A közpémezőnyben vagyunk korrupcióban

A Transparency International ma megjelent 2009-es Korrupció Érzékelési Indexe szerint a magyarországi korrupció megítélése nem változott az előző évhez képest, továbbra is a közepesen korrupt országok közé tartozunk. A korrupcióellenes szervezet globális felmérése alapján Új Zéland áll a legjobban, míg olyan konfliktus zónák állnak a sor végén, mint Szomália, Mianmar vagy Afganisztán.

Sok még a gond

Magyarországot a tavalyival azonos mértékben érzékelték korruptnak a megkérdezett elemzők és üzletemberek, a pontszámunk (5,1 pont) is egyezik a tavalyival. A helyezést tekintve a 47-ről a 46. helyre léptünk előre holtversenyben Bahrainnel és a Zöld-foki Köztársasággal. A megítélésünk a közép-kelet európai régióban talán kicsit javult, a volt szocialista országok közül Észtország és Szlovénia végzett előttünk. Bár az index értéke nem változott, a korrupciós trendek elemzése azt mutatja, hogy a helyzetünk a 2007-es képest tavaly romlott, és 2009-re ez az állapot nem változott.

A párt-és kampányfinanszírozás átláthatatlansága és az ezzel szorosan összefüggő túlbonyolított közbeszerzési rendszer a hazai korrupció melegágya továbbra is. Az a tény, hogy korrupciós esetek csak rendkívül ritkán végződnek felelősségre vonással (és amelyek igen, azok nagyrészt a kisebb károkozással járó esetek) erősítik azt a feltételezést, hogy a korrupt magatartás, ügyintézés és üzletvitel nem kockázatos Magyarországon. A szoros kapcsolati hálókon keresztül megvalósított korrupt tranzakciók a válságból való kilábalás és a gazdasági növekedés gátjává váltak.

Alexa Noémi, a Transparency International magyarországi irodájának vezetője szerint az idei kutatás arra világít rá, hogy a gazdasági válság következményei enyhítésének elengedhetetlen feltétele a korrupció elleni hatékony fellépés. "A frekvenciatender körüli visszásságok, a kampányfinanszírozás reformjában való megegyezés hiánya azt mutatja, hogy a korrupció elleni küzdelemben különösen nagy feladat hárul a parlamenten kívüli szereplőkre. Az üzleti szféra, a civil társadalom és a választópolgárok feladata és felelőssége lett, hogy saját korrupciós gyakorlataik beszüntetésével, valamint bátor és erőteljes kiállással kényszerítsék a döntéshozókat a változásra" – mondta Alexa Noémi.

Konfliktus és korrupció összefüggnek

Nemzetközi vonatkozásban a 2009-es index a fegyveres konfliktusok, konfliktusban lévő országok és a korrupció közti összefüggésre hívja fel a figyelmet. A kutatás megállapítja, hogy a korrupció veszélyezteti a gazdaság stabilizálását, mivel a fokozott állami szerepvállalás és a pénzügyi csomagok növelik a korrupció kockázatát.

A korrupcióellenes szervezet globális felmérése szerint az első helyen Új-Zéland áll 9,4 ponttal, közvetlenül mögötte Dánia következik 9,3 ponttal, majd a harmadik helyen Svédország és Szingapúr áll holtversenyben (9,2 pont). Svájc 0,1 ponttal előzi meg a 8,9 pontos, sokáig listavezető Finnországot.

Huguette Labelle, a világszervezet elnöke szerint a válság enyhítését célzó, mind gyakoribb pénzügyi csomagok és állami beavatkozások idején különösen fontos, hogy a korrupciót fékező módszereket a mainál szélesebb körben alkalmazzák a világon. A G20-nak kiemelten támogatnia kellene a jövőben a civilek által kezdeményezett reformokat, és nyitottabbá kellene válnia a civilek által tett javaslatokra.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!