Ismét hozzányúlnak a pénzügyi felügyelethez

2009.12.09. 12:15 Módosítva: 2009.12.09. 12:25
A jövő héten szavaz az Országgyűlés a januárban várhatóan hatályba lépő, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) átalakításáról szóló törvényről. A jogszabály a jelenlegi hattagú felügyeleti tanácsot megszüntetné, és ismét egyszemélyű vezetésűvé tenné az intézményt. A hírek szerint két alelnök segítené azonban Farkas Ádám munkáját, ami a 2010-ben várható kormányváltás miatt ismét politikai pengeváltások színterévé teheti a PSZÁF-ot.

Mint ismeretes, november 28-án huszonkilenc "ismert közgazdász" nyílt levélben szólította fel a parlamenti képviselőket arra, hogy ne szavazzák meg a 2010-es költségvetés jelenlegi tervezetét, és "ne sodorják újabb veszélybe az országot". A levél aláírói között elsősorban a Fideszhez valamilyen módon köthető közgazdászok és más értelmiségiek kaptak helyet, köztük volt a PSZÁF 2000-től 2004-ig hivatalban lévő elnöke, Szász Károly is.

Az ő személyével kapcsolatban még október elején röppent fel a hír, hogy az ellenzéki párt programalkotásában is részt vesz: ekkor Orbán Viktor elnök külön megbízólevelet adott erre néhány szakembernek, példaként említve Szapáry Györgyöt, a jegybank volt alelnökét, aki a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felel, és Szász Károlyt, a PSZÁF volt elnökét is, akit a "pénzügyi felügyelet megújításáról szóló koncepció kidolgozásával" bízott meg. Szász Károlynak a nem éppen megalapozatlan városi pletykák szerint most ismét nagy esélye van arra, hogy egy jövő évi Fidesz-győzelem esetén ismét a PSZÁF elnöke legyen.

A PSZÁF-ot Szász Károly 2004. májusi leváltását követően Farkas István egy hattagú felügyeleti tanács elnökeként irányította (a felügyeleti tanácsot azért hozták létre, hogy ezzel az átszervezéssel elküldhessék Szászt). Szász Károly eltávolításáról a Legfelsőbb Bíróság 2007. december 9-én mondta ki jogerősen, hogy jogellenes volt, a szakember jelenleg az OTP elnöki tanácsadójaként dolgozik. Kérdés, hogy a Fidesz PSZÁF-reformot érintő terveibe beleillik-e a két alelnökről szóló kormányzati koncepció, vagy teljesen más felügyeleti rendszert szeretne a párt.

Bonyolítja a képet, hogy a két alelnököt a Napi Gazdaság információi szerint várhatóan Bajnai Gordon miniszterelnök nevezheti ki, a jogszabály szerint hat esztendőre. Az egyik alelnök fogyasztóvédelmi, a másik általános hatáskört kapna. Munkáltatói jogokat az elnök gyakorolna felettük, fizetésük a mindenkori MNB-elnök juttatásának negyede lenne. A PSZÁF átalakításával, a vezetők lemondásával vagy a megbízás lejártával végkielégítésként hathavi járandóság illeti meg őket.