály nyilatkozatával üzent a piacnak, hogy az új kormány adósságátvállalással kezdené, megdobva a jövő évi hiányt.

És ha már államkassza: zúgolódnak az APEH-esek, mert nemcsak a harmadik, de úgy tűnik, a negyedik negyedéves prémiumokat sem kapják meg idén. A költségvetési törvény olyan magasra tette a lécet, hogy bármit is csinálnak az adóhivatal dolgozói, képtelenség teljesíteniük a jutalom feltételét, akárhogy is dolgoznak. Az más kérdés, hogy a korábbi években a kormány rugalmasan kezelte a kérdést.

Amíg az APEH alkalmazottai csak morognak, addig a vasutasok sztrájkolnak. A VDSZSZ sokadszorra is bejelentette, hogy sokadszorra is folytatja a gördülősztrájkot. Vasárnap derül ki, hogy hétfőn pontosan mikortól is szüntetik be egyes vasúti dolgozók a munkavégzést.