Soros: Bukott filozófus vagyok

2009.10.26. 17:31 Módosítva: 2009.10.26. 20:06
A befektető szerint bár még mindig bukott filozófusként gondol magára, a 2008-as válság is bizonyítja elméletei helyességét.

Korábban sokan azt mondták, egy a piacon sikereket elért üzletember vagyok, aki szereti magát filozófusnak gondolni - mondta Soros György a Közép-Európai Egyetem ma kezdődött előadássorozatán, melynek keretében ezen a héten minden nap az MTA épületében tart egy, több külföldi egyetemre is közvetített előadást.

Soros nyitóelődasában az általa vallott reflexívitás elméletről beszélt, hangsúlyozva, hogy bár ma is bukott filozófusként gondol magára, a 2008-as válság bizonyította elvei helytállóságát. Az egykor a London School of Economics intézetben az irányzat atyjának tekintett Karl Popper filozófus hallgatójából guruvá lett üzletember szerint bizonytalanság van a realitásérzékelésünkben, így pedig azután válaszainkban és cselekedeteinkben, így végül a realitás, a valós történések alakulásában is. Az egyes folyamatok alakulása a szereplők döntéseinek mozgatóin múlik, ám ezen döntéseket nagyban nem csak a korábbi objektív tapasztalatok, a tudás befolyásolja, hanem a dolgok majdani alakulásába vetett hit is.

Soros konkrét piaci példákba nem akart belemenni, ám azt egy kérdés kapcsán hangsúlyozta: a buborékok, melyek közül egy szuperbuborék vezetett a 2008-as válsághoz is, a racionalitás talaján maradva egyfelől nem jöhetnének létre. De ez nem azt jelenti, hogy a buborék kialakulása nem nagyon is racionális másfelől: befektetőként a túlárazási spirál adott pontjain nagyon is megéri beszállni, az egyén szintjén ez egy megtérülő döntés, ami persze hozzájárul a lufi további felfújódásához.

Ebből is látszik, fejtette ki az üzletember, ahogy már a ma a Financial Times-ban megjelentcikkében is, hogy a piac nem képes saját magát kontrollálva megelőzni a válságokat.

Az e héten zajló előadássorozatban Soros György öt napon át öt önálló előadásban osztja meg filozófiai és gyakorlati életművének összegzését jelentő, legfrissebb gondolatait gazdaságról és politikáról. Az első két előadásában bemutatja az általa képviselt reflexív világlátást, illetve annak a pénzpiacokon történő gyakorlati alkalmazásának lehetőségét, részletes betekintést nyújtva a jelenlegi pénzügyi válság részleteibe is. A harmadik és negyedik előadásában Soros a globális filantrópiáját vezérlő nyílt társadalom koncepcióját járja körbe, rámutatva a nyílt társadalom értékei és a kapitalizmus értékrendje között húzódó lehetséges konfliktusra. A záró előadás a jövőre fókuszál, közelebbről is megvizsgálva Kína egyre növekvő jövőbeli gazdasági és politikai szerepét.