G20: nagyobb befolyása lesz a fejlődő országoknak
További Világ cikkek
Megreformálják az IMF-et, a mostani feltörekvő országok nagyobb beleszólást kapnak az ügyekbe, mint eddig. Ezzel elismerik ezen országok növekvő befolyását a világgazdaságban. A döntést hosszas vita előzte meg, a hírek szerint az európai országok nem akartak lemondani jelenlegi befolyásukról, illetve annak egy részéről.
A találkozón arról is döntöttek, hogy a G20 látja majd el a globális gazdasági együttműködés folyamatos koordinálását, átveszi ezt a G8-aktól. Ugyanakkor a G8-ak továbbra is tartanak tanácskozásokat, melyeken például nemzetbiztonsági kérdésekről tárgyalnak majd. A gazdasági kérdésekről azonban ezentúl a G20-ak találkozóin esik majd szó. Ezt a változást egyébként az amerikaiak kezdeményezték.
A legfontosabb kérdések a jelenlegi gazdasági válsággal kapcsolatos intézkedések voltak a G20-ak pittsburghi találkozóján. A találkozót két hete egy londoni tanácskozáson készítették elő. Az akkori találkozó legfontosabb témája volt, hogy milyen intenzitással pumpálják tovább a pénzt a gazdaságba a kormányok, valamint a banki prémiumok ellen is közös fellépést sürgettek. Az állami mentőcsomagokról végül az a döntés született, hogy nem vonják ki még a pénzt a gazdaságból, óvatosan lépnek, mert még nem múlt el a recesszió veszélye.
Jöhet a Tobin-adó?
A találkozón felmerült, hogy megadóztatnák a határokon átlépő pénzügyi tranzakciókat, vagyis bevezetnék a Tobin-adót. Ezzel a lépéssel azt szeretnék elérni, hogy a válság terheiből a pénzügyi szektor is részt vállaljon. Erről a lehetőségről a következő G20-csúcsra készít elemzést az IMF. Angela Merkel német kancellár megfontolandónak nevezte a javaslatot, míg elemzők kampányfogásnak nevezték. A Tobin-adó bevezetésének ugyanis csak akkor volna értelme, ha összehangoltan, minél több országban lépne érvénybe, máskülönben a pénzpiaci szereplők egyszerűen hátat fordítanának az adót bevezető államoknak.
A banki prémiumoknak nagyobb vehemenciával mentek neki, de végül itt sem született átütő siker. Ennek oka, hogy a legnagyobb súllyal bíró tagállamok sem értettek egyet a kérdésben. Franciaország és Németország szabályozta volna, az Egyesült Államok azonban ellenezte ezt. A G20-találkozón javaslatként felmerült, hogy részvények formájában fizessék ki a bónuszokat, de döntés nem született a kérdésben. Ígéret azonban van arra, hogy majd intézkednek.
Veszélyben a koppenhágai megállapodás
A káros hatású gázok kibocsátását szabályozó, 2012-ben lejáró kiotói egyezményt felváltó új nemzetközi megállapodás ügyében nem sikerült előbbre lépni a csúcson. A decemberi koppenhágai klímakonferencia sikere ezért veszélybe került, figyelmeztetnek elemzők. Az EU soros elnöki tisztét betöltő Svédország miniszterelnöke, Fredrik Reinfeldt Pittsburgh-ben elmondta, meglehet, hogy még Koppenhága előtt összehívnak egy újabb G20 csúcsot.
Reinfeld szerint nem sikerült meghatározni konkrét klímavédelmi célokat, és a kibocsátás-csökkentés finanszírozásának módozatairól sem volt egyetértés a tárgyalóasztalnál. Az állami vezetők ezért inkább megállapodtak arról, hogy néhány hét múlva visszatérnek a kérdésre. "Akár újabb tárgyalási fordulót is tarthatunk, esetleg videokonferencia formájában" - mondta a svéd kormányfő.
Biztonságos és fenntartható növekedés
A G20 csoport visszarántotta a világgazdaságot a szakadék széléről, és lerakta egy új, biztonságosabb fejlődés alapjait, értékelte a válság eddigi alakulását és a csúcsértekezletet a házigazda Barack Obama.
Az amerikai elnök a találkozó után tartott sajtótájékoztatón elmondta, a legfejlettebb és a legnagyobb fejlődő országokat, valamint az EU-t tömörítő csoport munkahelyek millióit mentette meg és feltartóztatta a visszaesést, a tanácskozáson kötött megállapodások pedig a biztonságos, fenntartható növekedést készítik elő.
Barack Obama hangsúlyozta, tovább kell folytatni az összehangolt gazdaságélénkítő programokat. A piaci buborékok kialakulását és hatalmas megrázkódtatással járó szétrobbanását biztos alapokra épített, fenntartható gazdaságfejlődési modellnek kell felváltania, mondta az amerikai elnök.
83 tüntetőt vettek őrizetbe
A rendőrség 83 tüntetőt vett őrizetbe Pittsburgh-ben, a kétnapos G20-csúcs idején szervezett megmozdulásokon, jelentették be a helyi hatóságok a pénteken zárult találkozó biztonsági mérlegét összegezve. A tüntetők és rendbontók az első felmérések szerint közel 50 ezer dollárnyi kárt okoztak.
A rendőrség csütörtökön, a csúcs első napján többször is könnygázzal és gumibottal oszlatott fel megmozdulásokat, ugyanakkor a pénteki zárónapon nem avatkozott be, amikor csaknem tízezer ember vonult fel hangosan, de békésen tiltakozva a gazdasági csúcstalálkozó, a tizenkilenc legnagyobb fejlett és fejlődő gazdaságot, valamint az Európai Uniót tömörítő G20-csoport értekezlete ellen.