Egyre gazdagabb a magyar állam

19 milliárd forintnyi adó- és egyéb köztartozás elengedéséért cserébe szerezne kisebbségi tulajdonrészt a sok tízmilliárd forint adósággal küszködő, saját tőkéjét elveszítő Malévban. Bár a légitársaság megmentése mellett szólnak érvek (Ferihegy forgalmának 40 százalékát adja, így közvetve is több ezer embernek biztosít munkát, közvetlenül közel háromezernek), a fenti számok tükrében nem kell közgazdásznak lenni ahhoz, hogy az ember aránytalnul drágának tartsa a lépést.

Az üzleti racionalitás ezúttal alighanem megméretettik majd: a Malév versenytársai árgus szemmel figyelik, milyen mentőövet akar dobni az állam, és ha a megoldás felveti az uniós, az állami támogatás tilalmáról szóló szabályok megsértését, azonnal vizsgálatot kérnek a tranzakcióra. Ez esetben Magyarországnak a tervezett lépéssorozat fényében azt kellene bizonyítania, hogy Malév, melyet vezérigazgatója 2012 ígér újra nyereségessé tenni, jelenlegi állapotában 40 milliárdot ér. Piaci érdeklődő mindenesetre ennek az árnak a töredékéért sincs.

Nemcsak légitársaságba ruházhat be az állam: az elmúlt fél évben botrányok sorozatát felmutató Emfesz sorsa is állami segítséggel és tulajdonszerzéssel rendeződhet a legújabb hírek szerint. A magyar piac több mint 20 százalékát pár év alatt, a gázpiaci liberalizációt és a tulajdonosának biztosított olcsóbb ukrán gázt kihasználva megszerző céget áprilisban vágták el forrásaitól. Azóta feltehetően veszteséggel működött, vezérigazgatója pedig a tulajdonos tudta nélkül, egy korábban született meghatalmazással maga adta el ismeretlen hátterű, Svájcban bejegyzett, orosz hátterű cégnek 1 dollárért a társasaságot. Arról egyelőre találgatások sincsenek, mennyit érhet most a magyar államnak, illetve a feltehetően a cégbe beszálló állami MVM-nek az Emfesz résztulajdona.

Az állami tulajdon a héten az egész világot megrázta: na nem a magyar állam tervezett vásárlásaival foglalkoztak a befektetők, hanem azzal, hogy csütörtökön Dubaj eljátszott a gondolattal, nem fizeti időben adósságait. Az Egyesült Arab Emírségekbe tartozó dubaji sejkség egész pontosan azt tudatta a Dubai World nevű állami alap befektetőivel (60 milliárd dollárnyi adóssága van ennek az alapnak), hogy elképzelhető, hogy esedékes törlesztéseinek elhalasztását kéri.

A válságtól kevésbé sújtott gazdag olajországok eddig biztos pontnak számítottak a világ pénzpiacain, sok bank is hitelezi őket, melyek nyereségük egy részét is buknák, ha a Dubai World késve fizetne. A részvények a félelemnek köszönhetően kerültek lejtőre, és emiatt estek a bizonytalan helyzeteteket mindig megsínylő feltörekvő piaci devizák is, a forint 267-ről 274-ig gyengült. Péntekre már megnyugodtak a piacok, nagyobb hangsúlyt kapott, hogy Dubaj nem fizetésképtelenséget jelzett előre, hanem tesztelte a piacokat egy "mi lenne ha" típusú kérdéssel. A BUX 0,5 százalékos emelkedéssel zárta az utolsó munkanapot, a forint/euró kurzus pedig a 272-es szintél, ez persze már csak enyhítette a korábbi mínuszokat.

Ez is volt még a héten

Hétfő óta alacsonyabb, 6,5 százalékos a magyar kamat, elemzők az idén még egy vágást, és 6 százalékos kamatszintet várnak.

Gyurcsány Ferenc is a Fidesszel szavazott egy költségvetési módosítójavaslatról, mely az M44-es út helyett a Pécset elkerülő M60-as előkészítésére adna inkább pénzt. A sztrádapénzekért folytatódik a küzdelem a jövő héten, hétfőn újabb, ezúttal fordított irányú pénzmogást biztosító javaslatról dönthetnek a képviselők.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!